Pokoli ízek

Belga sörök divatja: Belzebub a palackban

Soha ne érjen ennél kellemetlenebb csalódás. A bemutatóra ugyanis úgy mentünk el, hogy azt gondoltuk: a sör többnyire alacsony alkoholtartalmú, szénsavas italka. Ehhez képest kénytelenek voltunk megtérni sötét előítéleteinkből. Legalábbis középkori, begyepesedett gondolatnak éreztük korábbi hiedelmünket, miután az egyik, meglehetősen titokzatos főszervező felvilágosít: a sörnek ezer arca lehet. Őneki azonban egy sincs, nevét elhadarta, így azt nem értettük, s amikor névjegyet kértünk, csak hamiskásan mosolygott, és közölte: azt bizony nem ad, legfeljebb mobilszámot. Végül még azt sem kaptunk.

Szidják a tömegtermelést

Így aztán szorgalmasan szívtuk magunkba az információkat a mintegy félezer különféle sörfajtáról a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett kiállításon, majd a tettek mezejére lépve, magunk is belekóstoltunk a sokféle nedűbe. Volt miből választani, mert hogy a belgák nagyon tudnak valamit, az óriási multik mellett szépen megférnek a kis családi, kézműves sörfőzdék. Hiába gondolnak sokan aléltan a Hoegaardenre és a Leffe-re, a nálunk többnyire „a belga sör”-ként ismert márkákra, e neveket hallva a tradicionális belga házifőzdék megvetően pöknek egy hegyeset, és hosszú tirádákba kezdenek a tömegtermelést szapulva. Igaz is, amíg a kicsiknél egy évben jó, ha 50-60 ezer hektó sört főznek, a nagyok fél nap alatt termelnek ennyit. Ráadásul a picik nem sztenderdizált tucattermékeket készítenek, számos gyártót még az sem igen érdekli, ízlik-e a főztje. Jellemzőjük még, hogy a búzasöröket többnyire korianderrel, curacaóval is ízesítik.

A sörkóstolás némileg hasonlít a borkóstolóhoz: először az ital színét kell szakértő révedezettséggel vizslatni, majd nagyot kell szippantani az illatból, amely lehet gyümölcsös, élesztős vagy akár gabonaillatú. Mielőtt nagyot húznánk belőle, érdemes a habot is tüzetesen tanulmányozni – haladó sörözők messzemenő következtetéseket vonhatnak le ugyanis annak keménységéből, tartósságából és textúrájából kiindulva. Csak ezután érdemes belekortyolni az italunkba.

Értő vezetőnk útmutatásait követve mi egy felhasználóbarát Tripel Karmeliet-vel kezdünk. Erős kezdés, ez volt ugyanis a tavalyi év világbajnoka az ale kategóriában. Mint ejtőernyősök egy fejre állított világban, úgy sietnek a buborékok a felszínre. Széle világos-aranysárga, habja szép krémes. Illata gyümölcsös – ez amúgy is jellemző az ale típusú, felső erjesztésű élesztőkkel megáldott sörökre. Ez a sör klasszikus apátsági ital, receptje 1679-ből származik. Akkoriban a derék barátok még azt is előírták, hogy szigorúan háromféle gabonából, árpából, búzából és zabból kell elkészíteni. A tripel viszont nem erre, hanem a sör erősségre utal. A legerősebb főzetet hívják ugyanis tripelnek, a gyengébbet dubbelnek, míg a leggyengébb verzió a blond. Amit mi kortyolgatunk azonban nem ilyen lágy konty alá való: hiába kellemes, selymes, és jó ivású, de nyolc százalékos alkoholtartalommal bír!

Gyönyörű formák és Delirium Tremens

Meglehet, a csapolt sör frissebb, de bizonyosan nem annyira komplex, mint az üveges testvérei. Ráadásul Belgiumban régi hagyomány a palackos erjesztés. Ez azt jelenti, hogy a töltősoron, biztos, ami biztos alapon az üvegbe adagolnak még egy kis cukrot és élesztőt, így még napokig továbberjed a sör, s csak e folyamat végeztével kerül a polcokra. Minden gyár a maga módszerére esküszik: van, ahol 16 napig 5 fokon, másutt egy hétig 2 fokon, majd 5 napig mínusz 2 fokon tartják az erjedő italokat.

Fura népek ezek a belgák. Magyar szemmel nézve semmi érzékük a marketinghez, holott lehet, nekik van igazuk. Hogy lehet egy sört Delirium Tremensnek hívni? Ráadásul a palackja leginkább egy gyerekpezsgős üvegre hasonlít. A palackot ellepik a rózsaszín elefántok, napszemüveges krokodilok és hasonlók. Nyilván hamar ilyeneket láthat az ember, ha nem vigyáz a mértékkel. Ezt a sört például csak haladóknak ajánlanánk, borzasztó keserű és savas az utóíze, ebben aztán már érződik a sok alkohol.

És itt még nincs vége a sörsornak. A belgák imádnak komor, sötét neveket adni a söreiknek. Mióta 1871-ben megszületett a Duvel elnevezésű sörfőzde, s zászlóshajója lett a Duvel sör, ami a brabanti nyelvjárásban ördögöt jelent, nos, azóta szakmányban születnek Satan, Lucifer, boszorkány és ehhez hasonló nevű italok. Többnyire bitang erősek, bitang keserűek, és bizony nem kevés erő kell ahhoz, hogy legyűrje őket az ember. A piac annyira ráállt az efféle nevekre, hogy kérdés, be lehetne-e egyáltalán törni a belgákhoz valami Hamupipőke nevű sörrel. Ide most azt akartuk írni, hogy fájóan hiányzik a piacról a Belzebub nevű sör, ám egy gyors internetes keresést követően kiderült, mind a dánok, mind a franciák előrukkoltak már ilyen nevű sörfélével – utóbbi ráadásul 15 alkoholfokos! A tesztelés kedvéért mi egyébként a Satant hívtuk egy rövid keringőre, és nem is csalódtunk: zárkózott, karamellt, élesztőt idéző, titokzatos, kissé sötét illata volt. Az utóíze igen hangsúlyos, tapadós, száraz és keserű. Nagyon keserű.

Hogy oldjuk a keserű ízeket, az évjáratos sörökkel próbálkozunk. Vannak ugyanis ilyenek is. A speciális, úgynevezett lambic eljárással készült sörök közül (ez a nevét Lembeek faluról kapta, ahol állítólag először alkalmazták) a megrögzött rajongók a pezsgősdugóval ellátott Geuze Boonért lelkesednek, az árpa, maláta, komló összetételű sör íze a nyers pezsgőére emlékeztet. Borzasztó savas, mi csak végső elkeseredésünkben, hosszas imádságok után fanyalodnánk rá. Lambic söröknek egyébként a spontán erjesztésű söröket nevezik. Ezt azt jelenti, hogy nem használnak direkt élesztőt, hanem a folyamatot a természetre bízzák, így nem ritkán 100-120 mikroorganizmus vesz részt az elkészítésben.

Egyébként már csak a gyönyörű üvegek miatt is érdemes kóstolgatni a belga söröket. Elképesztően szép, rafinált domborulatú palackokba töltik, és a csatok is külön műalkotások. Persze nemcsak ez dobogtathatja meg a keserű ízek iránt csak mérsékelten lelkesedő hölgyek szívét. Őket célozták meg a gyümölcsös sörök készítői: az epres, málnás vagy banános ízű sörök édeskés pezsgőt idéznek, könnyen csúsznak, és nyári melegben akár frissítő védőitalként is fogyaszthatóak.

                                                                           Bortalan Bertalan
 

• Cimkék:
árpa maláta komló belga sörök keserű ízek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére