Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-06-18 18:30:00

Látogatók helyett nyugalmat akarnak a szerzetesek

Iszaptengerben fuldoklik a turisták kedvence

A Couesnon folyó torkolatában, a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő Szent Mihály-hegyet iszaptenger veszi körbe. A mentés megkezdődött.

A szigetet, amelyen a híres francia zarándokhely, az 1300 éves Szent Mihály-templom található, jelenleg az év legnagyobb részében víz helyett iszaptenger veszi körbe. A száz méter magas és 280 hektárnyi felületű gránitszikla partjait évente csupán körülbelül ötven napon át mossa víz.
 

A turisták nem zarándokok

- Ha most semmit nem tennénk, a hegy harminc éven belül teljesen szárazra kerülne – állítja François-Xavier de Beaulaincourt mérnök, aki 2004 óta vezeti a hegy megmentésére alakult társaság munkálatait. Első intézkedésként a Couesnon folyócska torkolatánál duzzasztógát épült, amely 2009 óta működik. A gát tárolómedencéjében nagy mennyiségű víz gyűlik össze, amelyet az eső- és a folyóvíz, de főként az áradások táplálnak, s ha apálykor megnyitják a kapukat, az áramlás hatására a lerakódott üledék távozik az ártérből. A következő intézkedés a közlekedést biztosító gát felszámolása lenne, helyette − legalábbis a tervek szerint − cölöpökön álló gyalogosstéget építenének 2014-re, így a Couesnon vize ismét körbemoshatná a szikla lábazatát, és megszabadítaná az üledéktől. A mérnök szerint a gát megépülése után egy évvel már évente 150 napig állhatna vízben a sziget.- áll a GEO magazin legfrissebb számában.
 

Mentés az iszaptengerből

A tervet azonban nem mindenki támogatja. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a turisták nem zarándokok, és a stég megépülése után nem mindenki vállalná, hogy az autójából kiszállva előbb több mint egy kilométert buszozzon, majd 1,3 kilométert gyalogoljon a hídon. A zarándokhelyen jelenleg működő Jeruzsálemi Testvériség szerzeteseinek és apácáinak viszonya sem felhőtlen a tulajdonosi jogot gyakorló francia állammal. Szerintük ugyanis túl nagy nyomás nehezedik rájuk az évi hárommillió látogató miatt: az állam szeretné, ha még nagyobb turistaforgalmat bonyolítanának le, ellentétben az egyházi lakókkal, akik sokkal több nyugalmat szeretnének.
 

Este hétkor takarodó

Most az a rend, hogy este 7-kor minden turistának el kell hagynia a szent helyet, reggelig az imáé és a csenddé az apátság. Francois testvér sem helyesli a hosszú nyitva tartást, ami ellen szerzetestársaival együtt úgy tiltakozik, hogy a kolostori szentélyben napközben is többször − mindenki szeme láttára, a földre vetve magát − imádkozik. A testvér véleménye szerint „a hely csak akkor él, ha hívő nők és férfiak imádkoznak benne”. Egy YouTube-videóban pedig adományokat gyűjtenek a szerzetesek, hogy a közeli faluban egy házat tudjanak vásárolni, ahol a turistáktól elvonulva napközben is zavartalanul tudnak imádkozni.
 

A kolostor története
A legenda szerint 708-ban Szent Aubert-nek, Avranches püspökének – akinek az egyházmegyéjéhez tartozott a terület – álmában háromszor jelent meg Szent Mihály arkangyal, arra kérve őt, hogy építtessen egy templomot a vízből kiemelkedő sziklára. Alig egy év múlva, 709. október 16-án felszentelték az első templomot. Eleinte az egyházmegyei kanonokrend tagjai, majd 966-tól több mint ezer éven át a bencések laktak a hegyen, 2001 óta pedig a Jeruzsálemi Testvériség szerzetesei és apácái élnek az apátságban, amelyet a történelemben többször használtak katonai erődítményként. A francia forradalom idején például a bencés szerzeteseket elüldözték, 14 ezer kötetes könyvtárukat elrabolták, a kolostort pedig börtönné alakították át. Az ódon falak közé elsősorban a forradalommal szembeszegülő papokat és apácákat zárták. A túlzsúfolt cellákban 457 rab halt meg, többségük tuberkulózisban. A forradalom bukása után a szerzetesek visszatérhettek, és a hatalmas könyvtár nagy része is visszakerült a kolostorba. A világ nyolcadik csodájaként emlegették, 1979-ben pedig az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az apátságot.

 

Parcsami Gábor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.