Havas búcsú a nyárban

Évszázadok óta ez a Dél-Alföld legnagyobb búcsúja, mely messze vidékekről vonzza a híveket, különösen a Szegedről elszármazottakat. A hírös város nagy krónikása, Tömörkény István írta e búcsúról: „Nagy ünnep a Havi…, egy darab sarokkő az idők folyásában, melynek napját mindenki tudja és ismeri. Ez az emlékezés onnan támad, hogy Havi napján mindenki megmozdul, aki élő, hogy járuljon Mária elé.”

A középkori Rómában a Mária-ünnepeken a S. Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, ami a templom eredetlegendájára utal. Egy gyermektelen, gazdag házaspár templomot akart építtetni. Szűz Mária egy nyári éjszaka megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahol másnap reggel hó esik. Ez meg is történt az Esquilinus dombon. Itt épült fel világ legnagyobb és leghíresebb Mária-temploma, Róma négy pápai bazilikájának egyike.

A ferencesek Szeged-Alsóvárosra a 15. század derekán érkeztek. Hatalmas csillagboltozatos, gótikus templomuk felépítéséhez Mátyás királytól kaptak segítséget. A török hódoltság idején az Alföldön csak a ferenceseknek engedték meg, hogy a keresztény hitet ébren tartsák, a népet látogassák. Így az alsóvárosi templom és rendház hatalmas kisugárzású lelki központtá vált. Amikor pedig már szabad volt a zarándoklat, egyre nagyobb számban érkeztek a hívek a templom főbúcsújára, Havas Boldogasszony napjára.

Mit jelent a búcsú napjainkban? Sokak számára vásárt, körhintát, kegytárgy árusokat, szórakoztató kisiparosok letelepedését a templom körül. A katolikusok számára azonban mást, ennél többet. Szentmisét, szentgyónást, találkozást Istennel, elcsöndesedést, a hétköznapok rohanásából kiszakadást, sebeink gyógyulását.

Ferences Sajtóközpont

• Cimkék:
búcsú ferencesek szeged

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére