A himlőtől az arab tavaszig

Még sincs civilizációk harca a tudományban

Alkáli, algebra, algoritmus. Nem véletlen, hogy sok tudományos szó tartalmazza az arab határozott névelőt. Az elmúlt években sok történész és tudós dolgozott a modern tudomány arab gyökereinek feltárásán (arab alatt értve itt minden olyan kultúrát, amely az arab írást használta). Különösen az arab tudomány 8. és 9. század közötti „aranykora” kap nagy sajtóvisszhangot. Míg a vikingek Észak-Európában garázdálkodtak, a VIII. századi arab matematikus, al-Hvárizmi másodfokú egyenletek megoldásain dolgozott. Amikor Nagy Alfréd, wessexi király a vikingekkel szemben védekezett, az arab polihisztor, al-Kindi bevezette a hindu-arab számjegyeket a matematikába, és a perzsa orvos, al-Rázi, a himlő és a kanyaró közti különbségekről értekezett.

A himlő, a számok és az algebra tehát mind ismertek voltak a 9. század végére. Az arab hozzájárulás a tudományhoz valóban lenyűgöző, de mi történt ezután? A nyugati tudományos forradalom tört előre, hogy ott folytassa, ahol az arab tudomány abbahagyta? Miután részt vettünk a legrégebbi angol tudományos társulat, az 1660-ban alapított Royal Society Arab gyökerek című kiállításának tárlatvezetésén, elmondhatjuk: a válasz határozott „nem”. A tárlatvezető, a kiállítás egyik kurátora, Rim Turkmani legfontosabb üzenete: az arab tudománynak nem szakadt hirtelen vége.
 

Al-Rázi gyógyítás közben. Kép innen.

A kiállításon tetten érhető, hogyan kezdődött az arab és az európai tudomány keveredése a 17.-18. század határán. Az angolok például nem csak lefordították a munkákat: a Royal Society-nek sok közvetlen kapcsolata is volt arab tudósokkal. Az egyik érdekes példával az Oltástól a védőoltásig című teremben találkozhatunk. A történet közismert: amikor Edward Jenner rájött, hogy a fejőlányok ritkán kapnak himlőt, arra következtetett, hogy a tehénhimlő alkalmas lehet a betegség elleni védőoltás számára, ezért őt tartjuk az „immunológia atyjának.” Egyik első arab kollégája, Kasszem aga azonban már majdnem hetven évvel korábban előadást tartott a Royal Society-nek a Tripoliban gyakorolt oltási módszerekről.


Nem voltak oltás előtti idők

A tárlóban látható az a levél, amelyben az aga zavarát fejezi ki: hogyan lehetséges, hogy az európaiak nincsenek tisztában azzal, hogy a himlővírus kis dózisban megóvja az egészséges egyént a betegségtől? „Kasszem aga nem emlékezett oltás előtti időkre. Az arab világban emberemlékezet óta alkalmazták” – magyarázta Turkmani. Eszerint a hősi nyugati tudósok érdemei kisebbek? Jenner helyett az arab tudománynak köszönhetjük a himlő elleni védelmet? Turkmani diplomatikusabb: „szembeszállnék a civilizációk harcának gondolatával – mondja. – Jenner felfedezése nagyon fontos volt, mivel a tehénhimlő sokkal biztonságosabb oltóanyag, de az arab tudósok gurították el a labdát.”
 

Arab tudósok munkában. Kép innen.

Ahogy haladunk a kiállításon, egyre tisztábban látszik, hogy az arab és az európai tudomány nem egymástól elszigetelten működött. Turkmani egy papírlapot mutat, amelyen karikák, derékszögű háromszögek és párhuzamos vonalak láthatók. Az Alhazen problémával, egy valódi trigonometriai rémálommal állunk szemben. A feladvány egy 10. századi iraki polihisztor, Ibn al-Haiszam nevéhez köthető, és így szól: egy kör síkjában két adott ponton át két olyan egyenest kell szerkesztenünk, amelyek a kör kerületén találkoznak és egyenlő szöget zárnak be a kör e pontjához tartozó sugár egyenesével.

Értik? Ne bosszankodjanak! A feladvány algebrai megoldását csak 1997-ben fedezte fel Peter Neumann, oxfordi matematikus. Al-Haiszam elvégezte a geometriai bizonyítást, és a két bizonyítás közt eltelt 900 évben sok arab és európai tudós állt elő megoldási javaslatokkal. Az egyik tárlóban látható pontok és síkidomok sokasága például Christiaan Huygens 1673 megoldási kísérletét mutatja.

A kiállítás végéhez érve Turkmani a mai arab tudományról is beszélt. „Az arab felkelések megmutatták, hogy az emberek arra vágynak, hogy szabadon hozzáférjenek a tudáshoz” – fejtette ki, és a Mubarak bukása óta szárnyra kapott egyiptomi tudományos tevékenységet hozza példaként. „Végülis – mondta – egyetlen civilizáció létezik, mindannyian ehhez teszünk hozzá.”

mi

Forrás: Guardian

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
arab európai tudomány Mubarak himlő civilizáció tudománytörténet orvos

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére