Legutóbb januárban találtak benne csecsemőt

Babamentés: Európában egyedülálló a magyar inkubátor

A helyi baptista egyház által működtetett Remény ajtaja otthon az alapítása óta mintegy ezer gyermeket fogadott be – míg a kezdetekben havonta négy, az utóbbi években esetenként havi 16 újszülött is érkezik hozzájuk. A misszió jól látható igényt elégít ki, hiszen országszerte évente nagyjából kétezer csecsemőt hagy el a családja; a csöppségeket azután rendszerint szemetesekben, köztéri illemhelyeken és parkokban találják meg, legtöbbször zacskókba csomagolva, holtan.

Az árvaház tavaly egy fontos újítást is bevezetett. Azok a fiatal anyák, akik – szégyenükben vagy félelmükben – nem kívánják felfedni magukat, névtelenül is leadhatják gyermeküket, erre szolgál az árvaház falába vájt babatároló: ha érkezik egy csecsemő, a tároló alján lévő érzékelő egyből jelez az otthon dolgozóinak, hogy azonnal cselekedhessenek. A gyors reagálásra azért is van szükség, mert a csecsemők nagy része alultáplált, vagy éppen ki van száradva, egy-két órás késlekedés így az életébe kerülhet.

Az árvaház tevékenységére való nagy társadalmi igénynek több oka van: egyrészt a dél-afrikai nagyvárosok szegénynegyedeiben kilátástalan az egészségügyi helyzet, a lakosság nagy része munkanélküli, így még a saját orvosi ellátását sem tudja finanszírozni, nem hogy egy újszülöttét; a sok embert érintő AIDS is költséges kezelést igényel.

Másrészt a metropoliszok peremkerületeiben rengeteg bevándorló él – csak zimbabweiből találunk 4-5 milliót –, akik közül a nők legtöbbször prostitúcióból tartják fenn magukat. Óvszert általában nem használnak, így a prostituáltból hamarosan anya lesz, miközben nagy valószínűséggel az AIDS-et is megkapja, s mielőtt a különböző ünnepekre hazatér felmenőihez, csecsemőjét magára hagyja, félve az otthoni haragtól, amiért a tradicionális hagyományokkal összeférhetetlen módon férj nélkül szült gyermeket. Nem véletlen, hogy a Remény ajtajába húsvét és karácsony környékén kerül a legtöbb baba.

Noha sokan kritizálják az árvaházat, merthogy tevékenységével arra ösztönözné az anyákat, hogy szabaduljanak meg gyermeküktől. Az otthon vezetői visszautasítják a vádat: szerintük ezeket a szerencsétleneket amúgy is magukra hagynák, így viszont esélyt kapnak a túlélésre, és például később örökbe is fogadhatják őket. A Remény ajtaja alternatívát nyújt az anyáknak.


Babamentés Magyarországon

A Schöpf-Mérei Kórházban több mint tíz éve vezették be Európában egyedülálló módon azt a gyakorlatot, hogy az újszülött csecsemőjéről lemondani kívánó asszony gyermekét a kórház előtti inkubátorba helyezheti el, mégpedig anonim módon. Az inkubátorba elhelyezett gyermek egészségügyi ellátásáról a kórház munkatársai gondoskodnak, az örökbeadást pedig a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársai intézik. A készülékek általában "riasztóval" vannak ellátva, ha a babát belehelyezik, arról a kórház dolgozói értesülnek.

Az eltelt időszakban több vidéki intézmény is csatlakozott a programhoz, jelenleg összesen 25 kültéri inkubátor van országszerte, ebből immár három található Budapesten. Eddig több mint 30 baba életét mentette meg az intézmények elé kihelyezett inkubátor. Legutóbb január közepén találtak egy kislányt a Madarász utcai Gyermekkórház előtt.

Egy korábbi felmérés tanúsága szerint minden esetben olyan egyedülálló – 40 százalékban budapesti - nők mondtak le a gyermekükről, akik az anyagi biztonságukat látták veszélyeztetve, ezért nem vállalták a gyermek felnevelését. A döntésük okai között azonban hasonló súllyal szerepelnek a szociális tényezők is, mint a hajléktalanság, a munkanélküliség.

Azok az anyák, szülők, akik bármilyen okból teljes inkognitóban szeretnének maradni, de nem tudnak vagy nem akarnak újszülöttjükről gondoskodni, a baba inkubátorba helyezésével a gyermek titkos örökbefogadásához adják hozzájárulásukat. Ezt a "nyilatkozatot" a gyermek hathetes koráig visszavonhatják.

 

–tm–/szigeti
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére