Elutasították a szerb háborús bűnös felmentési kérelmét

Elutasította a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán Vojislav Seselj, az ultranacionalista nézeteiről ismert szerb politikus azon kérelmét, hogy mentsék fel az ellene szóló vádak alól, mert nincs ellene bizonyíték.

Hágában ismertetett döntésében a törvényszék úgy ítélte meg, már az eddigi eljárás során elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy Seselj bűnösségéhez nem férhet kétség.
A Szerb Radikális Párt nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló elnökét évek óta tartó hágai perében azzal vádolják, hogy felelős az 1991-1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekért. A vád szerint gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért is felelős.

A bűnöket félkatonai szervezetek követték el a kilencvenes években az említett térségekben, és Seseljnek nagy része volt e milíciák toborzásában: gyűlölettel átitatott, nacionalista (több esetben a vajdasági magyarokat is célba vevő) beszédei nagyban hozzájárultak az etnikai feszültségek felszításához.

Jean-Claude Antonetti bíró több órán át olvasott érvelése szerint indokoltak azok a vádak, amelyek szerint Seselj részt vett abban a nagyszabású műveletben, amelynek célja más etnikumok elüldözését volt. A Nagy-Szerbia megteremtéséért is fellépett politikus 2002-ben a szerb elnökválasztáson is indult, és ott a harmadik legnépszerűbb jelöltnek bizonyult. Két évvel később viszont pártja nem tudott nyerni az általános választáson.
 

Öt éve kezdődött perét tavalyelőtt felfüggesztették, mert annak több tanúját megfenyegették. Azt követően a tanúk meghallgatása a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött folytatódott.
2009 nyarán Seseljt bűnösnek mondták ki és 15 hónap börtönre ítélték a törvényszék szabályainak megszegéséért, miután védett tanúk kilétét hozta nyilvánosságra. Ugyanilyen vádakkal azóta egy másik per is folyik ellene.
 

Seselj önként adta fel magát 2003-ban. Bűnösségét soha nem ismerte el. 2006-ban éhségsztrájkot folytatott szabadon engedésének érdekében, táplálását orvosi beavatkozással kellett segíteni.
Az 56 éves Seseljt főperében életfogytiglani börtön fenyegeti.

Elutasította a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán Vojislav Seselj, az ultranacionalista nézeteiről ismert szerb politikus azon kérelmét, hogy mentsék fel az ellene szóló vádak alól, mert nincs ellene bizonyíték.

Hágában ismertetett döntésében a törvényszék úgy ítélte meg, már az eddigi eljárás során elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy Seselj bűnösségéhez nem férhet kétség.
A Szerb Radikális Párt nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló elnökét évek óta tartó hágai perében azzal vádolják, hogy felelős az 1991-1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekért. A vád szerint gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért is felelős.

A bűnöket félkatonai szervezetek követték el a kilencvenes években az említett térségekben, és Seseljnek nagy része volt e milíciák toborzásában: gyűlölettel átitatott, nacionalista (több esetben a vajdasági magyarokat is célba vevő) beszédei nagyban hozzájárultak az etnikai feszültségek felszításához.

Jean-Claude Antonetti bíró több órán át olvasott érvelése szerint indokoltak azok a vádak, amelyek szerint Seselj részt vett abban a nagyszabású műveletben, amelynek célja más etnikumok elüldözését volt. A Nagy-Szerbia megteremtéséért is fellépett politikus 2002-ben a szerb elnökválasztáson is indult, és ott a harmadik legnépszerűbb jelöltnek bizonyult. Két évvel később viszont pártja nem tudott nyerni az általános választáson.
 

Öt éve kezdődött perét tavalyelőtt felfüggesztették, mert annak több tanúját megfenyegették. Azt követően a tanúk meghallgatása a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött folytatódott.
2009 nyarán Seseljt bűnösnek mondták ki és 15 hónap börtönre ítélték a törvényszék szabályainak megszegéséért, miután védett tanúk kilétét hozta nyilvánosságra. Ugyanilyen vádakkal azóta egy másik per is folyik ellene.

Seselj önként adta fel magát 2003-ban. Bűnösségét soha nem ismerte el. 2006-ban éhségsztrájkot folytatott szabadon engedésének érdekében, táplálását orvosi beavatkozással kellett segíteni.
Az 56 éves Seseljt főperében életfogytiglani börtön fenyegeti.

(mti)

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére