A tünetek enyhíthetők

Japán katasztrófa: a sugárfertőzés lehetséges következményei

A sugárbetegség egy bizonyos típusú szervi elváltozás közkeletű elnevezése, mely az ionizáló sugárzás hatására jön létre. Általában rövid ideig tartó behatást szoktak alatta érni, de következményei hosszabb távra is kihathatnak. Krónikus változata általában véve nem jellemző, a rádiumot bányászó munkások és a szovjet nukleáris programban résztvevők körében figyelték meg, akik hosszabb ideig ki voltak téve a sugárzás hatásainak. A sugárzás mértékének pontosabb meghatározás érdekében bevezettek egy változót, amely a relatív biológiai hatást vizsgálja. Ezt a röntgen és a sievert segítségével mérik.

A sugárdózis szintjének mérése

A sugárbetegséget leggyakrabban a rövid távú tüneteivel írják le. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a sugárzással való érintkezés és az első tünetek megjelenése között mennyi idő telt el. Ebből már nagyjából lehet következtetni arra, mekkora dózisban érte az illetőt a sugárzás. A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál más jellegű tünetek fordulnak elő. Jellemzően rák, illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki náluk. A sugárbetegség közvetlen következményeinek gyógyítására jelenleg nincs mód. A szövődmények viszont gyógyíthatók, és a tünetek enyhítésére is képes az orvostudomány. Akiknek csak bizonyos testrészei fertőződtek meg, azok jobban kezelhetők, mivel testük többi része kimaradt a sugárzás hatása alól. A sugárbetegség legveszélyesebb szövődménye, hogy elpusztítja a csontvelőt és a fehérvérsejteket. Vérátömlesztéssel és steril környezetben való tartózkodással azonban javítható az állapot.

Sugárdózisok, tünetek

A sugárdózis nagysága röntgenben és sievertben:

0,05-0,2 sievert (5-20 REM) Nincsenek tünetek. A rák és a genetikai rendellenességek esélye megnőhet, de nem bizonyított. A természetes háttérsugárzás is szerepet játszik benne.
0,2–0,5 sievert (20-50 REM) Nincs megemlíthető tünet. A fehérvérsejtszám időlegesen lecsökkenhet.
0,5–1 sievert (50–100 REM) Fejfájás, rosszullét előfordulhat, a legyengült immunrendszer miatt fertőzésre is megvan az esély.
1–2 sievert (100–200 REM) Kismértékű sugárbetegség, a halálozás esélye 10 százalékos 30 napon belül. Hányinger, gyakori hányás, ami legalább egy napig tart. A legyengült immunrendszer miatt megnő a fertőzésekre való esély. Férfiaknál ideiglenes sterilitás lehetséges, nőknél spontán vetélés vagy koraszülés.
2–3 sievert (200–300 REM) Közepes dózis, 35 százalékos halálozással 30 napon belül. Hányinger és hányás általános, mely 1-2 napig tart. A fehérvérsejtszám drasztikusan csökken. Nőknél végleges meddőséget okozhat. A regenerálódás hónapokig tarthat.
3–4 sievert (300–400 REM) Súlyos dózis, 50 százalékos halálozási arány. Vérzés jelentkezhet a szájban, a bőr alatt, illetve a vesékben.
4–6 sievert (400–600 REM) Akut dózis, 60 százalékos halálozási aránnyal. A tünetek 2 órán belül megjelennek, melyek ugyanazok, mint előbb, csak markánsabbak. A felépülés akár egy egész évig is eltarthat. A halál oka jellemzően belső vérzés vagy fertőzés.
6–10 sievert (600–1000 REM) Igen súlyos dózis, közel 100 százalékos halálozás 2 héten belül. Az azonnali orvosi ellátás feltétlenül szükséges. A fehérvérsejtek pusztulása miatt vérátömlesztésre kell sort keríteni. A belső szervek súlyosan károsodhatnak. A tünetek már 15 percen belül megjelenhetnek, a halál oka fertőzés vagy belső vérzés. Ha valaki túléli, felépülése soha nem lesz teljes.
 

mti, mindennapi
 

• Cimkék:
sugárbetegség fehérvérsejtek halálozási arány

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére