Nem kukoricázunk

GM-méreganyagok a folyókban

 Igencsak összetett a génmanipulált (GM) permetezőszerek használatának kérdése: a probléma nem szorítkozik kizárólag a más növényfajokkal való együttélésre, például számos rovarfaj ellenállóvá válik a növényvédő szerekkel szemben – írja a Le Figaro című francia lap, mely nemrég cikkében elemezte az amerikai kukoricatermesztéskor a folyók vizébe kerülő GM-anyagok problémáját.

– Igen fontos kérdés, hogy ezek a szerek milyen hatással vannak a vízben és szárazföldön élő, gerinctelen állatokra – emeli ki Antoine Messéan, a francia Inra agrárkutató intézet munkatársa. Valóban. a transzgénikus növényekben jelen lévő méreganyag nem marad meg a növényi szövetek belső felületein. Ezek az anyagok kilúgozódhatnak, s így megtalálhatóak a vizekben vagy a földben is. Erről viszonylag keveset tudunk, ám ahogy a Nature című brit tudományos folyóiratban nemrég lefolytatott vita is rámutat, a GM-ek hatásai sok ellentmondást vetnek fel.

Ideális terep

Ezzel együtt mind jobban szaporodnak ismereteink. Amerikai tudósok egy csoportja tanulmányt tett közzé, amely kimutatja, hogy a Cry1Ab fehér je (ennek, s más transzgenikus anyagoknak is lehet toxikus hatása nagyobb koncentrációban – a szerk.) méreganyagként jelenik meg a Bt-kukoricában. A Bacillus thuring iensis (Bt) baktériumból származó, rovarölő hatású kristályos fehérje méreganyagai az amerikai Közép-Nyugat folyóiban. A kutatók igen óvatosan fogalmaznak, mikor e jelenség veszélyeiről kell állást foglalniuk, s kiemelik: az újabb tanulmányoknak a nem célzott organizmusokra gyakorolt hatásra kell koncentrálni.

Denis Bourguet, az Inra à rovartantudósa például kétli, hogy a méreganyag e koncentrációja hatással lenne a rovarokra. Az Egyesült Államok ideális terep e kérdés tanulmányozására: a 35 millió hektárnyi kukorica közel 80 százaléka transzgenikus, ebből 60 százalék az említett Bt-féle. A piacon kapható kukoricafélék genomja többségében tartalmazza a Cry1 toxint, amely képes elpusztítani a kukorica egyik leggyakoribb kártevőjét, egy lepkefajtát (ezek rovarölő hatású kristályos f ehér jét kódoló génekkel transzformált kukoricafajták).

Az indianai Notre Dame egyetem Jennifer Tank vezette kutatócsoportja nagy területre kiterjedő kutatásokat végzett: kimutatták, hogy a régió összesen 217 folyójában – ahol az alagcsövezés következtében a vízbe jutnak ezek az anyagok – biztonsággal kimutatható e fehérjék jelenléte. A kutatásokat tavasszal végezték el, hat hónappal az aratás után. A folyóvizek 86 százalékában, akár 500 méterre a művelt területektől megtaláltak levél- szár és kalászdarabokat. Ezek egynegyedében kimutatták a Cry1Ab fehérjéket, igaz, csak elenyésző arányban.

Yves Bertheau az Inrától hozzáteszi: az, hogy a fehérjék jelenléte kimutatható, még nem jelenti, hogy aktívak is. A korábban aktív fehérje viszont a vegetáció időszakában bejuthat a földbe és a vízbe. A nem célzott organizmusokra gyakorolt hatást talán a kártevő lepke hernyójára gyakorolt hatás vizsgálatával lehet lemérni, így kimutatható, milyen hatást fejt ki a Cry1Ab a kukorica környezetében élő egyedekre.

http://www.lefigaro.fr/environnement/2010/09/27/01029-20100927ARTFIG00706-des-toxines-d-ogmdetectees-dans-les-rivieres-americaines.php

 (lefigaro.fr., zoldbiotech.hu)

Udvardy Zoltán

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére