Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-03-11 20:44:00

A szervezett kukázás tiltakozás: többet vásárolunk, mint amennyit megeszünk

Freeganek: ingyen ebéd szemétből

A főváros kommunális hulladékának hat-hét százaléka, azaz évente 42-56 tonna kidobott, egyébként fogyasztható minőségű élelmiszer. A freeganek nemzetközi mozgalma bátorít: vedd ki a szemetesből, amire szükséged van!

„Ne vásárolj semmit, vedd ki a kukából, amire szükséged van!” – lehetne a jelmondata a freegan mozgalomnak, amelynek tagjai túlfogyasztó társadalmunk szemetéből élnek. Nem kényszerből vagy spórolásból, hanem mert így tartják etikusnak. A freegan szó az ingyenes vagy szabad jelentésű free és az állati termékektől tartózkodó jelentésű vegán szavakból lett összeillesztve, a mozgalom a fogyasztói társadalom kritikájának egyik csúcsa, jó gyomrot és erős elszántságot feltételez.

Ideológiai okokból guberálni nem egyszerűen kiszállás a fogyasztói mókuskerékből, ahhoz elég lenne önellátásra berendezkedni valahol vidéken. A freeganek kukázása egyúttal akció is, felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlett – és elhízott – társadalmakban nem csak jóval több élelmiszert eszünk meg, mint amennyire szükségünk van, többet is vásárolunk, mint amennyit valójában megeszünk. Az Egyesült Államokban a teljes termelési és kereskedelmi láncra értve az élelmiszerek csaknem fele végzi a szemétben.

Az Államokban a háztartások átlagosan havi ötven kilogramm ételt dobnak ki a kereskedők, pedig még többet, nem ritka, hogy idő előtt megszabadulnak a lejáratához közelítő termékektől amelyekből ráadásul eleve többet rendeltek, mint amennyit valójában el tudnának adni. Az árukínálat átalakítása miatt „feleslegessé vált” vagy az esztétikailag hibás, nehezen vagy csak nem elég haszonnal eladható élelmiszerek szintén a kukában végeznék, ha a freeganek nem halásznák azokat ki onnan. A magyarországi helyzetről nincsenek pontos adatok, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. becslése szerint a főváros kommunális hulladékának hat-hét százaléka lehet kidobott étel, nem számolva a konyhai hulladékot. Budapest éves termelésével, 7-800 ezer tonna hulladékkal számolva ez 42-56 tonna kidobott élelmiszer évente.



A freegan mozgalom összeér más fogyasztáskritikus kezdeményezésekkel és életmódokkal, követői gyakran laknak foglalt házakban, utaznak stoppal vagy hobók módjára, tehervonatokra felszökve és szerveznek úgy nevezett freeshopokat, szabadboltokat, ahol használt cikkeket csereberélnek, pénzforgalom nélkül. A freeganek gyakran szerveznek népkonyhákat, ételosztásokat is az összeguberált élelmiszerekből, hajléktalanokkal, szegényekkel megosztva a rendszer nyerteseinek feleslegét. Természetesen nem csak élelmiszert lehet beszerezni a kukákból, bútorokat, használati tárgyakat is, ami talán kevesebbek kényes gyomrával, ízlésével ellenkezik. A szemetet alapanyagként is lehet használni, újrahasznosítani házilag és nem egy kidobott tárgy csak javításra vár, igazából nem is számít szemétnek, legfeljebb fogyasztásközpontú és kényelmes társadalmunk szemszögéből.
 

Ők a „szabadvegák”
A freeganek egyben vegetáriánusok, sőt vegánok is, azaz nem csak nem esznek, nem is „hordanak” állatot, még bőrcipőt sem. Az állatok életét követelő termékektől való tartózkodás a vásárlás megtagadásához hasonlóan lelkiismereti hátterű náluk, de nem elhanyagolható szempont, hogy az állati eredetű élelmiszerek, a hús, hal és tojás könnyen romlanak. Igaz, decentralizált, nem hierarchikus kezdeményezésként a vegetáriánus életmód nem kötelező a példájukon felbuzdulók részére, inkább csak jellemző, a legtöbb freegan már a kukázás előtt sem fogyasztott állati termékeket. Az erőszakmentességre törekvő, állatvédelmi, kapitalizmus- és fogyasztáskritikus attitűd mellett a többnyire radikális baloldali, anarchista vagy zöld, alternatív csoportokból toborzódó lelkiismereti kukázóknak fontos a társadalomból való kivonulás, a szabad, nem bérmunkára, munkakényszerre alapozott életvitel is, csak épp nem a pusztában élnek abból, amit találnak, hanem a nagyvárosokban.

-tl- 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.