Életmód
2011-12-21 14:30:00
Bármely állatkínzásos bűncselekmény felderítését képes segíteniEsküt tett az Országos Állatvédőrség
Több száz állatvédőr tett esküt, hogy a polgárőrséggel és a rendőrséggel közösen járőrözve fellépjenek az állatkínzás és a természetkárosítás ellen.
Két állatvédő egyesület együttműködése nyomán jött létre az Országos Állatvédőrség. A szervezet bármely állatkínzásos bűncselekmény felderítését képes segíteni a bejelentéstől kezdve az elkobzáson át a feljelentésig, majd az állat rehabilitációja utáni örökbeadásig. Az események idén tavasszal gyorsultak fel, amikortól az Állatvédőrség adatgyűjtés vagy bejelentés alapján a rendőrséggel és a polgárőrséggel közösen intézkedett állatvédelmi ügyekben.
Szabad idejükben védenek
– A hosszas adminisztrációs eljárás miatt az Országos Állatvédőrség Alapítványt csak a közelmúltban jegyezték be, de az önkéntesek már előtte is járőröztek. Az Állatvédőrség a polgárőrséghez hasonlóan működik, vagyis az önkéntesek a szabad idejükben, társadalmi munkában tevékenykednek – mondta el portálunk érdeklődésére Tornóczky Anita, a védőrség szóvivője.
Az állatvédőrök legtöbbször bejelentésre vonulnak ki ellenőrizni. Az információgyűjtést követően a csoportvezető hozza meg a döntést, hogy melyik hatóság intézkedhet az adott ügyben. Nagyon fontos, hogy a munkájuk során jogszerűen járjanak el, önhatalmúlag nem vehetnek magukhoz állatot, az elkobzást a jegyzőnek kell elrendelnie, ezt a rendőrség hajtja végre, majd ők adják át az önkénteseknek a veszélyeztetett állatot. Ezután már a védőrség gondoskodik az elhelyezéséről és az örökbeadásáról.
Mindenki megtalálja a helyét
A szervezet olyan állatvédőröket szeretne kiképezni, akik teljes mértékben alkalmasak a feladatra. A legutóbbi gyakorlati vizsgán bebizonyosodott, hogy egyeseknek jobban megy a kutyamentés, mert lelkileg és fizikailag is bírják, míg mások szívesebben dokumentálják az eseményeket és írnak jelentéseket, minthogy a kutya húsából kiszedjék a benőtt láncot.
Az önkéntesek tapasztalata szerint a legtöbb tettenérés a kutyákkal és macskákkal kapcsolatos. Haszonállatoknál ritkábban fordul elő állatkínzás, vagy nem annyira látványos eset, mivel azok kevésbé vannak szem előtt, mint a kutyák, macskák. Az alapítvány szóvivője szerint sokszor mentenek ki olyan helyekről rossz sorban élő állatokat, ahol a rendőröket sem veszik komolyan, amikor megpróbálnak fellépni az állatok jogaiért. A védőrök tapasztalata szerint a kis településeken a legrosszabb a helyzet, mivel általában nagyon jól ismeri egymást az „állatkínzó” és a hatóság képviselője. Gyakran emiatt nem történik meg a felelősségre vonás, sőt az esetek többségében még csak hivatalos útra sem terelik az ügyet. Ezért az alapítványnál javaslatot tettek rá, hogy ne az adott falu vagy város jegyzője bírálja el az állatvédelmi ügyeket, hanem valamelyik másik településé.
Aki állatot bánt, bármire képes?
A felelős állattartásra nevelést és a környezettudatos szemlélet kialakítását a fiatalabb korosztálynál kell elkezdeni. Az Országos Állatvédőrség Alapítvány a jövőben a mentés mellett az állatokkal kapcsolatos jogszabályok kialakításában is kivenné a részét, akárcsak az óvódások és általános iskolások képzésében, hogy a felnövekvő generáció megértse, az állattartás felelősséggel és gondoskodással jár, és az állatok is érző lények.
A legfejlettebb országokban egyre inkább fontosnak tartják, hogy az állatkínzások nyilvánosságra kerüljenek, például egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők 88 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe. Az Országos Rendőr-főkapitányság állatkínzás miatt indult büntetőeljárások számának alakulásáról készült statisztikája szerint 2005 és 2008 között szinte háromszorosára emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. 2009-ben aztán csökkenő tendenciát tapasztalhattunk, azonban a 965 bejelentett esetnek csupán a harmadában (303) történt vádemelés.
A. S.
|
