Megtévesztő fény

Nem látszik a Tejút

A fényszennyezés súlyos következményei az egész élővilágot érintik. A biztonságos esti közlekedéshez szükség van világításra, ahogyan az éjszakai munkahelyeken is kell a lámpafény. De mi történik akkor, ha mindenhol felkapcsolják a villanyt?

Növényi fénycsapda

A tavak körüli fényszennyezés miatt a zooplanktonok nem eszik meg a vízfelszíni algákat, így azok elszaporodnak, s ez a tó teljes növényvilágának kipusztulásához és a víz minőségének jelentős romlásához vezethet. A napszállta után kigyulladó fényforrások az éjjeli lepkék és más éjszaka aktív állatok navigációját is összezavarják. Így azonban az éjszaka virágzó növények – hiába várva az éjjeli lepkéket – beporzó nélkül maradnak, s ez egész fajok kihalását okozhatja.

Végzetes irányváltás

A környezet fényviszonyai az állatok számára is fontos tájékozódási pontot jelentenek. A szentjánosbogarak száma drasztikusan lecsökkent, mert a világító nőstények fényénél már egy kis kerti lámpa sugara is erősebb, így a hímek inkább azzal próbálnak párzani. A fényszennyezés módosíthatja az állatok vándorlási irányát, s akadályozhatja a táplálékforrás vagy a szaporodó terület helyének biztonságos kiválasztását is. Egész denevérpopulációkat áldoz fel a templomtornyok túlzott díszkivilágítása. A denevérek az erős fény miatt későn repülnek ki éjjel vadászni, ezért kevesebb táplálékot találnak, utódaik később jönnek világra és lassabban fejlődnek.

Néhány évvel ezelőtt tömegesen pusztultak el a floridai teknős bébik, mert a tojásból kikelve a vízfelszínen tükröződő holdfény helyett a parti szállodák jóval erősebb neonfényei irányába kezdtek vándorolni. A floridai teknősöket ma már megfelelően lecsökkentett világítással óvják, ám újabb és újabb állatfajok kerülnek veszélybe. A mesterséges felületek polarizált fénye is megtévesztő. A vízszintes, csillogó, sötét felületek, mint az aszfalt, a sötét autók, az épületek fekete üvegablakai nagyon hasonlítanak a tükröződő vízfelszínre, sőt erősebb a fényük, így jobban vonzzák az állatokat.

Rákkeltő kék sugár

A mesterséges fények az ember egészségét is veszélyeztetik. Az éjszakai műszakot vállalóknál megnő a fejfájás, szédülés, idegesség és stressz kialakulásának veszélye, és csökken a szexuális aktivitás. Tanulmányok igazolták, hogy az éjjel mesterséges fénynél dolgozó nők körében – akár 60 százalékkal is – növekedhet a mellrák kialakulásának gyakorisága.

Ez a melatonin nevű hormonnal függ össze, amely éjszaka termelődik, ám a fény hatására csökken a  szintje. A melatonin termelődését főként a 464 nanométer hullámhosszú kék fény akadályozza, amelyet a számítógép monitora, a fénycsövek egy része és a fluoreszkáló égők sugároznak. Vizsgálatok igazolták, hogy a melatoninnal nem összefüggő tüdőrák valószínűsége nem nő, de a hormonszinttel kapcsolatba hozható más típusú rákok, mint a prosztata-, a bél- és a májrák előfordulása gyakoribb.

 A világ fényszennyezését tekintve Európa a legpiszkosabb kontinens, a 2010-es szerint Németország és Olaszország teljes területének 50 százaléka, a Benelux államokénak 95 százaléka szennyezett. Ehhez képest az Egyesült Államok 15, Japán 40 százalékon áll. A mesterséges fénymennyiség sajnos egyre nő, így számítások szerint 2025-re Európa nagy részén eltűnik a Tejút az emberek szeme elől.

Magyarországon a Zselici Tájvédelmi Körzet indult harcba a fényszennyezés ellen, s lett Európában az első Sötét Égbolt Park, és a világon a negyedik.

-mezovari-
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére