Ünnep a fasorban: százéves a híres templom

A lelkész elmondta, hogy a Városligeti fasorban álló templomot az 1911-es alapkőletétel után 1913-ban szentelték fel, amely ezután folyamatosan, még a háborús viszonyok közepette is működött, egyetlen vasárnapot kivéve, amikor 1945. január 2-án a front átvonult a templom mellett, és az orosz csapatok a templom elől lőtték az akkori Király utcát egész nap.

A templom megépítését nagyban elősegítette Laky Adolf ékszerész - aki a Szent Koronát javította ki az 1867-es koronázás előtt - 300 ezer koronás adománya. A szakrális épület szecessziós stílusban, Árkay Aladár építész tervei szerint épült meg 1911-1913 között, ablakai pedig Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Homlokzatának majolikái a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Árkay Aladár mindent maga tervezett, a világítótesteket, a padokat, a falburkolat mintáit és a színes üvegablakokat - tette hozzá. A fasori református templomot sokan a főváros egyik legszebb szecessziós műemlékének tartják.

Pataki András Dávid utalt arra is, hogy az első világháború után a holland reformátusok sokat segítettek a magyar hadiárvákon, az együttműködés eredményeként megalapított, a templom szomszédságában álló iskolát ezért az akkori holland trónörökösről, Juliannáról nevezték el. A Julianna Református Általános Iskola ma is működik, miután 1993-ban az államtól visszakapták az intézmény épületét. A fasori gyülekezetnek ma is van testvérközössége a hollandiai Papendrechtben - fűzte hozzá.

A lelkész megjegyezte: Budapest időrendben ötödik református temploma a harmincas években megalakuló Budapesti Egyházmegye központja lett, miután lelkipásztorát, Szabó Imrét esperessé választották. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind ő, mind utódja, Dobos Károly részt vett a holokauszt idején a zsidóság mentésében.

Kettejük sorsában további azonosság, hogy az ötvenes évek kommunista rezsimje idején "odafigyeltek a politikai üldözöttekre is", ami miatt áthelyezték őket kis, vidéki gyülekezetekbe. A rendszerváltás után Végh Tamás és Somogyi Péter - utóbbi most a fasori egyházközség elnök-lelkésze - szolgálata idején egyre többen kezdtek újra istentiszteletre járni, jelenleg vasárnaponta 7-800 hívő vesz részt a szertartásokon - tudatta.

A mintegy ezer hívő befogadására képes fasori református templom homlokzata egyetlen falfelület lőrésszerű ablakokkal, a torony bástyaszerű, zömök, mégis magas. A nagy falfelületen a bejárat uralkodik, fölötte sajátos szecessziós-magyaros kerámiadíszes falmező, afölött hatalmas üvegezett félköríves ablak helyezkedik el. Az épületet magas nyeregtető fedi, meredek oromfalakkal lezárva.

A templom alaprajza egyenlőszárú kereszt, közepén magas kupolával. A kereszt száraiban emeletes karzatok találhatók. A szószék középponti helyzetét a tér egész formálása és díszítése hangsúlyozza. A belső térben megjelennek a szecesszió növényi díszítőelemei és a kerámialapok. Az erősen stilizált, geometrikus elemekre bontott minták őrzik népművészeti gyökereiket, ahogy a faragott bútorok is.

Érdekessége az építésnek, hogy a szomszédos Herczel Sebészeti Szanatórium (a néhány éve bezárt BM kórház) tulajdonosának kérésére Árkay Aladár a tervét szimmetrikusan tükrözte, tehát eredetileg fordítva állt volna: a két torony és a parókia a másik oldalon épült volna meg.
A fasori református templom alapkőletételének százéves évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi istentiszteletet tartanak. A templom történetét Nyikos László építészmérnök idézi fel, igét hirdet Somogyi Péter lelkipásztor.

mti

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére