Csüggesztő kilátások

Eltűnő növény- és állatfajok Közép-Európában

A közelmúltban több száz faj halt ki, vagy tűnt el a megfigyelők szeme elől, köztük 84 gombafaj, 27 mohaféle, 118 magasabb rendű növény, 627 gerinctelen és 22 gerinces állat – derül ki a Ladislav Miko egykori cseh környezetvédelmi miniszter megbízásából készített felmérésből. A tanulmány szerint a tájvédelem változásai jelentik a legnagyobb veszélyt a fajokra nézve.

A hüllő-, kétéltű- és madárfajok mintegy fele, az emlősök közel egyötöde veszélyeztetett. A denevérek, a közönséges ürge, a molnárgörény és a nagytestű ragadozók tertoznak a leginkább fenyegetett állatokhoz. Az egykor népes pillangófajok egyedszáma is drasztikusan csökken, fokozatosan szorulnak ki a mezőgazdasági művelés alá vont földekről és erdőkből. Szintén válságos például a pillangók diverzitása: az összes faj több mint 10 százaléka kihalt, amivel Csehország a negyedik Európában, az abszolút veszteségeket tekintve viszont az első.

Összességében minden 22 ismert fajból egyet nem tudtak megfigyelni az elmúlt években.
A szerzők szerint a 80 ezer faj alig egyötödéről mondható el, hogy nem szenved semmilyen komoly problémától.

Magyarország helyzete

Magyarország területének 12,3 százalékát ma rétek és legelők foglalják el, további 18,7 százalékát főleg lombos erdők borítják. Az ország területén mintegy 2200 növényfaj és 45 ezer állatfaj él, zömmel közép-európai jellegűek, de vannak északi, keleti és dél-európai elemek is.

Az illatos hunyor (Helleborus odorus) virága is zöld

Védelem alatt áll: 535 növény-, 855 állatfaj,  amelyekből fokozottan védett 125. A védett virágok közül a leginkább egyediek a Mecsekben a mediterrán jellegű illatos hunyor (Helleborus odorus), a vad pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis var. banatica), az Alföldön a hérics (Adonis vernalis L.) és a zsálya (Salvia nutans), a Nyírségben a magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) stb.

A magyarországi erdőkben sok az őz és a vaddisznó, a szarvas és a róka. (A nagyvadak kilövése engedélyhez kötött.) Az alacsonyabb részeken, a mezőgazdaságilag művelt területeken főleg nyulak, illetve foglyok, fürjek és fácánok élnek. Tavasszal és ősszel hatalmas madárrajok költöznek északról délre, majd vissza, köztük az Afrikában áttelelő gólya és fecske. Védett vízimadarak a nemeskócsag (Egretta alba, a Kis-Balaton és a Fertő-tó vidékén), a túzok (Otis tarda, a Dél-Alföldön, a Kiskunságon - Európa legnagyobb állománya), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a gulipán (Recurvirostra avosetta, a Fehér-tónál Szeged közelében).

A füstifecske tíz éven belül eltűnhet Magyarországról

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 9 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.

Egyes fajok azonban igen rossz állapotban vannak, például aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: 1999-2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent az országban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról. 

-nemesi-

• Cimkék:
környezetvédelem fajkihalás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére