2001 óta visszaszorult a terrorizmus, de felszámolni nem lehet

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az MTI-nek elmondta: a terrorizmus elleni harc annyiban eredményesnek tekinthető, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió – az itt elkövetett stratégiai jellegű terrortámadások ellenére – az elmúlt évtizedben a világ csekély mértékben „terrorfenyegetett” térségei közé tartozott.

Mégsem teljesen sikeres a terrorizmus elleni küzdelem, hiszen egyes területeken, elsősorban Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban nőtt a terrorcselekmények és az áldozatok száma - hívta fel a figyelmet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének igazgatója. Kifejtette: ennek oka részben az, hogy Afganisztánban és Irakban a korábbi rendszereket felszámolta a „nemzetközi beavatkozás”, de a megdöntött hatalmak helyére képtelen volt stabil államhatalmat állítani.

2001 és 2011 között e két országban követték el a világ terrorcselekményeinek 45 százalékát, innen került ki a halottak 56, a sebesültek 57, a túszok 9 és az összes áldozat 47 százaléka - jegyezte meg. A terrorizmus viszonylag kevés országban, jól körülhatárolható térségekben – főként a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában – jelent állandósult biztonságpolitikai problémát - mutatott rá. Hozzátette: az iszlamista terrorizmus a közvélekedéssel ellentétben az elmúlt évtizedben is helyi jellegű maradt.

Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa szerint a terrorizmus elleni küzdelem annyiban hatékony, hogy az amerikai, a madridi és a londoni merényletek óta nem történt nagyobb terrorcselekmény a nyugati világban. Ez a szigorúbb biztonsági előírásoknak is köszönhető – tette hozzá. Mint kifejtette, az Egyesült Államok célja a szeptember 11-i merényletek után az al-Kaida terrorszervezet jelentette fenyegetettség megszüntetése volt, és erőfeszítései abból a szempontból eredményesnek tekinthetők, hogy az elmúlt években elfogták vagy megölték Oszama bin Ladent és a szervezet több magas rangú vezetőjét, és szétzilálták a szervezetet. Az al-Kaida „jelentősen átalakult”, világszerte új híveket szerzett, és ma már „nemcsak fizikai értelemben folyik a toborzás és a kiképzés, hanem különböző online fórumokon, internetes közösségekben is” – mondta. Úgy véli, a terrorizmus elleni küzdelem továbbra is prioritás a nyugati országok együttműködésében.

Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta, hogy az al-Kaida magszervezetének, „pontosabban annak, ami abból megmaradt”, ma jóval nehezebb egy akciót háborítatlanul előkészítenie. Nincsenek olyan biztonságos kiképzőtáboraik, mint amilyenek valaha Afganisztánban voltak - magyarázta, hozzáfűzve: fontos vezetőiket vesztették el 2001 óta, nehezebben tudnak üzeneteket váltani egymással, és ezzel párhuzamosan a műveleteik megvalósításához szükséges pénzforrásokat is nehezebben mozgathatják.

Éberségre azonban továbbra is szükség van, mert egy támadás minden óvintézkedés ellenére sikeres lehet - emelte ki. Úgy látja, a terrorizmus „visszaszorítása lehetséges, a felszámolása nem”. Gyarmati Istvánnak, a Demokrácia Központ Közalapítvány főigazgatójának is az a véleménye, hogy „amennyire lehet, sikeres volt” a terrorizmus elleni harc az elmúlt évtizedben. „Óriási teljesítmény”, hogy nem volt nagyméretű terrorcselekmény az elmúlt években, ami a hatékony terrorizmus elleni küzdelemnek köszönhető - fogalmazott. Hozzátette: „a katonaságtól a pénzügyi intézményekig” mindenki együttműködött ennek érdekében, és sok helyen a közvélemény is egyetértett ezzel a céllal.

Mivel azonban a terrorizmus „világjelenség”, nem is lehet teljesen visszaszorítani, hiszen okait rendkívül nehéz kezelni - fogalmazott. Felhívta a figyelmet, hogy a terrorizmus támogatottsága csökkent azokban a térségekben, ahol ez korábban elfogadottabb volt, hiszen az emberek belátták, hogy a terrorizmus „kontraproduktív”, mert erősíti a már meglévő előítéleteket, amelyektől „ők maguk is szenvednek”.

Balogh István, az MKI segédmunkatársa úgy véli, az Egyesült Államok elsődleges célja a terrorizmus elleni harcban az, hogy saját terrorfenyegetettségét csökkentse, és ebben az értelemben „igen sikeres volt” az elmúlt tíz évben. 2001. szeptember 11. óta az Egyesült Államok területén, légterében és vizein „a nyilvánvaló kísérletek ellenére” nem történt a korábbiakhoz hasonló támadás, így Washington ebből a szempontból elérte célját – mondta. Hozzátette: mindez nem csak az amerikai külpolitika eredménye, Washingtont a szövetségesei is segítették.

Úgy látja, a hírszerző szervek közötti együttműködés és koordináció javulásának eredményeként jelenleg az Egyesült Államok és az uniós tagállamok felkészültebbek egy esetleges terrortámadás ellen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a terrorfenyegetés összességében megszűnt volna, hiszen továbbra is rengeteg olyan radikális csoport létezik, amelynek célja a terrortámadások végrehajtása a transzatlanti régióban – hívta fel a figyelmet. „Helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem a terrorveszély csökkent, inkább a nyugati térség védekezőképessége javult” - hangsúlyozta.

2001. szeptember 11-én New Yorkban két eltérített repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, azok egy órával később leomlottak, egy harmadik gép Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumra zuhant, egy negyedik pedig Pittsburgh közelében zuhant le. A merényletek csaknem háromezer emberéletet követeltek.

MTI

• Cimkék:
Biztonság terrorizmus 9/11 terrortámadás biztonságpolitika

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére