A Földközi-tenger a legveszélyeztetettebb

Szökőárveszély Görögországban

A Földközi-tengeren és térségében egyáltalán nem ismeretlen jelenség a tengerrengéseket követő cunami (a tenger alatti földrengések vagy vulkánkitörések által keltett, nagy hullámhosszú hullámzás) - figyelmeztettek görög földrengéskutatók, akik azt szeretnék elérni, hogy építsenek ki az egész térséget átfogó előrejelző-riasztó rendszert.

Az Európát érintő szeizmikus tevékenység felét Görögországban regisztrálják, azaz ebből a szempontból Görögország – Szícilia és Olaszország déli része, valamint Algériának és Tunéziának a Földközi-tenger mentén elterülő része mellett – a legsebezhetőbb zónák közé tartozik. A Földközi-tenger partjait évezredek óta sújtja kisebb-nagyobb szökőár. A feljegyzések szerint 365-ben hatalmas erejű földrengés és rettenetes szökőár következtében Szicíliában és Egyiptomban több tízezer ember lelte halálát. 551-ben a libanoni és szíriai partok mentén és Messinában pedig 1908-ban jegyeztek fel emberáldozatokat követelő óriáshullámokat.

A veszély előrejelzésére és a riasztási rendszer kiépítésére a franciák kezdeményezésével csak jövőre kerül sor. Mindeddig napjainkban 26 ország közreműködésével  a Csendes-óceán térségében működött csupán szökőár-előrejelző rendszer. A jövőre felállítandó riasztóközpont az Atlanti-óceán északkeleti és a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakuló szökőárakat lesz hivatott felismerni, és a riasztást elrendelni. Nem véletlen talán, hogy a franciák különösen érzékennyé váltak a veszélyre, nemcsak a közelmúlt hatalmas és könyörtelen katasztrófái, hanem saját tapasztalataik miatt is. 1887-ben földrengés és kétméteres hullámok sújtották Cannes városát és a Cote d'Azurt. 1979-ben pedig egy Nizza és Antibes közötti óriáshullám söpörte el a tengerparti nizzai repülőtér egyik védőgátját, 11 ember életét követelve.

Roland Courteau francia szenátor a francia parlament számára három éve készített egy jelentést  a szökőárak kockázatáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy ahol a geológiai szerkezet miatt valaha kialakulhatott a cunami, ott a jövőben is számítani kell a jelenségre. Jelentését követően megkezdődött a szökőárral kapcsolatos adatok és megfigyelések feldolgozására szolgáló hálózat létrehozásának előkészítése. A francia kormány 14 millió eurót fordít a riasztóközpont létrehozására. A Párizs közelében lévő Bruyeres-le-Chatel központban a francia atomenergia hivatal (CEA), a francia tudományos intézményeket összefogó CNRS és a francia haditengerészet oceanográfiai szolgálatának szakértői elemzik majd folyamatosan a beérkező adatokat.

Becslések szerint jelenleg még 30 perc kell ahhoz, hogy a hatóságok dönteni tudjanak a riasztás kiadásáról, ezt az időt a központ munkába állásával 15 percre igyekeznek csökkenteni. Viszonyításul: ha egy, az algériai partok közelében bekövetkező földrengés cunamit váltana ki, a várhatóan 3 méteres pusztító hullámok 70 perc múlva érnék el a francia partokat. A jövőben a veszélyeztetett övezetekben riasztórendszereket – szirénákat és elektronikus figyelmeztető táblákat – létesítenek. A CENALT 2012 elnevezésű rendszer a jövő év első felében kísérleti teszteket végez, a második felében azonban a tervek szerint már teljes üzemben működhet.

 Mindeközben a görögök sem kívánják tétlenül várni a Mediterráneum keleti felét sújtó szökőárak pusztítását. Mivel a francia rendszer csak a Földközi-tenger nyugati felének figyelésére korlátozódik, a görög földrengéskutatók megtették az első lépéseket, hogy feltérképezzék a szökőár által veszélyeztetett területeket, és kidolgozzák egy előrejelző rendszer alapjait. Emlékezetes: 1956. július 9-én egy 7,7 erősségű földrengést követően 25 méteres hullámok zúdultak Amorgósz szigetére… Mivel a kontinenst érintő szeizmikus tevékenység felét Görögországban észlelik, e turisztikailag fejlett és látogatott ország a legkiszolgáltatottabb térségek közé tartozik.

Szabó Edit

• Cimkék:
szökőár riasztás előrejelzés nemzetközi összefogás földrengéskutatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére