Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-03-15 08:41:00

A szív erőtermelésének eddig ismeretlen mechanizmusa

Csak mítosz, hogy veszélyesek a szabadgyökök?

A svéd Karolinska Intézet kutatói szerint elképzelhető, hogy eltúlozzuk a szabadgyököktől való félelmet. Az biztos, hogy ha túl magas a szintjük a szervezetben, az betegség kialakulásához vezethet.

A szabad gyökökről számos ismeret beszerezhető, az elmúlt években jelentős publikációk szóltak arról, milyen károkat okozhatnak szervezetünkben. Ezek voltaképpen nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, amelyek képesek a szervezet bármely anyagában kárt okozni. Olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elvenni a keresett elektront. A Journal of Physiology szaklapban megjelent új tanulmány azonban azt mutatja, hogy a szabadgyökök jelzőanyagként szolgálnak, hogy ennek következtében a szív a megfelelő erővel dobogjon.

A szabadgyökök olyan molekulák, amelyek könnyen reakcióba lépnek más anyagokkal a szervezetben, ez bizonyos körülmények között a sejtkárosodás miatt negatív hatást gyakorolhat az egészségre. A szabadgyököket az úgynevezett antioxidánsokkal lehet ellensúlyozni, amelyek számos étrendi kiegészítőben megtalálhatók. A kutatók szerint azonban az az elmélet, mely szerint a szabadgyökök mindenképpen veszélyesek és minden esetben ellensúlyozni kell jelenlétüket tulajdonképpen leegyszerűsíti a valós jelenségeket, és mindez csak mítosz. A szakemberek új kutatásukban a szabadgyökök a szív fiziológiájában betöltött szerepét vizsgálták.

– Amint az lenni szokott, itt is a mérték a lényeg. Szokványos esetben a szabadgyökök fontos jelzőanyagként szolgálnak, nagyon magas szintjük, illetve hosszan tartó szintemelkedésük azonban betegség kialakulásához vezethet – nyilatkozta a kutatást vezető Håkan Westerblad professzor.

Amikor a szervezet különféle stressznek van kitéve, a szimpatikus idegrendszer stimulálja az úgynevezett béta-adrenerg receptorokat a szívizomszövet felszínén. Ez számos változást, többi között a fehérjék különböző vegyi folyamait, úgynevezett foszforizációját eredményezi a sejtek belsejében. Ennek következtében a sejtek összehúzódásai erőteljesebbé válnak, és a szív erősebben kezd verni. A mostani kutatás kimutatja, hogy a béta-adrenerg receptorok serkentése a szabadgyökök fokozott termelődését is eredményezi a sejtek mitokondriumában, és ezek aztán elősegítik a sejtek erősebb összehúzódásait. Amikor a kutatók a sejteket antioxidánsoknak tették ki, a szívizomsejtek béta-adrenergikus serkentésének nagy része eltűnt.

Az eredmények tehát a szív erőtermelésének eddig ismeretlen szabályozó mechanizmusát fedik fel, és a felfedezés a különféle szívrendellenességek mélyebb megértéséhez vezethet.

 -nemesi-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.