Módosul a csődtörvény

A kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és adósságrendezésükhöz, hitelezőikkel való megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy gazdaságpolitikai érdek, hogy jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb legyen - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal (Fidesz) nyújtotta be az Országgyűlésnek.

A csődtörvényt módosító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól címet viselő törvényjavaslat célja az indoklás szerint az, hogy a felszámoló gyorsabban, hatékonyabban dolgozzon, ugyanakkor jobban elő tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban is. Az utóbbi azért kiemelt feladat, mert elősegíti a fizetőképesség visszanyerését, lehetővé teszi a reorganizációt, munkahelymegtartást.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatás-fejlesztési, népegészségügyi vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása szempontból országos jelentőségűnek, vagy bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt vállalkozásnak tekinthető.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjének és felszámolójának a kormány csak az ilyen tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságot jelölhet ki. A bíróságnak a céget nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítő kormányhatározat hatálybalépését követő 8 napon belül végzést kell hoznia a korábbi felszámoló felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről.

A törvény egyes rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor a bíróság által jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha még nem került sor a csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(mti)

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére