A csillaggyár története

Csillagok, csillagok, herrnhuti ádventi csillagok…

Az adventi koszorú eredete von Bodelschwingh betheli árvaházára nyúlik vissza, ahol az apátlan-anyátlan kisgyerekeknek mennyezetre függesztett kocsikerékre tett 24 gyertyával igyekeztek feledtetni szomorú sorsukat. Nincs vita, a fenyőfaállítás, azaz a karácsonyfa is tőlük ered. És persze a ma már világszerte sok helyütt felragyogó, úgynevezett herrnhuti csillagok is onnan indultak útra. A szimbólum üzenet a világ Világosságáról, Jézus Krisztusról. Az ünnephez köthető, germnán nyelvterületen közismert herrnhuti csillagjárásnak járunk utána.

25 ágú csillaggal kezdődött

Az a szokás, hogy a Krisztus jövetelét jelképező „betlehemi” csillagot családi körökben ádvent első vasárnapján szerkesztették, rakták össze keménypapírból, később műanyag három és négyszögű „sugarakból”, hosszabb hagyományra épül. Szorosan összefügg ez a Görlitz-közeli Herrnhuti Testvérgyülekezet, a Zinzendorf gróf által alapított protestáns szabadegyház történetével.

A 18. században protestáns hitük miatt Oberlausitzba menekült családok telepedtek le a gróf birtokán, aki Jézus Krisztust engedelmes élettel követte. Innen indult el bel- és külmissziói munkájuk, fegyelmezett, összetartó közösségi életük. Puritán templomuk jellemző színe a fehér, még az istentiszteleten részt vevők is fehér köpönyeget viselnek. Ebben a közösségben született meg a herrnhuti csillagok gondolata, és vált a csillaggyártás jó 160 év alatt manufakturális tevékenységévé a gyülekezeti tagoknak. Az első csillag 25 ágú volt, 50 centiméter átmérőjű, 17 négyszögű, és nyolc háromszögű sugárnyalábból állították össze.

Míg a szülők a világ különböző részein missziós munkát végeztek, a gyermekek a herrnhuti internátusban tanultak. Internátusi szobájuk, meg a tantermek díszítésére találta ki egyik tanáruk a csillagot, amibe eleinte petróleumlámpást helyeztek, ez biztosította fényes ragyogását.

Matek és a Teremtő dicsérete

Matematikatanáruk pontosan kiszámította, hogyan lehet felépíteni, összerakni egy ilyen alakzatot. Nem sokkal ezután a matematika-,és geometriaórák foglalkozásához tartozott a csillagszerkesztés és -építés, melynek során a gyermekek saját kezükben győződhettek meg a matematikai számítás és a térbeli gondolkodás összefüggéseiről, mégpedig élményszerű, fényes ragyogást eredményező tevékenységük során. Hitet és tudományt, Krisztus várását és a matematikát kapcsolta így össze a hívő pedagógus a gyermekek tapasztalati világában.

Nemcsak a közös alkotás öröme és sikere kapcsolta össze a gyermekeket, hanem az ádventi idő így még tapinthatóbb, valóságos várakozással és ünnepi emelkedettséggel telt meg számukra, hiszen valamit ők is készítettek, amivel „elébe mentek” a közeledő Úrnak. A herrnhuti csillag egyrészt emlékeztetett a betlehemi csillagra, amely jelezte a Megváltó születését, másrészt azt a hajnalcsillagot is, amiről Péter és János apostol is szólt, ami felkél a szívünkben, s ez a bennünk felragyogó Krisztus valósága. E kettős, történelmi és személyes csillagjárás, Krisztus-születés tette a herrnhuti csillagokat igazán jelképpé, üzenethordozó égi-földi jellé.

Csillaggyár

Jó 160 évvel ezelőtt alakult meg a herrnhuti csillaggyár, ahol az ádventi csillagok elemeit különböző méretben, színben készítették, előbb viaszos, áttetsző keménypapírból, majd műanyagból. Belső megvilágításra petróleumlámpást, illetve repceolajlámpást használtak. Pieter Hendrik Verbeek 1894-ben nyitotta meg Herrnhutban könyv- és zeneműboltját, ott kezdte árusítani a csillagokat. Ezeket aztán elemeikre előkészítve később postai csomagban juttatták el a világ minden részére.

Ma modern látogatóközpont várja a cég épületében az érdeklődőket, akik filmen nézhetik meg a herrnhuti csillagok születésének történetét, s bepillanthatnak előállításuk folyamatába is. A legkisebb produktum 13 centiméter átmérőjű. A 25 ágú mellett van még kevesebb ágú, de vannak 40 és 80 centiméter átmérőjűek is. Ma évente 250 ezer darab csillagot állítanak elő a csillagnagyüzemben.

Hadiüzem, majd ragyogás

1939-ben a kis üzemet háborús hadiüzemmé nyilvánították, se csillagot, se egyéb keresztyén tárgyat, művészeti alkotást nem engedtek gyártani és forgalmazni. A világ Világosságának jövetelét hirdető és köszöntő herrnhuti adventi csillagok alkotóműhelyébe lengyelországi és franciaországi kényszermunkára ítélt „idegeneket” vittek a nácik. Az NDK megalakulása után a „népi tulajdonba vett”, azaz államosított csillag- és lámpagyárban csak Nyugatra termelték az égi követeket. A fellendülést az 1990-es politikai változást követően élték meg Herrnhutban is. A csillagjárás 160 éves történetét érdekes, szép könyvben is megismerhetik az érdeklődők, akik nem jutnak el a helyszínre.

Ma újra eredeti fényükben, többféle színben és többféle sugárnyalábbal ünneplik újra az adventi csillagok is Jézus Krisztus eljövetelét, világosságát, aki annyi embernek jelentette és jelenti a reményt a nyomorúság és a próbatétel völgyében, s az egyenes utat az élet labirintusában botorkálóknak. Erről is üzennek az égre mutató, földre ragyogó kedves és szellemes alkotások.

Békefy Lajos (forrás: ekd.de, evangelisch.de, herrnhuter-sterne.de)

• Cimkék:
herrnhuti csillag Bodelschwingh Oberlausitz sugárnyaláb

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére