Az agy újraindítása enyhítheti a fülcsengést

Fülcsengés: az idegek tánca

Jelen pillanatban nincs gyógymód a fülcsengésre, másnéven a tinnituszra, amely sokszor csak bosszantó, míg máskor legyengítő is lehet. A betegség az Egyesült Államokban mintegy 23 millió felnőttet érint, köztük minden tizedik idős embert, és a veterán katonák 40 százalékát.

Egyes páciensek, például az olyan veterán katonák esetében, akik a hangos robbanások és fegyverropogás következtében halláskárosodást szenvedtek, a morajló, kattogó vagy süvítő hang már a hétköznapi életet is akadályozza. Az USA veteránügyi minisztériuma évi egymilliárd dollárt költ a tinnitusszal kapcsolatos egészségügyi segélyekre. A szakértők szerint ez számít a leggyakoribb katonai szolgálattal összefüggő rendellenességnek az Irakból és Afganisztánból hazatért katonák között.

A kutatók úgy vélik, hogy a betegséget halláskárosodás vagy idegkárosodás okozhatja, amihez az agy sikertelenül próbál alkalmazkodni. A fülcsengés kialakulásának okai jelenleg még nem egyértelműen tisztázottak. A szakemberek azonban azt feltételezik, hogy a leginkább hirtelen fellépő tinnituszt az ún. vegetatív idegrendszerben bekövetkező károsodás váltja ki.

 – Az idegkárosodás vagy cochleáris trauma hatására bekövetkező agyi változások rendellenes idegi tevékenységet okoznak, amelyek valószínűleg a krónikus fájdalomért és a fülcsengésért felelősek – állítja Michael Kilgard, a Texasi Egyetem kutatója, a Nature folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője. – Úgy véljük, hogy a hangok feldolgozásáért felelős agyi terület, az auditív kéreg túl sok idegsejtet utal bizonyos frekvenciákhoz.

Ennek helyreállítása érdekében a kutatók patkányokon teszteltek egy elméletet, mely szerint újra lehet indítani az agyat, ha átképzik arra, hogy a hibás neuronok visszaálljanak normális állapotukba. A tinnituszban szenvedő patkányokban elektromos árammal stimulálták a fejből a nyakon át a hasig futó bolygóideget, miközben egy bizonyos magas hangot játszottak le. Stimulálás esetén az ideg azáltal ösztönzi az agyi változásokat, hogy idegi átvivőanyagként funkcionáló vegyületeket, például acetilkolint és noradrenalint szabadít fel. Azokban a patkányokban, amelyek egyszerre a hangot hallották és a stimulálásban is részesültek, akár három és fél hónapra megszűnt a fülcsengés, míg a csak hangot halló, illetve csak idegi stimulálásban részesülő állatokban nem enyhült a fülcsengés.
 

Az idegi válaszok vizsgálata a hallókéregben azokban a patkányokban, amelyeket a stimulálás és a hang kombinációjával kezeltek, normális szinteket mutatott, ami a tinnitusz megszűnését jelezte. A kutatók szerint a kezelés nemcsak újjászervezte a neuronokat, hogy így eredeti frekvenciájukra reagáljanak, hanem az agy válaszait is élesebbé tette. – A lényeg az, hogy a korábbi kezelésektől eltérően nem csak elmaszkírozzuk, illetve elrejtjük a fülcsengést – nyilatkozta Kilgard. – Az agyat átállítjuk abból az állapotból, amelyben tinnituszt generál, egy olyan állapotba, amelyben nem generál fülcsengést. Megszüntetjük tehát a tinnitusz forrását.

A humán klinikai kísérleteket a következő hónapokban kezdik meg. Navzer Engineer, a tanulmány vezető szerzője szerint az első kísérleteket Európában végzik majd. A bolygóideg stimulálást (VNS – vagus nerve stimulation) jelenleg is alkalmazzák körülbelül 50 ezer epilepsziában vagy depresszióban szenvedő beteg esetében.

– Az idegi plaszticitást generáló, minimálisan invazív módszer lehetővé teszi számunkra az agyi áramkörök pontos manipulálását, ami gyógyszerekkel nem lehetséges – számolt be Engineer. – A hangok párosítása és a bolygóideg stimulálás kombinálása a sérült áramkörök „újrahuzalozásával” és a fantomhangot létrehozó rendellenes működés helyreállításával megadja ezt a pontosságot.

-nemesi-
 

• Cimkék:
fülzúgás nervus vagus fülcsengés katona beteg páciens tinnitusz fájdalom patkány vizsgálat

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére