Álomittas karambolozók

A kialvatlanság ölhet is

– Magyarországon a lakosság hány százaléka szenved a különböző alvászavarokban?

– Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika itthon még nem készült annak ellenére, hogy népbetegségről van szó.

– Milyen fő típusai ismertek az alvászavaroknak?

– Az alvászavar tüneti különbözőségei alapján beszélünk légzészavarokról, mozgászavarokról, és általános alváselégtelenségről. Valamennyi probléma következménye a napközbeni aluszékonyság, a kialvatlanság. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is.

– Az azonnal jelentkező tüneteken túl milyen hosszú távú szövődménnyel jár az alvászavar?

– Az alvázavarok például olyan szövődményekhez is vezethetnek, amelyek jelentősen megnövelik többek között a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, tartós éjszakai légzéskimaradást okozhatnak, ezáltal könnyen szív- és érrendszeri betegségek kifejlődéséhez vezethetnek. Általánosan elmondható, hogy az alvással kapcsolatos problémák az élettartamot is megrövidíthetik.

– Az alvással kapcsolatos problémákat gyakorta összefüggésbe hozzák a betegek nappali tevékenységével, munkájával. Valóban kimutatható az összefüggés?

– Igen, létező ok-okozati kapcsolat lehet a kettő között. Egyértelműen igazolták például, hogy komoly gondokat okozhat a többműszakos munkarend, legyen szó fizikai vagy szellemi munkáról. Miközben a munkaképes korúak 20 százaléka váltott műszakban dolgozik, szinte egyáltalán nem vizsgálják, hogy a munkavállaló alkalmas-e erre. A tapasztalatok szerint a többség nehezen, vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni a több-, avagy a váltott műszak követelményeihez. Műszakoktól függetlenül gyakori az alvászavar a számítógéppel dolgozók körében. Esetükben az egyik kiváltó ok lehet a számítógép által kibocsátott fényhatások szemre, illetve agyra gyakorolt negatív hatása.

– A minap tömegszerencsétlenséget okozó budapesti sofőr a kialvatlansággal magyarázta a tragikus balesetet. Mi a véleménye erről?

– Sajnos ilyen következményekkel is járhat a kialvatlanság. A magyar nyelv kifejező mivoltának az egyik érzékletes példája, hogy álomittasnak nevezzük ezt az állapotot. Nem véletlenül. A kialvatlanság ugyanis az alkoholos befolyásoltsághoz hasonló állapotot eredményez. Elgondolkodtató, hogy miközben az ittasságot egy egyszerű szondáztatással ki tudja szűrni a rendőr, a kialvatlanságot nem tudja mérni, pedig legalább olyan veszélyes, mint az alkohol.

– A horkolás általában nem az így alvót, hanem a környezetét zavarja leginkább. Minek lehet a jele, és mit lehet tenni ellene?

– Az alvási apnoe szindróma az egyik legismertebb és legtöbb veszélyt magában hordó alvás közben kialakuló légzészavar. Feltűnő jelei a hangos, a légzés ritmusát nem követő szabálytalan horkolás és a 10 másodpercnél hosszabb légvételi szünetek, melyek minden alkalommal, ébredéssel járó stressz-válaszokat provokálnak. A folyamat tönkre teszi az alvást, és a napközbeni reakcióképesség csökkenése igen korán súlyos, nem egyszer fatális balesetek oka és a napközbeni aluszékonyság legdurvább formáinak forrása lehet. Szív- és érbetegek az apnoe enyhébb szintjein is veszélyben vannak. Az alvászavar egyik tünete lehet a horkolás, tehát azon túl, hogy zavarja a horkoló személy környezetét, egyben figyelmezteti is őket arra, hogy jobban odafigyeljenek rá. Ezért is szerencsés, ha az alvászavarral küszködők nem egyedül élnek, mert az alvás – akármilyen is – egyfajta öntudatlan állapot, vagyis az ekkor produkált látható és hallható tüneteket csak egy kívülálló tudja észlelni.

– A felnőttek betegsége az alvászavar, vagy gyermekeknél is jelentkezhet a probléma?

– Egyre több gyerek és fiatal küzd alvászavarral. Nagyon sok gyereknél csak annyit tapasztalnak, hogy nappal ingerlékeny, nyugtalan, lankad a figyelme, nem tud sokáig koncentrálni egy feladatra. Az ilyen gyerekekre könnyen ráhúzzák, hogy viselkedés-zavaros, hiperaktív, pedig könnyen meglehet, hogy „csak” alvásproblémái vannak. A fel nem ismert alvásbetegség miatt az ilyen gyerekek egyre rosszabbul viselik az ébrenlétet, fokozódnak a tüneteik, ami miatt a környezetük is egyre türelmetlenebb velük, a stressz következtében pedig tovább súlyosbodhatnak az alvásproblémák. Ebből az ördögi körből csak szakszerű segítséggel lehet kiszállni.

– Hogyan ismerhetjük fel magunkon, vagy másokon az alvászavar tüneteit?

– Az ember átlagos alvásszükséglete 7 óra, ám legalább 6 órán át tartó, nyugodt alvásra mindenkinek szüksége van. Aki tartósan nem képes elaludni, elegendő ideig aludni, vagy alvását többször ébredések szakítják meg (inszomnia), esetleg elfojthatatlan alváskényszert érez, amely alvásrohamokban testesül meg (narkolepszia) és folyamatos, állandó fáradtságot, aluszékonyságot érez, haladéktalanul keresse fel a háziorvosát vagy menjen el egy alváscentrumba. A legáltalánosabb tünetek a nehéz elalvás, gyakori ébredés, zavaró félelmes álmok, intenzív horkolás, végtagmozgás, beszéd, motoros nyugtalansággal kísért felriadás, légszomj, heves izzadás, vagy visszatérő mozgásképtelenség élménye, napközbeni aluszékonyság jelenik meg tartósan és visszatérően, akkor már kóros állapotot kell keresni, lehetőleg erre szakosodott alvásrendeléseken.

– Gyógyítható az alvászavar?

– Igen, az időben felismert alvászavar gyógyítható. Gyógyszerek, légzéskönnyítő segédeszközök, néha műtétek, életmód- és magatartás-terápiák egyaránt szóba jöhetnek.

Szigeti Ildikó

• Cimkék:
alvászavar kialvatlanság balesetek insomnia ébrenlét alváskutatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére