Ezt mondták ma a felekezeti vezetők

Pünkösdi prédikációk: kölcsönös megértés, tisztító változás

Pünkösd a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe -- mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi igehirdetésében Budapesten a Deák téri evangélikus templomban. A nagy érdeklődéssel kísért ünnepi alkalmon, amelyen egyúttal a Deák téri evangélikus templom 200 éves fennállásáról is megemlékeztek, a püspök azt mondta: Pünkösd nem emlékünnep, hanem "Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára". Megfogalmazása szerint ez az ünnep "a jelenünkbe, a húsunkba vág... szembesít bűneinkkel", Pünkösd adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.

A Deák téri evangélikus templom felszentelésének 200. évfordulóján Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nyelvi és felekezeti türelemről beszélt, amely pédaértékű lehet minden magyar számára. Az MTA elnöke emlékeztetett, hogy 1842-ben a Deák téri evangélikus gyülekezetnek ötszáz német, kétszáz szlovák és száz magyar tagja volt, az itt szolgálatot teljesítő Székács József pedig a nyelvi türelem gyakorlásának és az anyanyelv használatának egyik példaadó szorgalmazója volt.

Esztergomban eközben helybéli és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén a Szentlélek eljöveteléről beszélt, amely a katolikusoknak a bérmálás szentségében tisztító változást hoz életükben. “Képessé tesz arra, hogy bátran valljuk meg a hitünket, és bátran kövessük is Krisztus tanítását" – mondta.

Krisztus követésére emlékeztetve elmondta, "a legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk. Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben".

Bölcskei Gusztáv református püspök Debrecenben arról beszélt, hogy Isten azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni, hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje. Az emberi józanság legnagyobb barátja a szentlélek. Ez bekapcsolja a látást, amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk – hangoztatta. "Nem attól nyög ez az ország, hogy éveken, talán évtizedeken át úgy éltünk, és olyan döntések születtek rólunk és az utódainkról, mintha ezeknek nem lenne következményük?" - tette fel a kérdést a püspök, majd leszögezte: ma is tiszta, igaz beszédre van szükség. Pünkösd volt a legelső pillanat, amikor az egyház kilépett a templom falai közül, és megjelent a világban, hogy hirdesse Isten igéit. A világ nyomorúságát ugyanis nem lehet a templom falain kívül hagyni -- tette hozzá. Hányszor akarták bizonygatni nekünk - folytatta -, hogy "nincs helyünk a templom falain kívül". Szavai szerint azonban az egyház az utcán, a világ zűrzavarában születik, és szemben a mennyek országának "harmonikus hangulatú" istentiszteleteivel, "nekünk a zűrzavar, a gonoszság és a bűn világában kell istentiszteletet tartani".

Igehirdetésében a püspök felhívta a figyelmet arra, hogy lehet sopánkodni azon, miért nem járnak többen templomba, hogy miért nincs nagyobb hatása az egyháznak erkölcsi kérdésekben, de szerinte a hibát nem másokban kell keresni.

MTI/mi

• Cimkék:
pünkösd bölcskei gáncs erdő

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére