Az alacsony sugárzás is káros

Gyerekkori leukémia az atomerőművek környékén

Bár a fukusimai atomkatasztrófa során az erőműből kikerült  radioaktív anyagok szintje az egészségügyi szempontokat tekintve jócskán alulmaradt a határértéknek, voltaképpen senki sem tudja, hogy mi lesz a nukleáris katasztrófa hosszútávú egészségügyi hatása. Az atomerőművek működtetése számos kérdést vetett fel eddig is. Ez a legutóbbi katasztrófa azonban teljes mértékben megváltoztatta a világ viszonyát hozzájuk. Az emberek inkább tartanak tőlük, és a tudósók véleménye is eléggé szkeptikus velük szemben. Még akkor is, ha jelenleg nincs közvetlen bizonyíték ártalmas hatásukra.

(A japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegőjében is. az izotóp koncentrációja például a normális érték hirtelen a 15-60-szorosára növekedett Budapesten.) A szakemberek megnyugtató állásfoglalásaikban többnyire megnyugtatják a hazai lakosságot is, és a nálunk mért növekmény messze alatta marad annak a sugárzási értéknek, amit a természetes háttérsugárzásból kapunk. Fukusima hatása a becslések szerint még egy-két hónapig kimutatható lesz nálunk.

Alacsony sugárdózis – hosszú távú hatások

A Columbia University (USA) radiológusának, David J. Brennernek állásfoglalása sokkal bizonytalanabb. A Nature folyóiratban megjelent cikkében kifejti, hogy voltaképpen nem tudunk eleget az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásairól. A kutató szerint százmilliókat érinthet Japánban az alacsony szintű radioaktivitás. A sugárzás néhány ott marad az ételekben, vizekben és a levegőben, és generációkon keresztül hatást gyakorolhat az élő környezetre, az emberi szervezetre.

Feltételezhetően megnöveli majd, ha csekély mértékben is, a rákbetegségek kialakulásának kockázatát.
A Fukusimai atomerőmű körüli 30 kilométeres körzetében a radioaktív sugárzási háttérérték százszoros, sőt ezerszeres növekedését is észlelték. Ugyanakkor az atomerőműtől körülbelül 300 kilométerre fekvő Tokióban a háttérszint már csak a duplájára nőtt.

Szinte lehetetlen persze kimutatni az alacsony sugárterhelés hosszú távú hatásait, mert a rákbetegségek kialakulása számtalan egyéb tényezőtől függ. Csernobil tágabb környékén kellene – a kutató szerint – nagy vizsgálatokat végezni a rák és az alacsony sugárterhelés hatásainak feltárására, mert ezek még nem történtek meg. Egyedül Ukrajnában mérték fel az elmúlt 25 évben a drámai növekedést mutató pajzsmirigyrákot és leukémiát.

A poloskák mutálódnak

Eddig csupán egy állatfajnál tanulmányozták a kismértékű többletsugárzás hosszú távú hatásait. Cornelia Hesse-Honegger és kollégái 2008-ban számoltak be erről. Az örökítőanyag, a DNS rendkívül érzékeny a sugárzásbeli változásokra. Brenner azt sürgeti, hogy vizsgálni kell az alacsony dózisú sugárzás hatásait a gének, kromoszómák, sejtek szintjén, és az így kapott eredményeket is figyelembe kell majd venni az atomerőművek jövőjéről folytatott vitákban.

Az alacsony dózisú sugárzás egészségügyi hatásainak ismerete hétköznapi okok miatt is fontos lenne: ilyenek például az egyre gyakoribb CT-vizsgálatok és a repülőterek új röntgenszkennerei. A kutatók 20 éven keresztül poloskák (Heteroptera) mutációit vizsgálták Európában, többek között svájci, német és francia atomerőművek mellett. Ezek az erőművek folyamatosan bocsátanak ki minimális mennyiségű radioaktív anyagot. A mutáns példányok az összes példány 30 százalékát tették ki, szemben az átlagos 1-2 százalékkal.

Csernobil, Fukusima, Magyarország

A csernobili eredetű sugárzó anyagok például évekig kimutathatóak voltak a tápláléklánc elemeiben, de végig (a baleset után közvetlenül is) nagyságrendekkel az egészségügyi határérték alatt voltak. Pár év múltán már a kimutathatósági szint alá estek, és az esetleges egészségkárosító szint milliomod részének milliomod részét nem haladják meg (azaz az egészségkárosító szintnél 12 nagyságrenddel kisebbek). A talajban cézium-137 nyomokban még kimutatható (mivel annak fizikai felezési ideje 30 év), de a lemosódás és talajművelés eredményeként a táplálékláncba már nem került be az utóbbi 20 évben.

A csernobili balesetből származó radioaktív cézium által okozott többletterhelés is messze alatta volt azonban az egészségre veszélyes határértékeknek. A fukusimai balesetből származó cézium éppen csak kimutatható Magyarországon.

A leukémia nem gyakoribb

Brit kutatók nem találtak kézzelfogható bizonyítékot a veszélyre. Nem nagyobb a valószínűsége a leukémia kialakulása azoknál a gyerekeknél, akik atomerőművek környékén laknak, mint azoknál, akik távolabb – állapították meg a napokban. A környezeti sugárzás orvosi kockázatait vizsgáló tanácsadó bizottság, a COMARE, amely a brit kormánnyal áll kapcsolatban,1969 és 2004 közötti  adatokat elemzett. Nagy-Britannia 13 atomerőműve környezetében élő, öt év alatti gyermekeket vontak be a kutatásba.

A követés ideje alatt mintegy 500 gyereknél fejlődött ki leukémia, többségük meggyógyult. A bizottság 430 olyan leukémiás esetet vizsgált meg, amely az atomerőművek 25 kilométeres körzetén belül fordult elő az eltelt 35 év alatt. Az eljárásból levont következtetés: bármely többletkockázat „különlegesen kicsi, ha nem nulla”. 

 -nemesi- 

• Cimkék:
leukémia hosszútávú hatás sugárfertőzés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére