Mentőt hívj, ne háziorvost!

Tízpercenként lecsap a stroke Magyarszágon

A stroke utáni állapot könnyen felismerhető. Gyakran beszédzavar, féloldali bénulás és egyéb tünet mutatja, hogy valaki agyi érkatasztrófán esett át. De nem minden ilyen esemény végződik egészségkárosodással. Azonban sajnos a halálos kimenetel sem ritka. „Hazánkban a stroke a második-harmadik leggyakoribb halálok – mondja Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója. – Évente közel 50 ezer embert ér szélütés, ebből egyharmad két éven belül meghal, egyharmadukról életük végéig gondoskodni kell, s csak minden harmadik beteg lesz képes újra az önellátásra.

Hogy mégis viszonylag kevés szó esik erről a pusztító kórról, valószínűleg azért van, mert elsősorban a 60-as 70-es korosztályt érinti. Minden negyedik áldozata munkaképes korú. A betegséget övező homályt mutatja, hogy még a leggyakrabban használt elnevezése, az agyvérzés is többnyire téves, hiszen csupán az esetek 15-20 százaléka az agyi artéria megrepedése folytán beálló vérzéses stroke. A gyakoribb agyi érelzáródás okozta oxigénhiányos stroke beálltakor szó sincsen vérzésről.

 A betegség kiváltó okai közül elsősorban a magas vérnyomás – és az azt okozó stressz –, a dohányzás, a cukorbetegség, a szívritmuszavar, az érelmeszesedés és a mozgásszegény életmód emelhetők ki, de kockázati tényező lehet a horkolás, a migrén, a depresszió, a terhesség, vagy éppen a fogamzásgátló tabletták szedése is.

– Mindezek mellett a megbetegedések száma egyértelmű összefüggést mutat a társadalmi helyzettel és az életszínvonallal – teszi hozzá a Magyar Stroke Társaság elnöke. – Ezt támasztja alá az a nemrég befejezett vizsgálat is, amely szerint a budapesti elit kerületek lakóinál átlagosan 6,5 évvel később jelenik meg a stroke, mint egy szegényebb városrészben élőknél. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a megyék és az országrészek esetében is, és az sem véletlen, hogy hazánkban háromszor annyian halnak meg szélütés következtében, mint a szomszédos Ausztriában. 

Az agyvérzés számos tünete (például: fejfájás, hányinger, szédülés, bénulás, érzékkiesés, beszédzavar, látáskárosodás, eszméletvesztés, zavartság) közül a leggyakoribb a félrehúzódó száj, az elakadó beszéd és az egyik kar elgyengülése. Ez tapasztalva azonnal mentőt kell hívni. Mentőt, és nem családorvost, ahogyan azt sok hozzátartozó teszi, jelentősen csökkentve ezzel a felépülés esélyeit, aminek a kezelés három órán belüli megkezdése a záloga.

Sokszor megesik az is, hogy azért fut ki valaki az időből, mert a szélütés nem okoz fájdalmat, s a beteg múló rosszullétnek tekinti a stroke tüneteit. Nem sok esély van a terápiás időablaknak is nevezett három óra betartására akkor sem, ha a stroke alvás közben következik be. Márpedig a betegek közel negyedét álmában éri a csapás. Megtörténhet, hogy – az infarktushoz hasonlóan – észre sem veszi valaki a betegséget. Előfordul, hogy a stroke olyan agyterületben alakul ki, ahol nem hívja fel magára a figyelmet. Ilyenkor csak egy következő szélütésnél, vagy átvizsgálásnál derül ki, mi is történt” – mondja Bereczki Dániel.

A betegeket speciális stroke osztályokon látják el. Kiderítik, pontosan hol alakult ki a károsodás, és milyen természetű a betegség, majd a megfelelő terápiát alkalmazva igyekeznek menteni, ami menthető. Mivel a betegek sokszor nagyon későn kerülnek a kórházba, hazánkban mindössze két százalékuknál sikerül alkalmazni a jelenleg legjobbnak minősült vérrögoldásos, más néven trombolízis kezelést. Léteznek már újabb eljárások is, de ezek rendkívül drágák, s világszerte tesztelés alatt állnak még.

A stroke többnyire nem múlik el nyomtalanul, így ez a betegség ma a legnagyobb – mintegy negyedmillió ember érintő – honi rokkantsági tényező. A túlélők 22 százaléka járásképtelen, 15 százaléka beszédproblémával küzd, 32 százalékuk depresszióssá válik, közel 40 százalékuk pedig a továbbiakban részben vagy teljesen mások segítségére szorul. Sokaknál kognitív károsodás keletkezik, ami nagy mértékben hasonlít az Alzheimer-kór következtében beálló elbutuláshoz.  – Hogy a felgyógyult betegek közül ki az, aki visszatérhet a munkájához, az az agyi károsodás helyének, mértékének és a beteg korábbi foglalkozásának együttes függvénye. A beszédközpont károsodása például egy színész vagy egy tanár számára a pálya végét jelenti – mondta a professzor.

-ott-

• Cimkék:
stroke szélütés agyvérzés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére