Kifehérítik a kékesfehér folyadékot

Hizlal a zsírszegény tej?

Zsírszegény tejet mindenki vehet, az élelmiszeripar számtalan formában kínálja idevágó termékeit. Közkeletű vélekedés szerint, aki nem akar meghízni, és el akarja kerülni a szívbetegségeket, az zsírszegény tejet választ.  Mindez olyannyira begyűrűzött a köztudatba, hogy már a gyorséttermekben is lehet zsírszegény tejet kapni. De vajon megállja-e a helyét ez a vélekedés?

A teljes tej több kalóriát tartalmaz, és nyilván több zsírt is. Egy csésze 146 kalória és 8 gramm zsír. A 2 százalékos csökkentett zsírtartalmú változat 122 kalória bevitelt jelent és 5 gramm zsírt. Az alacsony zsírtartalmú (1 százalék) tej kalóriatartalma 103, zsírból 2,5 gramm van benne. A zsírmentes (sovány) 83 kalóriát jelent, zsírból pedig voltaképp semennyit.

Az Archives of Internal Medicine egyik 2007-es jelentése szerint, ha a túlsúlyos emberek visszaszorították kalóriabevitelüket, az csak ideiglenes eredményt hozott. Ugyanez a helyzet a telített zsírsavakkal is. 2003-ban a Cochrane Együttműködés nevű egészségügyi szervezet összehasonlította a zsírszegény diétákat a kalóriaszegénnyel, és kiderült, hogy  a hosszú távú fogyás elérése érdekében egyik sem jobb a másiknál. Elsősorban nem a sok zsírt tartalmazó étrend felelős az elhízás jelentős terjedéséért, így a zsír csökkentése nem jelent megoldást. – nyilatkoztak a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói.

Egyre szélesebb körben elfogadott nézett, hogy a zsírok igazából csökkentik az étvágyat, mivel fokozzák a kolecisztokinin nevű hormon kiválasztódását, mely a teltségérzet kialakulásáért felelős. A zsírok lassítják a cukor véráramba kerülését is, így kevesebb marad a zsírraktárak számára.


Kékesfehér, mint a tej

Gyakran elhangzik, hogy azért kell korlátozni a tejtermékek fogyasztását, mert felemeli a „rossz”, azaz az LDL koleszterin szintjét. Az LDL-nek azonban legalább négy különféle típusa van, és csak a legkisebb, legsűrűbb köthető össze az érrendszeri betegségekkel. Ami a tejtermékekben található, az nagy méretű és ritkás szerkezetű, tehát ártalmatlan.

A zsírszegény tej egyébként krétaszerű, kékesfehér folyadék, mielőtt tejpor hozzáadásával kifehérítik. Az eljárás már maga is problémákat rejt. Akárhonnan is nézi az ember, mindig talál valami kifogásolhatót a sovány tejben. A zsírszegény tej kifehérítéséhez „néhány cég porított tejfölt adagol a termékeihez.” – mondja Bob Roberts, tejtermék-specialista. A porított tejföl (még az organikus zsírszegény tejekbe is kerül belőle) előállítása során a folyadékot magas hőmérsékleten és magas nyomáson fújják szét, így a koleszterin oxidálódik.

Spanyol kutatók 1996-os állatkísérletei igazolták, hogy az oxidált koleszterin biológiai változásokat idéz elő, például beindíthatja a plakkok képződését az artériákban, és szívbetegséghez is vezethet. "Az oxidált koleszterin mutagén és rákkeltő.” – írták. 1998-ban ausztrál kutatók nyulakat etettek oxidált koleszterinnel, és 64 százalékkal nőtt az erek teljes koleszterin-szintje, annak ellenére, hogy a vérükben kevesebbet találtak, mint a természetes tápon tartott nyulaknál. Roberts szerint a porított tejfölből származó oxidált koleszterint tekintve, amíg nem tisztázzák, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre, nem lehet megmondani, mennyire biztonságos.

-nemesi-

• Cimkék:
tejtermék élelmiszeripar fogyókúra koleszterin

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére