Fantasztikus vulkáni jelenségek

Négy évtizede izzik a pokol kapuja

A Föld mélyrétegeivel való szorosabb kapcsolatot jelző vulkanikus geológiai természeti jelenségek mindig megmozgatják az emberek fantáziáját, szakértőkben és a laikusokban egyaránt riadalmat és kiváncsiságot váltanak ki, a pokol bajáratának képzetét keltik az emberekben.
 

A pokol kapuja

Még a szovjet időkben végeztek Türkmenisztánban föltáró bányafúrásokat, amelynek során véletlenül áttörték egy nagy, gázzal telt hatalmas föld alatti üreg falát. Meggyújtották a kiáramló metángázt, ami azóta is ég. A helyi lakosok alvilági átjárónak gondolják a 60 méter széles és mintegy 20 méter mély krátert, amely 1971 óta lángol Türkmenisztán középső részén, Közép Ázsia ritkán lakott, nehezen megközelíthető sivatagi vidékén. Amikor az elvétett fúrás nyomán ömleni kezdett a gáz, a szovjet szakemberek úgy gondolták, meggyújtják, és ezzel szűntetik meg a veszélyt. Úgy vélték, a gáz néhány hét alatt elég, ám alaposan melléfogtak; negyven éve még mindig lángol.

A pokol kapuja idegenforgalmi látványosság, különösen éjjel nyújt nagy élményt

Különösen éjszaka nyújt rémisztő látványt, akkor kilométerekre is ellátszik a tüze a kietlen pusztaságban. (A hőség az izzó gödör környezetében alig elviselhető, ezért csak tisztes távolságból lehet szemlélni.)
Úgy tetszik, negyven év után fogyóban a türkmén szakemberek türelme, már nem remélik, hogy a láng magától kialszik.  A jelenség a hatóságok figyelmét is fölkeltette nemrégiben és elrendelték a tüz megszüntetését és a kráter elkerítését. A természeti jelenség ugyanis még a közeli gázmezőkön folyó föltárási, fejlesztési munkálatokat is veszélyezteti.
 

Füstölgők

Éppen egy éve fedezte föl egy brit tudományos expedíció (az Autosub nevű tengeralattjáró robot segítségével) az eddig ismert, legmélyebben fekvő tenger alatti vulkáni hasadékokat, amelyekből már nem izzó magma, hanem forró, szürkésfehér víz tör elő. A fekete füstölgőkként ismert vulkáni képződmények mintegy 5000 méter mélyen találhatók a Karib-tenger alatt húzódó Kajmán-árokban.

A fekete füstölők mellett különös életformák is megtalálhatók, az extrém környezet ellenére

A füstölgőkre utóvulkáni tevékenység jellemző: láva helyett forró vizes (300-400 fokos) oldatok áramlanak föl belőlük a tenger mélyéről, így többek között szén-dioxid, kén-hidrogén és metán. Amint a forró oldat a hideg tengervízzel érintkezik, számos anyag kiválik, ami fekete füstszerű látványt nyújt. A hőforrás fölött kiváló szilárd anyagok egymásra rakódva egy kürtőszerű képződményt hoznak létre, ami akár félszáz méter magasra is nőhet.


A  pokol szája

A Karib-lemez a Föld kőzetburkának egy darabja, amelynek területén Közép-Amerika déli felének szárazföldi része és a Karib-tenger helyezkedik el. A viszonylag kis méretű kőzetlemez a tőle nyugatra lévő Kókusz-lemezzel ütközik, amely a Csendes-óceán keleti partvonala mentén a Karib-lemez alá bukik.
 
A folyamat keretében a mélybe süllyedő óceáni lemez sok vízzel átitatott üledéket visz magával, amely a lefelé növekvő hőmérséklet miatt idővel megolvad. Magma képződik, amely emelkedni kezd, és egy része végül vulkánokon át jut a felszínre.

A Massaya vulkán kráterét sokan látogatják

Ezek a tűzhányók a Pacifikus-tűzgyűrűnek nevezett vulkáni sorhoz tartoznak. A vulkánok egyike a Massaya Nicaraguában. A Massaya egy lapos pajzsvulkán, amelyet hígan szétfolyó láva épít fel. Ezek a lávarétegek bukkannak ki a tetőkráter meredek, a pokol szájának is nevezett belső lejtőjén. A vulkán egyébként utoljára 1852-ben produkált lávafolyást. Azóta viszonylag nyugodt, de kisebb kitörései időnként továbbra is megfigyelhetők, amelyek keretében főleg vízgőzt és mérgező kén-dioxidot pöfékel a levegőbe.
 

Valló László

• Cimkék:
vulkán látványosség turizmus föld mélye

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére