Sárga és görög, mégis magyar: indul a dinnyekampány

Az OrientPress Hírügynökség egy dinnyetermelőt és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnökét kérdezte a szabályozásról. Czerván György agrárügyi államtitkár éppen egy héttel ezelőtt számolt be a hazai dinnyepiacot védő rendelkezésekről: elmondása szerint a vidékfejlesztési tárca két minőségi kategóriába sorolná a magyar terményt, a dinnyekereskedőket pedig közös listán regisztrálná – ezzel védve érdekeiket a dinnyenepperekkel, feketepiaci ügyeskedőkkel szemben. A rendelet értelmében ezentúl csak bejegyzett kereskedő végezhet alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, gyártástechnológiai, csomagolási, valamint szállítási munkákat – hangzott el Cezerván sajtótájékoztatóján. A szabályozás célja, hogy a vásárló ne csak az ár vagy a méret, hanem a minőség alapján is választhasson – a hazai gyümölcs pedig az eddiginél védettebb pozícióba kerüljön. A rendeletről a Vidékfejlesztési Minisztériumnál érdeklődtünk – a tárcánál visszahívást ígértek, erre azonban a cikk elkészültéig nem került sor.

A gyengébb külföldre megy?

Rossz dinnyét nem árulnak Magyarországon, már azért sem, mert senki nem venné meg, hiába lenne olcsóbb – vélekedett kérdésünkre egy dobozi kistermelő. Dézsi László szerint felesleges így kategorizálni a hazai boltokba kerülő árut: a silányabb minőségű, kicsi vagy nem egészen érett terményt sokan eleve külföldre adják el, kamionszámra exportálják Németországba, más államokba. Dézsi úgy tudja, a gyengébb minőségű export dinnyét kilónként 18-20 forintért adják tovább – az itthon árusított gyümölcs termelői ára viszont 70-100 forint között mozog. A nyilatkozó szerint egyébként a magyar dinnye jó részét – akár 70 százaléka – exportra szánják.

Ha a kategóriákat nem is, a kereskedők regisztrációját Dézsi jó és szükséges lépésnek tartja. Mint megjegyzi, az olcsó importgyümölcs mellett a feketekereskedelem okozza a legtöbb gondot: „a nepperek mindenütt ott vannak, kamu igazolásokkal vagy épp papír nélkül árulnak – őket kellene kiszűrni”. A gazdálkodó szerint az is nehezíti helyzetüket, hogy túl sokan próbálkoznak az árusítással, telített a piac, és a termelőknek már alig jut hely. „Gyulán, a helyi boltokat nem számítva például 15 dinnyeárust láttam, közülük azonban csak három volt termelő is egyben” – mesélte Dézsi László.

A teljes cikk az OrientPress oldalán olvasható.

• Cimkék:
dinnye magyar áru

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére