Nem kell annyira félni a zsíroktól

Amikor a túlsúly egészséges

Sok ember szenved társai rosszalló pillantásától, és úgy érezheti, ha fölszedett néhány plusz kilót, már romlanak társas kapcsolatai, csökkennek esélyei a társadalmi és közéletben. A fogyasztói világ egyik jellegzetesen erős parancsa, hogy mindig fittnek és fiatalosnak és lehetőleg egészségesnek kell lenni, vagy annak kell tűnni. Sok túlsúlyos ember küzd már gyermekkorától kezdve ebből kifolyóan önértékelési zavarokkal. A testsúlyfasizmusnak is nevezhető kirekesztés számtalan formában, direkt és indirekt módon, szinte öntudatlan módon jelen van az emberi kommunikációban. De  vajon igaz-e az a közkeletű vélekedés például, hogy túlsúly minden esetben egészségromlással is jár?

A napokban egy kutatócsoport kimutatta, hogy az elhízás kétségtelen veszélyei ellenére  a túlsúlyosság nem mindig káros az egészségre nézve. Az új elképzelés szerint a zsírsejtekre nem ellenségként kell tekinteni, mert a zsír kulcsfontosságú szerepet játszik az energiaellátás szabályozásában, és az immunrendszer támogatásában.

Zsír a fertőzések ellen

A zsír azokban a sejtekben raktározódik, amelyek a szervezet fertőzés elleni fegyvertárához tartoznak. A fertőzés elleni harc rengeteg energiát emészt fel, amit a zsírsejtek szolgáltatnak. Ezek a zsírsejtek a szervezet fő immunközpontjai, a nyirokcsomók körül helyezkednek el a nyakban, a hónaljban és az ágyékban. Ezen kívül a zsírsejtek észlelik a bakteriális vagy vírusos fertőzéseket is, és úgy csatlakoznak a küzdelemhez, hogy gyulladást kiváltó fehérjéket termelnek, hogy a gyulladás elpusztítsa a támadókat. Testzsírra tehát mindenképpen szükségünk van ahhoz, hogy egészségesek lehessünk.

Keith Frayn, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a túlsúlyos emberek közel 20 százalékában nincs jele anyagcserezavaroknak, nem magas a koleszterinszintjük, jó a vércukorszintjük és a vérnyomásuk. Hogy lehet ez?

Egyes emberek természetesen több zsírsejttel rendelkeznek, mint mások, és ezek a zsírsejtek nagyobb tárolókapacitással bírnak. Krónikus betegségek akkor alakulnak ki, amikor a szervezet zsírtartalma meghaladja zsírtároló kapacitásunkat. Amikor ez megtörténik, elkezd emelkedni a zsírsavak szintje a véráramban, és a zsír egy része nem megfelelő tárolóhelyekre kerül, például a májba, a szívbe és más olyan helyekre, amelyek nem hosszú távú tárolásra szolgálnak. Ez pedig olyan immunválaszt vált ki, amely gyulladást és más közvetlenül károsító reakciókat okoz.

 
 A zsírpárnák idősebb korban még jól jöhetnek

Életmentő úszógumik

Bár kétségtelen, hogy az elhízás korai halálhoz is vezethet, egy kis zsírpárna a 40-es, 50-es éveinkben inkább hozzásegít a hosszabb élethez, mint a soványság. Catherine Collins, a londoni St George’s Kórház vezető dietetikusa szívesebben látja, ha valaki a 40-es, 50-es éveiben egy kissé túlsúlyos, mint ha alultáplált. A kismértékű testesedés a plusz hordozott súly miatt fokozza a csontsűrűséget, ami különösen az idősebb nőkben segít megelőzni a törékeny csontok kialakulását.

A zsír ráadásul a vitaminokat és ásványi anyagokat is tárolhatja, ami idősebb korban ellensúlyozhatja az alultápláltságot. Egy több mint 600, százéves kort megért embert vizsgáló japán tanulmányból kiderült, hogy a száz évet elérők az ötvenes éveikben meglehetősen testesek voltak.

A zsír segíthet a fogyásban

Két fajta zsír található a testünkben, fehér és barna zsírszövet. A fehér zsír felelős a középkorúak terebélyesedéséért, és ezt a típusú hájat különösen nehéz eltüntetni a hasunkról és a hátsónkról. A barna zsír azonban valójában segít a fogyásban. Alacsony hőmérséklet hatására kalóriát éget, eltérően a fehér zsírtól, amely elraktározza azokat. Mindössze 50 grammnyi barna zsír napi 500 kalória elégetésére képes.

Sajnos barna zsírszövetkészletünk az életkor előrehaladtával csökken. Ez magyarázza többek között azt, miért híznak könnyebben az idősebbek. Mivel a tudósok még nem fedezték fel, hogyan lehetne barna zsírszövetet előállítani.

Lucy Aphramor és munkatársai a Coventry Egyetemen azt állítják, hogy az elhízott emberek fele akkora valószínűséggel halnak meg szívrohamban, mint a normál testtömeg-indexű betegek. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy más a testük kémiája, például a vérük kevésbé hajlamos a rögösödésre. A szakértők szerint ha egy kövér ember szívrohamot kap, nem feltétlenül a testsúlya tehet erről. Sokkal valószínűbb, hogy az egészségtelen étrend és a testmozgás hiánya állt a háttérben.

-nemesi-

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére