Egy amerikai szövetségi bíróság engedélyezte

Embriók előállítása és elpusztítása: viták tüzében a kutatás

 A Washingtonban működő törvényszék felülbírált egy 2010-ben hozott, nagy meglepetést keltő ítéletet, amely (az embrió elpusztításával járó kísérletek szövetségi finanszírozását tiltó 1996-os törvényre hivatkozva) teljes körűen megtiltotta, hogy az őssejtkutatásokra szövetségi pénzeket fordítsanak. A Fehér Ház a napokban a tudósok és a páciensek győzelmének minősítette a fellebbviteli bíróság határozatát.

Embriók előállításával és elpusztításával jár

Az EU-tagállamok egyébként jelentős vita után már 2006-ban jóváhagyták a következő, 2007-2013-as időszakra szóló, 51 milliárd eurós uniós tudományos kerettervet, s ezen belül meghagyták azt a lehetőséget, hogy közösségi forrásokból finanszírozhassák az emberi embrionális őssejtekkel való kísérleteket, illetve új sejtvonalak alapítását.

E döntés megszületése koránsem volt egyszerű. A kérdés akkoriban hatalmas vitákat kavart. Németország és Lengyelország vezetésével ugyanis egyes államok, főleg olyanok, ahol erős az egyház befolyása, azért lobbiztak, hogy szüntessék meg, de legalábbis jelentősen korlátozzák, hogy erre a célra uniós támogatást lehet igényelni. A tagállamok többsége azonban végül elfogadta azt a kompromisszumos javaslatot, amelyet az Európai Bizottság terjesztett be: ennek értelmében az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók előállításával és elpusztításával járnak.

A mesterséges megtermékenyítésnél létrejött "maradék", azaz a méhbe be nem ültetett embriókkal (mindig több embrió készül, mint amennyit beültetnek) viszont folytatódhatnak a kísérletek – persze továbbra is a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt. Több európai ország  Ausztria, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovákia – is a támogatás ellen szavazott, azonban ez nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozzák a keretterv elfogadását.

Az egyházak álláspontja

 A keresztény egyházak végül is az őssejtterápiát, erkölcsi és jogi szempontból is elfogadhatónak tartják: álláspontjuk szerint a fejlett emberi szervezet alkotóelemeiből (például köldökzsinórvérből, de ide tartozik a csontvelő is) nyert őssejtekkel végzett eljárások, műtéti beavatkozások nem veszélyeztetik az emberi lény méltóságát. Az embrionális őssejtkutatás pedig azért is elfogadhatatlan, mert az embrió életének kioltásával jár, emberi embriót kutatási célból létrehozni szintén elfogadhatatlan, mert ezzel az embriót eszköznek, egyszerű biológiai anyagnak tekintik…

Jelenleg világszerte számos kísérlet folyik annak érdekében, hogy az őssejtterápiát minél több betegség gyógyításában fel tudják használni. A legjobb őssejtforrás a köldökzsinórvér, amelynek lefagyasztására egy ideje már Magyarországon is van lehetőség, ám egyelőre kevés az érdeklődő, és nagy a tájékozatlanság.

Megkérdeztük a szakembert

Magyarországon a sejt- és szövetbankként működő Krio Intézet 2004-ben kapta meg a hivatalos engedélyt a köldökzsinórvérből nyert őssejtek fagyasztására és tárolására. Jelenleg évente körülbelül két-háromezer ügyfelük van, mondta Balogh István, a Krio Intézet vezérigazgatója. A statisztikák egyelőre szerények: hazánkban a csecsemők csupán öt százalékának szülei döntenek a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett, s ezzel az adattal a világon a középmezőnybe tartozik Magyarország. 

Az anyák leginkább szülész-nőgyógyászuktól kaphatnának felvilágosítást a köldökzsinórvér felhasználásáról, de ez ritkán történik meg. Holott a köldökzsinórvért könnyű begyűjteni, tárolni, és az őssejteket eddig több mint hetven betegség gyógyításához sikerült felhasználni. „Az őssejtekkel kapcsolatban számos tévhitet kell eloszlatni ” – mondja Balogh István. Fontos tudni, hogy amíg az embrionális őssejtek – amelyekből akár embert lehetne klónozni – felhasználása illegális tevékenység, a szöveti őssejtekkel való gyógyítással már negyven éve foglalkozik az orvostudomány.

Bámulatos eredmények

Az őssejtek iránti érdeklődés 1988 után fokozódott, amikor Párizsban elvégezték az első sikeres köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetést. A beavatkozás során a csontvelő eredetű őssejteket váltották ki, aminek azért is óriási a jelentősége, mert csontvelőből történő sejtkinyerésre csak teljesen egészséges személy esetében van lehetőség. Kétféle módon történhet: közvetlenül a csontvelőből vagy gyógyszeres kezelés után pedig a vérből.

A beavatkozás szövődménnyel járhat, és az így nyert őssejtek természetszerűleg öregebbek, mint a köldökzsinórvérben találhatók. Így több érv is szól amellett, hogy ha lehetőség van rá, a születés után lefagyasztott őssejtekhez nyúljanak az orvosok. Korábban ezeket a csontvelő eredetű őssejtek alternatívájának tekintették, ám kutatások bebizonyították, hogy felülmúlhatják azokat.

Nem csak a leukémia gyógyítására

A köldökzsinórvérből nyert őssejteket nem csak a leukémia gyógyítására lehet használni. A köldökzsinórvér többféle őssejtet tartalmaz, így számos betegségben nyújthat segítséget, mint például daganatos eredetű betegségeknél, amikor a kemoterápia hatására a szervezet őssejttartalékai kimerülnek. Rutinszerűen alkalmazzák a különböző anémiáknál, tehát a vérszegénység különböző típusainál is, de gyógyítottak már autoimmun és szívbetegségeket is ilyen módon.

A Krio Intézet vezérigazgatója szerint szintén tévhit, hogy Magyarországon nincsenek ilyen műtétek: köldökzsinórvérből nyert őssejtet már 2002 óta rendszeresen ültetnek be emberi szervezetbe, és a köldökzsinórvér gyógyászati felhasználásának lehetőségei is egyre bővülnek. A fejlődés a statisztikai adatokból is kikövetkeztethető, Magyarországon évente 250 csontvelő-átültetés van, ezek egy részét már az új módszerrel nyert őssejtekkel helyettesítik.

-kh-
 

• Cimkék:
őssejtterápia gyógyászat új döntés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére