Nem is káros a túl sok munka?

Öt tévhit a hosszú élet titkáról

A tudósok összesen ezerötszáz életpályát követtek végig, s az első adatok 1921-ből származtak, amikor a résztvevők még csak – kivételesen jó képességű – tízéves diákok voltak. Ezt a vizsgálatot még a Stanfordi Egyetem egyik pszichológusa végezte, s a kaliforniai kutatók húsz évvel ezelőtt kezdték az adatokat összegyűjteni és vizsgálat alá vonni egy hatalmas projektben, több mint száz hallgató és doktorandusz segítségével. A kutatócsoport elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a különböző személyiségjegyek és a szociális háttér már a gyermekkorban előrevetítheti-e, milyen esélyei vannak az embereknek a hosszú életre.

Amikor az egészség és boldogság kapcsolatának kontextusát vizsgálták, az eredmények még a kutatókat is meglepték. Feltételezték ugyanis, hogy a legvidámabb és legjobb humorú gyerekek hosszabb ideig élnek majd, a vizsgálat azonban éppen az ellenkezőjére világított rá: az örökké vidám emberek az átlagosnál rövidebb ideig éltek, míg az óvatos és kitartó gyerekek érték el később a leghosszabb életkort.

A kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy bár az optimista hozzáállás valóban segíthet egy krízishelyzetben, az általános életszemlélet, miszerint semminek nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, a dolgok majd maguktól megoldódnak, veszélyes is lehet – az ilyen mentalitású emberek ugyanis hajlamosak az egészségükkel is kevésbé törődni.

Az öregedés megállíthatatlan folyamat, ám mértéke egyénenként változó

A tanulmány, amelyről a Science Daily számolt be, emellett  a hosszú életről szóló számos közkeletű nézetet is cáfol.

– A házasság a hosszú élet záloga. Míg a házas férfiak valóban tovább éltek, a nők esetében nem találtak ilyen összefüggést. Valóban a hosszú házasságban élő férfiak közül érték meg a legtöbben 70. életévüket, míg az elvált férfiaknak csupán egyharmada élt eddig. S azok, akik soha nem nősültek meg, túlélték az újraházasodókat, jelentősen túlélték az elváltakat, de kevesebb ideig éltek, mint a házas férfiak. A nőkre azonban kevésbé  hatott rosszul a válás, még azok is, akik elváltak és nem mentek újra férjhez, majdnem ugyanannyi évet értek meg, mint a hosszú házasságban élők.

– A túl sok munka káros. A kutatók azt találták, hogy a legtovább azok a férfiak és nők éltek, akik belevetették magukat a munkába, s a folyamatosan dolgozók túlélték a lazább, munkakerülő társaikat.

– A szerelem a hosszú élet titka. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretik és törődnek vele, ettől valóban jobban érzi magát, a hosszú életre azonban sokkal nagyobb hatása van a kis közösségnek, amelyben az ember él – ha részt vesz a közös feladatokban és segíthet másokon. S hozzátették, a háziállatok bár hozzájárulhatnak az emberek boldogságához, a kutatók szerint nem helyettesíthetik a barátokat.

– A háborús veteránok rövidebb ideig élnek. Meglepő módon a háború okozta pszichés stressz önmagában nem jelent komoly veszélyt a hosszú életre nézve, annál inkább a későbbi egészségtelen életmód, ami sokszor követi. De azok, akik értelmezni tudták traumatikus élményeiket, feldolgozták azokat és újra biztonságban tudták érezni magukat,  visszatérhettek a köznapi életbe, és átlagosan hosszabb ideig éltek, mint akiknek nem volt ilyen előélete.

– A tanulást nem lehet elég korán kezdeni. Az iskolát azonban igen, a kutatás ugyanis kimutatta, hogy azon gyerekek körében, akik hatéves koruk előtt kezdték az iskolát, megnőtt a korábbi halálozás valószínűsége. A gyerekek számára ugyanis rendkívül fontos, hogy elegendő időt tölthessenek a játékkal, és az is, hogy beilleszkedjenek egy gyermekek alkotta közösségbe.

A kutatók szerint ugyanakkor a legrosszabb, amit tehetünk, ha folyton az egészségünkkel fogalalkozunk, és aggódalmaskodunk testi állapotunk, öregedésünk miatt. Az is gondot jelenthet, ha az úgynevezett egészségizmus zsákutcájába kerülünk.  Ehelyett inkább ismerjük meg, milyen egészséges és egészségtelen minták gyökereznek életünkben, és utóbbiakon próbáljunk meg apró lépésekben változtatni.

Szabó Edit

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére