Miért ilyen drága? Azonnali vizsgálat cukor-ügyben

Azonnali vizsgálatot rendelt el cukor-ügyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.

A vidékfejlesztési miniszter azért utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) a vizsgálat lefolytatására, hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar minden piaci szereplője helyes piaci magatartást tanúsított-e az utóbbi időben.
Czerván György hozzátette: cukor-ügyben várhatóan már a jövő héten uniós szinten is döntéseket hoznak a helyzet enyhítése érdekében. Mintegy 300.000 tonna cukor importját teszik lehetővé harmadik országból, várhatóan vámmentesen. Emellett további 500.000 tonna, az unió belső piacán megtalálható cukormennyiséget kvótásítanak.
Emellett mintegy 26.000 tonna folyékony cukor, azaz izoglükóz piacra dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei. Mindezek célja, hogy a magas cukorárakat letörjék.
Mindemellett az államtitkár számos, a mezőgazdasági termelőket érintő kérdésről is beszélt, így elmondta, hogy az agrár kárenyhítési alap feltöltöttsége 4,2 milliárd forint. Jelezte ugyanakkor, hogy a kárenyhítési igény lényegesen nagyobb, mint amit a kárenyhítési alapból fedezni lehet. Az összes igény 37,2 milliárd forint. Ebből 31,7 milliárd forintot a belvíz, 5,1 milliárd forintot a jég, 0,4 milliárd forintot pedig a fagykár enyhítésére igényeltek a termelők. Ez Czerván György szerint 11 százalékos kifizetési szintet tesz lehetővé. Hozzátette: a kárenyhítési alapot az agrárkormányzat a költségvetés ismert helyzete miatt nem tudta feltölteni.
Jelenleg az országban a bel- és árvíz által érintett területek nagysága mintegy 10 ezer négyzetkilométerre rúg. Az elöntött terület mintegy kétezer négyzetkilométer szántó, amely folyamatosan csökken, a többi jelentős mértékben átnedvesedett terület, amelyen mezőgazdasági munkák nem vagy csak nehezen végezhetők.
Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a tejtermelők a következő öt évben mintegy 9 milliárd forintos anyagi támogatásra számíthatnak évente. Ezt az első két évben az EU finanszírozza, míg a további három évben ezt nemzeti forrásból kell megtenni. Ez a forrás állatjóléti támogatásként adható azoknak a termelőknek, akik az előírásokhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettségeket vállalnak.
Annak érdekében - hangoztatta Czerván György -, hogy a mezőgazdasági termelők a jelenleginél jobb anyagi helyzetbe kerülhessenek, az agrárkormányzat többféle forgóeszköz hitelkonstrukciót is kidolgozott a számukra. Az egyik az agrár Széchenyi hitelkártya, amelynek keretösszege 20 milliárd forint, és ezt várhatóan 2 százalékpontos kamattámogatással még az idei év első felében igénybe vehetik a termelők. A vis major forgóeszköz hitel eddigi 6 milliárd forintos keretösszege további 5 milliárd forinttal egészül ki.
Az állattenyésztők számára az agrár forgóeszköz hitelkeretből, amely 15 milliárd forintot tartalmaz, 10 milliárd forint áll rendelkezésre főként a kis- és közepes vállalkozások számára éven túli finanszírozásra. A hitel 1-50 millió forint közötti összegben vehető fel hároméves futamidő mellett, egy évi türelmi idővel, összességében 7-8 százalékos kamattal.
Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva közölte, a stabilitási alaphoz a minisztérium költségvetéséből 19,2 milliárd forinttal kell hozzájárulni.
Kérdésre válaszolva Czerván György arról is beszélt, hogy az élelmiszerek áfacsökkentése továbbra is napirenden szerepel, de ennek is a költségvetési lehetőségek szabnak gátat.


(mti)
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére