Ma van a legnagyobb magyar inkvizítor születésnapja

A dél-itáliai Abruzzo tartományban, az Aquila melletti Capestrano faluban született, apja feltehetően német származású zsoldos volt, aki a nápolyi király hűbérese lett. A tehetséges ifjú Perugiában tanult jogot, majd a nápolyi vicaria, a legfőbb bíróság elnöke, majd Perugia kormányzója lett. Élete 1415-ben vett fordulatot: a város lakói egy lázadás során fogságba vetették, s a börtönben megjelent előtt Assissi Szent Ferenc, s arra buzdította, hogy változzon meg. A látomás hatására szétosztotta vagyonát a szegények között, felbontotta eljegyzését és csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő obszerváns irányzatához.

Élte a ferencesek életét, járta a világot és nagyhatású beszédeket tartott, nevének hallatán sokszor akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket. Prédikációinak Itálián kívül is nagy hatása volt, noha azokat fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott. Kapisztrán János az eretnekséget ostorozó műveket is írt, a rendi reform buzgó szervezője lett, támogatva Szent Bernardin szigorúbb, hierarchikus fegyelmet előirányozó reformjait. Álláspontját Rómában is megvédte, sőt ezután inkvizítorként tevékenykedett Itáliában. Pápai legátusként járt a Szentföldön és számos európai királyi udvarban, a francia király mellett pápai követi megbízást teljesítve 1449-re neki sikerült végleg felszámolnia az avignoni ellenpápaságot.

Apostoli nunciusként 1451 után működési helyét Bécsbe, a Habsburgok udvarába tette át. Bejárta a Német-római Birodalom, Csehország, Lengyelország területét, az inkvizíció vezetőjeként irányította az eretnekek és a zsidók üldözését, de mindenekelőtt a huszitizmus elleni harcot tekintette fő feladatának. A török terjeszkedés láttán 1454-ben a frankfurti birodalmi gyűlésben a törökellenes összefogásért és Magyarország megsegítéséért lépett fel. 1455 májusában jött magyar földre: Győrben kapta kézhez III. Callixtus levelét, amelyben a pápa megbízta a török elleni hadjárat megszervezésével. Az év folyamán megfordult Budán, Székesfehérváron és Szegeden, majd Hunyadi János után ment Erdélybe, ahol az ortodox románokat térítette.

Carvajal bíboros, pápai követ 1456. februárjának végén Budán adta át neki a pápa által küldött keresztet és a megbízást a törökellenes keresztes háború meghirdetésére. Kapisztrán április 15-én indult el Budáról, s pár hét leforgása alatt több tízezres sereget toborzott. 1456 júliusában Hunyadi Jánossal együtt Nándorfehérvár felmentését és védelmét segítette, személyes bátorságával oroszlánrészt vállalt a diadalban: az öreg és törékeny szerzetes Hunyadi oldalán keresztjét magasra emelve vezette a kitörő sereget, amely elsöpörte az ostromlókat.

Kapisztrán nem sokkal a győzelem után a táborban dúló pestis áldozata lett, 1456. október 23-án halt meg a szerémségi Újlak kolostorában. 1690-ben avatták boldoggá, 1724-ben XIII. Benedek pápa avatta szentté, emléknapja egybeesik halála napjával.

MTI-Sajtóadatbank

• Cimkék:
inkvizítor kapisztrán Nándorfehérvár

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére