Isteni művek
  • Whitney Houston: Jézus szeret engem
    •
    Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
    A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
    Mai morzsa
  • Amikor elegem lett belőle, megölelt
    • Videók
  • Cigányok között az egykori neonáci (riport)
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Alex szívében templom van (videó)
  • Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)
  • A papi hivatás piszok nehéz (videó)
  • Hajléktalan megasztár
  • Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó
  • Hajléktalan megasztár
    		•  Fórum témák
    Új hozzászóláshoz, kérem jelentkezzen be!

    Kedvenc verseim

    mt 2012-02-02 17:42:59
    "Mosolyogva néz a földre
    A szelíd nap sugara,
    Mint elalvó gyermekére
    Néz a szerető anya."
    P.S.
    mt 2012-02-02 17:39:13
    Hulló hóban hajléktalan diderreg
    Bizsereg bőrünkön a nedves hideg.
    Lábunk előtt cérnacsüdű madár kéreget
    Megzörren az útitáska-nylonzsák
    Hullanak a hóra az ételmorzsák.
    Betevő falattól szárnysuhanásig
    Enyhül, szűnik a magány.
    I.Sz.
    mt 2012-02-02 08:36:19
    Nagy László:
    Adjon az Isten

    Adjon az Isten
    szerencsét,
    szerelmet, forró
    kemencét,
    üres vékámba
    gabonát,
    árva kezembe
    parolát,
    lámpámba lángot,
    ne kelljen
    korán az ágyra hevernem,
    kérdésre választ
    ő küldjön,
    hogy hitem széjjel
    ne dűljön,
    adjon az Isten
    fényeket,
    temetők helyett
    életet -
    nekem a kérés
    nagy szégyen,
    adjon úgyis, ha
    nem kérem.
    mt 2012-01-11 11:18:24
    LXXV

    Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
    S tavaszi zápor fűszere a földnek;
    Lelkem miattad örök harcban él,
    Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

    Csupa fény és boldogság büszke elmém,
    Majd fél: az idő ellop, eltemet;
    Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
    Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

    Arcod varázsa csordultig betölt
    S egy pillantásodért is sorvadok;
    Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
    Csak amit tőled kaptam s még kapok.

    Koldus-szegény királyi gazdagon,
    Részeg vagyok és mindig szomjazom.

    W.Shakespeare
    mt 2012-01-11 11:15:22
    Babits Mihály: Eucharisztia

    Az Úr nem ment el, itt maradt.
    Őbelőle táplálkozunk.
    Óh különös, szent, nagy titok!
    Az Istent esszük, mint az ős
    törzsek borzongó lagzikon
    ették-itták királyaik
    húsát-vérét, hogy óriás
    halott királyok ereje
    szállna mellükbe - de a mi
    királyunk, Krisztus, nem halott!

    A mi királyunk eleven!
    A gyenge bárány nem totem.
    A Megváltó nem törzsvezér.
    Ereje több, ereje más:
    ő óriásabb óriás!
    Ki két karjával általér
    minden családot s törzseket.
    Egyik karja az Igazság,
    másik karja a Szeretet...

    Mit ér nekünk a Test, a Vér,
    ha szellemében szellemünk
    nem részes és úgy vesszük Őt
    magunkhoz, mint ama vadak
    a tetemet vagy totemet?

    Áradj belénk hát, óh örök
    igazság és szent szeretet!
    Oldozd meg a bilincseket
    amikkel törzs és vér leköt,
    hogy szellem és ne hús tegyen
    magyarrá, s nőjünk ég felé,
    testvér-népek közt, mint a fák,
    kiket mennyből táplál a Nap.

    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=38653&n=szilvi1113&blog_cim=Babits%20M:%20Eucharisztia
    Lisztecske 2012-01-08 14:35:54
    Jézusomnak


    Bennem élsz,
    És ezt én nem feledem, mert tudom,
    Hogy velem vagy minden napon!
    Emlékszem az első magra,
    Mit nagyanyám ültetett el a szívemben.
    Mely mag olyan mély gyökeret eresztett,
    Melyet a zord világ,
    Kiirtani soha nem bírt!
    Mindegy milyen próbákon mentem át!
    Hogy megvertek, megcsaltak,
    Megaláztak.
    S tán én sem voltam különb
    De mindig tűrtem bármi volt is.
    Tűrtem a kínt a szenvedést!
    Tűrtem a lelkiismeretem szavait!
    Míg az idő elérkezett,
    És a mag kipattant burkából,
    És a felszínre tört,
    És csak nő és nő,
    És fává fog nőni!
    Mert, Te voltál, aki kipattintotta,
    Aki, megnyitotta az utat a fának.
    Te voltál az, aki azt mondta, itt vagyok!
    Én pedig azt, hogy a Tied vagyok!
    Én elfogadtalak Téged, magamnak!
    S te, elfogadtál engem magadnak!
    Azóta együtt megyünk kézen fogva az úton.
    És én hagyom,
    Hogy formáld azt a gyarló embert, ki én vagyok!
    S Te engeded látni azt, aki Te vagy!
    És nekem olyan nagyon jó, hogy vagy!
    Hogy velem vagy!
    Hogy szerelmed, soha el nem hagy!

    2012. január 4.
    szivárvány 2012-01-02 16:46:50
    Füle Lajos:

    HADD MÚLJANAK A RÉGIEK!

    Felénk megannyi új siet,
    és mind csodának bizonyul,
    ha mindent ujjá tesz az ÚR.

    Bízd Rá magad, csak úgy, mint azelőtt!
    Újra kínál kegyelmet meg erőt.
    Életed a kezébe veszi Ő:
    KRISZTUSRA nézz! KRISZTUSBAN a jövő.

    B
    Ú
    É
    K
    szivárvány 2011-12-31 19:51:59
    EGYET KÉREK AZ ÚRTÓL

    Csak egyet kérek, egyetlen Királyom
    az évnek kezdetén:
    hogy végeztéig mindegyik szavadra
    igent mondhassak én.

    Ha jóságod a vígság harmatcseppjét
    szívemre ejtené,
    nézzek fel Rád, mint hajnalkák nevetnek
    a kelő nap felé.

    Mikor munkát adsz boldog két kezembe,
    legyen bármily kemény,
    úgy végezzem, mintha úrasztalának
    csipkéit hímezném.

    Ha fáradt álom keze lesimítja
    a Rád néző szemet,
    utolsó szóul maradjon a számon
    háromszor Szent neved.

    Ha szögesdróttal gáncsolják el utam
    rossz szívű emberek,
    dac nélkül fussak megvédő karodba,
    mint űzött kisgyerek.

    Ha lázzal fűtöd lelkem vályogházát:
    veszendő testemet,
    csak annál izzóbb parázzsal ragyogjon
    feléd a szeretet.

    Bár magasztalj fel, vagy ha kell, verj arcul
    egyetlen hatalom,
    csak azt ne tűrd, hogy valaha kimondjam:
    „Én nem így akarom“.

    Dömötör Ilona
    Lisztecske 2011-12-27 15:16:40
    Sebeimben

    Fájdalmas sebeket tépnek fel a képek,
    Képed, s szavaid.
    Mondatok, melyek szinte enyémek.
    De az enyészetben nincsenek remények.
    Csak fájdalmas fekélyek.
    Melyek sorról, sorra vidulnak,
    Egyre csak jönnek,
    Valahonnan előkerülnek.
    De miért nem a sárba merülnek,
    Hogy onnan a feledésbe kerülne!
    Messzire vetné a sors tőlem,
    Hogy ne kérdezzem soha tőle!
    Mert a szavak fájdalmas tőre,
    Miatta hasad meg szívemnek bőre!
    De nem ő lesz szívemnek őre,
    Nem jutok dűlőre,
    Inkább teszem szívemet az üllőre!
    Összetörten heverek, mint egy marék rőzse.
    Nem vagyok már az erdő ifjú őze.
    Vagyok a Krisztus bolondja,
    Többet ér nekem Jézus csókja,
    Mert Istenem így akarja!
    szivárvány 2011-12-18 15:26:28
    Ágh Tihamér Adventkor 2011.AVI

    http://www.youtube.com/watch?v=Fl09nTC_nSM&feature=related
    csigabiga 2011-12-15 18:24:59
    Reményik Sándor:

    Kegyelem

    Először sírsz.
    Azután átkozódsz.
    Aztán imádkozol.
    Aztán megfeszíted
    Körömszakadtig maradék-erőd.
    Akarsz, egetostromló akarattal –
    S a lehetetlenség konok falán
    Zúzod véresre koponyád.
    Azután elalélsz.
    S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
    Utoljára is tompa kábulattal,
    Szótalanul, gondolattalanul
    Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
    A bűn, a betegség, a nyomorúság,
    A mindennapi szörnyű szürkeség
    Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
    S akkor – magától – megnyílik az ég,
    Mely nem tárult ki átokra, imára,
    Erő, akarat, kétségbeesés,
    Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

    Akkor megnyílik magától az ég,
    S egy pici csillag sétál szembe véled,
    S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
    Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

    Akkor – magától – szűnik a vihar,
    Akkor – magától – minden elcsitul,
    Akkor – magától – éled a remény.
    Álomfáidnak minden aranyágán
    Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

    Ez a magától: ez a Kegyelem.
    mt 2011-12-15 11:18:43
    őriznek
    Sajgó Szabolcs


    rólad az ég
    nem mond le sosem
    a sors könyvében
    nagybetűkkel áll neved
    s beírva kezdet óta ott
    minden Ádám-ivadék
    minden Éva-álom
    ismételhetetlen gyönyörű neve
    csupa pirosba öltözötten
    ott ragyog
    vérpiros és pünkösdpiros
    ragyogásban
    s a könyvet őrzi
    a Bárány időtlen tekintete

    nem mond le rólad az ég
    s ellent néki bárki állhat-e

    ami pedig suttogás
    repedt cserépedények résein
    a végső gyógyulás előtt
    még érkezik
    a Gonosztól való
    mind
    Jocó 2011-12-13 18:35:50
    Szólj Uram
    Szólj Uram, már fülem nyitva szódra,
    áldott a nap, melyen hozzám szóltál,
    szívem ajtaja is tárva nyitva,
    szent akaratodra óhajtva vár.

    Szólj Uram, a Te szavaid nélkül,
    tájékozatlan, eltévedt vagyok,
    ha velem vagy, s irányítod léptem,
    akkor biztos jó úton haladok.

    Uram segíts, hadd szóljon a hangod
    szívemből is az emberek felé,
    minél többen hallják hívó szavad,
    s induljanak el Pásztoruk elé.

    Uram kérlek, kicsiny eszköz legyek,
    kezeidben naponta formálva,
    hitem cselekvő, s illatod legyen,
    minden időben Kősziklán állva.
    Sas Piroska
    Jocó 2011-12-13 18:04:19
    Álmatlan éjszaka
    Kérlek szívem, légy egy kicsit csendben,
    ne zajongjál a mellkasom falán,
    bár az álmom kiröppent az éjbe,
    de nézd a Holdat hogy mosolyog rám.

    Kérlek szívem, nyugodj meg és figyeld,
    hogy jár körbe Holdfény a szobán,
    hallod, még a csend is csendesebb lett,
    lenyűgözve pihen e fény-csodán.

    Kérlek szívem, érezd ezt a békét,
    melyet Isten nyújt a Holdfényén át,
    és hallgasd csak meg mit kér cserébe:
    elmúlt napodnak búját, bánatát.

    Érzem szívem az isteni fények,
    megérintettek már, elcsendesedsz,
    s minden dobbanásod halkan, lágyan,
    Istennek hála éneket zengedez.

    Nézd szívem, az álmom is visszatért,
    visszacsalogatta hála éneked,
    szempilláim lassan nehezednek,
    köszönöm Istenem, köszönöm Neked.
    Sas Piroska
    Sz. József 2011-12-13 07:52:04
    Szabolcska Mihály: BETLEHEMBEN

    Szikrázó alkonyesti csillagok már
    Jelentgették a kora éjet,
    Mikor fáradtan Mária és József
    Betlehembe megérkezének.

    Gazdája a vendégfogadó háznak
    Kint állt telt háza kapujába
    S a szállástkérő vándorokat durván
    Továbbkergette, meg nem szánta.

    Áldott terhével Mária leroskadt,
    Ott közelén a vendégháznak...
    És megesett a szíve-lelke rajta
    Az istállóbeli szolgának.

    És akkor éjjel nagy fényes csodákkal
    Lõn tele az egész természet.
    A vendéglő gazdája kínos-ébren
    Gyötrődte át az egész éjet.

    Nem bírt aludni. A búsás bevétel
    Valahogy a lelkére lázadt:
    Hasztalan számolt, nem tudott olvasni
    Harminc ezüst pénznél továbbat.

    S az istállószolgának akkor éjjel
    Csodálatos álmai voltak:
    Kárpitjai a kéklő menny-íveknek
    A jászolfákig lehajoltak.

    A szarufákról fényözön sugárzott...
    A négy fal nőttön-nőtt föl az égnek...
    S hajnalra-kelve remegő szívében
    Még visszhangzik az angyal-ének,

    Az istállót fényes templomnak látja
    - Barmai nagy-csendesen állnak -
    És látja álmélkodva folytatását
    Az éjjeli álomlátásnak.

    S míg jönnek a pásztorok és a bölcsek,
    Ő a jászol belső végében,
    Maga se tudja, mért, csak boldogan ott
    Sír, sír rejtelmes örömében.
    szivárvány 2011-12-11 14:16:21
    Füle Lajos: Ajándékok

    Uram, karácsony jön megint...
    TE mindig jót teszel velem:
    betölti most is lelkemet
    ajándékod, a kegyelem.

    Mi mindent kaptam már! De most
    hadd adjak én is valamit!
    Szerény ajándék ez, tudom,
    mégis... legyen e hála itt
    Tiéd, hadd áldjam tetteid!
    Sz. József 2011-12-07 16:43:54
    Szemlér Ferenc: KARÁCSONYRA

    Foszlik a fény, fogy a hő,
    közeledik az idő,
    meg kell már születned!
    Gyűlnek is a pásztorok,
    igazodik száz torok
    édes énekednek.

    Nem tudjuk, hogy merre fog
    jót jelentő csillagod
    rőt egünkre kelni.
    De a jászol barma vár
    s három keleti király
    készül útrakelni.

    Az alázott s a szegény
    sorsa sűrű éjjelén
    jöttöd után reszket.
    Nem lehet, hogy annyi test
    s lélek vágyát félrevesd
    és hogy ne szüless meg!

    Vérben, vasban nevedet
    rebegik a nemzetek,
    suttogják a népek.
    Vedd le róluk a sötét
    égető vasvesszejét,
    ahogy megígérted!

    Kezük még tán fegyveres,
    de a szemük jelt keres,
    jelt, ami segítsen.
    Ó, ne hadd csalódniok,
    szállj közéjük szép titok,
    gyermekarcú Isten!

    S mentsd meg, akit szeretünk,
    gyermekünk és kedvesünk,
    barátunk és vérünk.
    – S ha majd Krisztus született,
    áldd meg, ősi szeretet,
    minden ellenségünk!

    (internetről)
    szivárvány 2011-12-06 16:24:06

    Túrmezei Erzsébet - Adventi éjszaka
    http://www.youtube.com/watch?v=yE4PLpraMiM&feature=results_main&playnext=1&list=PLCA46DF0ECC178969
    Jocó 2011-11-29 22:28:52
    A kis életmentő

    A titokzatos nagy őserdő sűrűje,
    egy néger fiúnak volt a lakóhelye.
    Ismerte az erdő minden zegét-zugát,
    titkát, veszélyeit és sok-sok áldását.

    Az erdő állatait is jól ismerte,
    mindegyikőjüket barátként szerette,
    a fáknak, bokroknak levele, gyökere
    volt az ő orvossága és eledele.

    Az erdőt egy napon tűzvész támadta meg,
    minden élőlénynek menekülni kellett.
    A néger fiúcska megfújta a sípját,
    ez veszélyt jelentett, az állatok tudták.

    Az erdőnek lakói mind menekültek,
    rémülten mentették mind az életüket,
    ahogyan csak bírt, a fiúcska is rohant,
    de egy hangyabolynál hirtelen megtorpant.

    A hangyabolyban szorgosan folyt a munka,
    hozzájuk nem jutott el a sípjel hangja,
    a fiú egy pillanat alatt megértette,
    hiábavaló a figyelmeztetése.

    Akkor a bagoly, az erdőnek tudósa,
    mellette repülve fülébe huhogta:
    - Menj, kicsi fiú, a varázsfüvet keresd,
    a szorgos hangyákat azzal megmentheted.

    A fiú hálásan visszaintegetett,
    eszébe is jutott, hol talál ily füvet,
    futott hát arra, és Isten segítette,
    a varázsfűhöz őt gyorsan elvezette.

    Rohant a hangyákhoz, rágcsálva a füvet,
    mire hozzájuk ért, teste kicsinyke lett,
    megmenteni őket bizony csak így tudta,
    a fű varázsától hangyává változva.

    E kicsiny történet legenda vagy mese,
    de a tanulság biz nagy igazság benne:
    Hatalmas Istenünk otthagyta a Mennyet,
    porszem emberekért Ő is emberré lett.

    Csak így érthettük meg végtelen kegyelmét,
    lelkünk iránt való nagy-nagy szeretetét,
    s hogy Urunk Jézusban Ő mentett meg minket,
    drága vére által váltott meg bennünket.
    Sas Piroska
    szivárvány 2011-11-27 17:07:10
    Áldott adventet kívánok minden kedves Testvéremnek és Olvasónak!
    Szeretettel: Szivárvány :)

    Ádvent

    Négy hét van még karácsonyig,
    S várjuk már az ünnepet,
    Szép négygyertyás koszorúval
    Köszöntjük az Adventet.

    Három lila hirdeti, hogy
    Hit, remény és szeretet,
    A rózsaszín, hogy boldogság
    Hassa át az ünnepet.

    Feldíszítjük termésekkel,
    Naranccsal meg almával,
    Arany masni, fenyőtoboz
    Ölelkezik gyertyával.

    Egy-egy szálat meggyújtunk majd
    Minden héten vasárnap,
    Hogy a fénye szétáradjon,
    Ragyogja be szobánkat.

    Gyertya lángja elvarázsol,
    Melengeti szívedet,
    És fellobban kamrájában
    A szunnyadó szeretet.

    Ha négy gyertya ontja fényét
    Az adventi koszorún,
    Senki szíve nem maradhat
    Bánatosan, szomorún.

    Töltse be mindenki lelkét
    Az isteni szeretet,
    S várjuk együtt örömmel a
    Betlehemi kisdedet.

    Juhászné Bérces Anikó
    mt 2011-11-19 08:38:10
    Ének Szent Erzsébet asszonyról

    Magyarország szép nemes csillaga,
    Asszonyi rend tiszteletes taga,
    Ki szentséggel hamar kezet foga,
    És közöttünk fényessen villoga.
    Királyoknak nevezetes neme,
    Erkölcsöknek tündöklő gyöngyszeme,
    Kinek gazdag ára és érdeme,
    Romlásunknak gyakran lőn védelme.
    Ez a testben, bűnnek fogházában,
    Élt a lélek nagy szabadságában;
    Dicsőségnek magas pompájában,
    Ült szegénység elvetett ruhában.
    A kevélység felemelt tornyában,
    Gyönyörűség szép aranytollában,
    Mint a sárnak fekete porában,
    Élt nagy szelíd alázatosságban.
    Ahol sokan fogságba akadtak,
    És halálra kötözve hányattak:
    Ennek ott bév jutalmok adattak,
    S szabadságra nagy kapuk nyittattak.
    mt 2011-11-19 08:34:53
    Ének Szent Erzsébet asszonyról
    http://mek.niif.hu/04800/04832/html/megszenteltorszag0054.html
    Sz. József 2011-11-14 19:55:20
    Scholz László:
    EGY HAJÓBAN AZ ÚRRAL

    Hányódunk, kis hajók, a tengeren,
    mély hullámvölgyből hullámhegyre föl,
    örvény, veszély, halál mindenfelől.
    Jézus velünk. - Süllyedj el, félelem!
    mt 2011-11-14 06:34:18
    Itt van az ősz
    http://www.youtube.com/watch?v=ceBOBwHCUF0&feature=related
    mt 2011-11-12 03:28:29
    Berzsenyi Dániel: Fohászkodás
    http://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_203.html
    Jocó 2011-10-31 20:11:54
    Mindig csak adni... - (Ismeretlen költő verse)

    A jó öreg kút csendesen ontja vizét
    így telik minden napja.
    Áldott élet ez,fontolgatom:
    Csak adni adni minden napon.
    Ilyen kúttá kellene lennem.
    Csak adni teljes életemben.
    Mindig csak adni?
    Ez terhet is jelenthet!
    Jó kút,nem érzed ezt a terhet?
    Belenézek,tükre rám ragyog
    de hisz a forrás nem én vagyok!
    Árad belém,csak tovább adom,
    vidáman csendben és szabadon.
    Had éljek ilyen kút-életet,
    osszak áldást és sok sok szeretetet!
    Nem az enyém,Krisztustól kapom,
    egyszerűen csak tovább adom.
    szivárvány 2011-10-31 19:41:39
    MÉG EGY REFORMÁCIÓT

    Még egy nagy reformot adj nekünk, Istenem,
    hogy hitünk dolgában végleges rend legyen!
    Sok-sok mulasztásunk ne égessen tovább,
    ezerféle bűnnek ne húzzuk a jármát.

    Lelki megújhodást adj nekünk, Istenem!
    Erőt, hogy járhassunk e nehéz terepen!
    Elnyel embereket a bűn ingoványa…
    Neved, dicsőséged letaposva sárba…

    Szívek újulását munkáld köztünk, Uram!
    Szívtelenségünknek sok áldozata van.
    Pusztulnak értékek, hullnak az emberek,
    rohanunk a vészbe, nem törődünk Veled.

    Újuljon hitünk is, nyíljon meg az ajkunk!
    Taníts imádkozni, könyörülj meg rajtunk!…
    Csak még egy reformot adj nekünk, Istenem,
    hogy hitünk dolgában végleges rend legyen.

    Boros Gergely
    szivárvány 2011-10-30 19:05:09
    WITTENBERG

    Október utolsó napja már.
    A látóhatár
    fénylő napkeltet ígér:
    „Az igaz ember hitből él…”

    Az a korszakváltó hajnal
    megajándékozta a világot:
    Szöget és kalapácsot
    adott egy szerzetes kezébe.
    …Amíg a vártemplomhoz ér:
    „az igaz ember pedig hitből él…”
    – suttogja, még csak önmagának,
    de az egész világnak
    szól attól kezdve az üzenet,
    a kapura kiszögezett hitvallása sok éjszakának…
    A kinyitott szent Bibliának
    fölismert igazsága beszél:
    „Az igaz ember hitből él!”

    …mert fújt a Szél
    azon a kora reggelen,
    nem maradt többé rejtelem,
    hogy Isten szereti a világot
    önmaga adott váltságot érte
    Fia halála által!
    S mert Ő mindent megfizetett,
    azért nem lehet elveszett,
    senki, aki hisz Benne!
    Hisz, szeret és remél…
    „Az igaz ember hitből él!”

    Lukátsi Vilma
    mt 2011-10-26 15:20:26
    Kedves Szivárvány!
    Örülök neki:) A nyíl és az íj időnként azért újra találkozik- ünnepeken különösen. (Ezért is szeretem.)

    Egész úton hazafelé...



    válasz erre: szivárvány - 2011-10-24 21:02:17 | megtekintés
    szivárvány 2011-10-24 21:04:58
    Rajtad múlik

    Ha lassan baktatsz
    a többiek megállnak!

    Ha te leülsz,
    ők lefekszenek!

    Ha te elfáradsz,
    ők álomba merülnek!

    Ha te kételkedsz,
    ők kétségbeesnek!

    De:

    Ha te felébredsz,
    ők is kinyitják szemük!

    ha te előttük haladsz,
    ők eléd fognak futni!

    Ha te kezedet nyújtod,
    ők életüket adják!

    S ha te imádkozol,
    ők szentek lesznek!
    szivárvány 2011-10-24 21:02:17
    Kedves Márti!
    Nagyon tetszik a beírt versed, köszönöm. :)
    válasz erre: mt - 2011-10-22 07:41:50 | megtekintés
    mt 2011-10-22 07:41:50
    Kahlil Gibran
    Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
    Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának
    fiai és leányai.
    Általatok érkeznek, de nem belőletek.
    És bár veletek vannak, nem birtokaitok.

    Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
    Mert nekik saját gondolataik vannak.
    Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
    Mert az ő lelkük a holnap házában lakik,
    ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
    Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne
    próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
    Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem
    meg nem reked a tegnapban.

    Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek
    eleven nyílként röppennek el.
    Az íjász látja a célt a végtelenség útján,
    és ő feszít meg benneteket minden erejével,
    hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.

    Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása:
    Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.

    http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=17278&a_id=249060&h_id=45953
    mt 2011-10-07 07:40:08
    Rónay György: Himnusz a Boldogságos Szűzhöz

    Halkan hull az őszi este harmata…
    Harmatozd rám égi kedved, Mária.
    Oszladozzék balga szívem bánata.
    Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya.
    Hogyha kővel megdobnak az emberek,
    Szeljek nékik ízes búza-kenyeret.
    Töltse be a lelkemet a szeretet.
    Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked.
    Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd
    térítőm, hogy égi Atyánk fényeit
    szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg
    tengerszem a hajnal ifjú fényeit.
    Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken,
    Rózsa legyen tövisek közt életem,
    piros rózsa, virágozzak ékesen.
    Rózsakertek öntözője, légy velem.
    Ellankasztó szárazságot messze űzz.
    Égjek a szent szerelemben, mint a tűz,
    égi Tűznek tűztestvére, kit derűs
    kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz.
    Fáradtságban biztatásod el ne vedd.
    Cirógasson langyos, puha tenyered.
    Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet,
    megbékéljek mint a megvert kisgyerek.
    Hogyha majd egy furcsa órán meghalok,
    mint Fiadat úgy öleljen két karod.
    Köszöntsenek örvendezve angyalok.
    Fogadjon be országodba magzatod.
    Amen.

    http://www.szuzmaria.com/szuz-maria-versek/ronay-gyorgy-himnusz-a-boldogsagos-szuzhoz.szuzanya
    mt 2011-10-07 07:38:16
    "Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást
    magatoknál"
    Fil 2
    mt 2011-09-22 08:58:28
    Utazás


    Szemem hunyva, s zakatol a vonat
    Az újabb állomáson megjelenik a fölírat: „Új arculat”
    Leszállnék gyorsan, de már indulunk tovább,
    Zaklatottan hagyom el a különös állomást.
    Vissza, vissza-pörög a gondolat
    S mintha újra a város felé kanyarodna a vonat.
    Új útitárs közeleg nesztelen, puha léptekkel-
    Önmagam a torztükörben
    Tekintetével pásztáz, láthatatlan jelre vár,
    S mintha arcomon látná, amit keres,
    Hozzám lép és támadásba kezd:
    Leülhetek?
    Csöndre vágyva bólintok,
    S mintha hallgatásom olaj lenne,
    Szózuhatagot áraszt a serpenyőbe.
    Szavai hidegen, kimérten kopognak,
    Mint megannyi egyforma húscafat:
    Szegénység, betegség, öregség, halál,
    Szenvedély, szenvedés, veszteség, csalás,
    Féltékenység, kihasználás, büszkeség és károkozás-
    Éles karmok gyönge pontra,
    Vérző sebbe tépő fogak.
    Aztán hirtelen elhallgat,
    Várja, hogy a tűz majd lobban.
    Ülünk a csöndben, serceg az olaj,
    Majd közel hajol, és fülembe súgja-
    /sebeket nyalogató vad/
    Hát ez is új arculat
    Szállj le, ha még sajnálod,
    Küzdj vele, ha van bátorságod.
    Alighogy kimondja, fékez a vonat…
    S míg elgyöngülve tétovázok,
    Érzem, torz vonások formálódnak arcomon.

    Ismeretlen szerző
    mt 2011-09-21 08:21:00
    http://tuzenek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1156239
    mt 2011-09-21 08:19:16
    ILYEN EGYSZERŰ?!

    A kis csavart beillesztik a gépbe,
    És ott a helyén végzi küldetését.
    Nem gyötri gond és nem kísérti kétség:
    – Mire való az életem?
    Csak szolgál egyszerűen, csendesen.
    Ilyen egyszerű lenne az egész?
    *
    „Mi leszel?” A gyermek szemedbe néz:
    „Kocsis!” „Cukrász!” „Repülő!” „Katona!”
    S bearanyozza ezt a büszke tervet
    a szülők mosolya.
    Ők is szövögetik a terveket
    Ha gyermekükre néznek.
    Álmodnak róla
    Nagyot, szépet, sokat.
    Álmaik fenn járják a csúcsokat,
    De a valóság és az akarat
    Annyiszor a mélyben marad.
    Míg egyszer a kérdés felébred,
    S döngetni kezdi a szívünk falát:
    Miért is élek? Tudnám legalább!
    Hol a cél? Hol az értelem?

    S boldog, aki elér a felelethez
    Mert az Istennek terve van velem!
    *
    Szívemben ezzel a szent felelettel
    Megállok színed előtt, Istenem.
    Valaminek terveztél engem.
    Te segíts azzá lennem!

    Ha kiáltásnak, ha simogatásnak,
    Akármi másnak,
    Bocsásd meg, hogy dacoltam, lázadoztam,
    És segíts engedelmesen
    Terveidbe simulni mostan!
    Illeszd helyére kicsiny csavarod!
    Szolgál csendesen, ahol akarod:
    Ahová rendeli az alkotó,
    Örök isteni kéz.

    És ott a helyén álmélkodik rajta:
    Ilyen egyszerű mégis az egész?!

    Túrmezei Erzsébet
    szivárvány 2011-09-12 10:34:11

    Magvető

    Szemével a jövőt nézi,
    lelkével a magot hinti.
    Hite remél csodás termést,
    Szíve érez új teremtést.

    Tudja jól, kemény az élet,
    sok szép magja semmivé lett.
    Bűnös világ átok nyoma
    szent vetését eltaposta.

    Tudja jól, hogy ember-lélek
    sziklás talaj szent Igének.
    Romlott szívnek gonosz vágya
    Isten ügyét nem táplálja.

    Tudja jól, hogy ifjak, vének
    tövisek közt, bűnben élnek.
    Isten szavát, ha meghallják,
    megtartani nem akarják.

    Tudja jól, csak néhány mag van,
    mely kalászt hoz szolgálatban.
    Ég felé tör szeretetben,
    áldássá lesz emberekben.

    Mégis szórja a szent magot,
    hirdeti a bocsánatot.
    Krisztustól vár bő aratást,
    új életre feltámadást.

    Dömötör Tibor
    B.Marci 2011-08-31 13:01:20
    T.S.Eliot: Négy kvartett, Little Gidding / 4.

    Galamb leszáll, leget hasít
    A félelmetes fényü tűzzel,
    Melyből lángnyelvek hirdetik,
    Hogy bűnt és tévelygést mi űz el.
    Nincs más remény, csak ez segít -
    Válassz: a máglya vagy a máglya -
    A lángtól megválthat a lángja.

    Ki gyötör így? A Szeretet.
    Furcsa Név - ez fog kínba minket,
    Mert az ő keze szövi ezt
    A tűztől tűrhetetlen inget.
    Ne is reméld, hogy leveted -
    Ha élsz, lélegzel, ez az ára:
    A lángra juthatsz, vagy a lángra.

    (Vas István ford.)
    Jocó 2011-07-31 21:07:54
    http://www.keresztenydalok.hu/versek/olvasas?id=558
    máté 9.37. 2011-07-13 17:55:04
    A legszebb szerelmes vers: József Attila - Óda
    http://www.youtube.com/watch?v=Ob_LLpo6tWc&feature=related
    máté 9.37. 2011-07-13 17:48:29
    Meg sem nyitottam rögtön - kívülről fújom, mint ott többen, és sírok is, mint ahogy könnyet törölt valaki... (gondoltam, megúszom :) )
    válasz erre: mt - 2011-07-13 17:38:05 | megtekintés
    mt 2011-07-13 17:38:05
    Hol kezdted el,drága Éva?
    máté 9.37. 2011-07-13 17:29:56
    Innen lehet hazaszeretetet tanulni.
    Meg azt: "nevét is, virágát is tudom" - miii? dehogyis! Ezért elkezdtem...
    válasz erre: mt - 2011-07-13 17:25:39 | megtekintés
    mt 2011-07-13 17:25:39
    Radnóti: Nem tudhatom
    http://www.youtube.com/watch?v=vGpjBT55oig
    szivárvány 2011-07-11 10:25:30
    SZENTLÉLEK, JÖJJ!

    Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem Téged!
    Gyújts fel szívem, oly sok, benne a vétek.
    Cseréld fel erőddel erőtlenségem;
    Jöjj és szentelj meg, csak ez a kérésem.

    Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
    Oly sokat szeretnék megvallani néked,
    Hogy mindennap gúzsba köt ellenségem;
    De szentelj meg mégis: ez a kérésem.

    Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
    Segíts, hogy eszközöd lehessek néked.
    Vezesse szent kezed minden lépésem;
    Szentelj meg, Uram… és nincs több kérésem.

    Tamáska Gyula
    szivárvány 2011-06-22 08:14:39
    Jöjjön akármi: Isten hatalmas!

    Isten hatalmas!
    Ki az közöttünk,
    aki élete estéje felé tart
    és fél a haláltól?
    Miért ez a félelem?
    Isten hatalmas!

    Ki az közöttünk,
    aki szerettei halála miatt
    kétségbeesik?
    Miért ez a kétségbeesés?
    Isten tud szenvedéseket elhordozó
    erőt adni.
    S ha megrokkant egészsége miatt
    aggódik valaki,
    miért ez az aggódás?

    Jöjjön akármi: Isten hatalmas!
    Ha napunk beborul,
    és éjszakánk ezer éjfélnél sötétebb,
    gondoljunk mindig arra,
    hogy van a világban egy hatalmas,
    áldó erő: Isten!

    Ő utat tud mutatni a kilátástalanságban.
    A sötét tegnapot
    Ragyogó holnappá akarja változtatni -
    S végül az Örökkévalóság
    Ragyogó reggelévé.

    Martin Luther King - Túrmezei Erzsébet
    (Hozsannázó napok I. kötet 58. old)
    szivárvány 2011-06-13 14:59:31
    PÜNKÖSD NAPJA

    Aki nem tud a hit szárnyán
    a magasba szállni,
    nem is tud a Megváltónak
    Szentlelkére várni.

    Ó, emberek! Krisztus nélkül
    mit ér ünnepléstek?
    Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
    ahol nincs Szentlélek.

    Azért tehát Őt várjátok,
    Őt várjátok! - eljő
    Hittel égő lelketekbe,
    Mint a nyári szellő...

    Eljön Krisztus szeretettel,
    eljön Szentlelkével,
    ha várjátok s imádjátok
    pünkösdi reménnyel!

    Megtelik a szív és lélek
    nemes indulattal,
    ha bevonul oda Krisztus
    teljes diadallal.

    Csak úgy lehet pünkösd napja
    áldás, öröm, béke -
    a győzelmes, igaz hitnek
    gyönyörű pecsétje!

    Somogyi Imre
    szivárvány 2011-06-12 20:46:10
    Reviczky Gyula: PÜNKÖSD

    Piros pünkösd öltözik sugárba,
    Mosolyogva száll le a világra.
    Nyomában kél édes rózsa-illat,
    Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
    Hogy elõször tûnt fel a világnak,
    Tüzes nyelvek alakjába’ támadt.
    Megoldotta apostolok nyelvét,
    Hírdeté a gyõzedelmes eszmét.
    Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed,
    Ma is minden bánkódó szívének,
    Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’:
    Világító sugaradat áldja.
    Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
    Világosítsd hittel föl az elmét.
    Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
    Diadallal az egész világon!
    Piros pünkösd, szállj le a világra,
    Taníts meg új nyelvre, új imára.
    Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
    Szeretetnek sugara, Szentlélek!
    szivárvány 2011-06-12 20:44:33
    Jöjj Szentlélek

    Jöjj Szentlélek, mennyekbõl,
    Hószín galamb Istentõl,
    Áldott égi szeretet,
    Töltsd be árva szívemet!
    Ó, Szentlélek, drága fény,
    Téged bírni vágylak én!
    Jöjj, foglalj el teljesen
    E csodás szép ünnepen!
    Szép tavasznak reggelén
    Tündököljön hit, remény:
    Hogy te ápolsz engemet,
    S mennybe viszed lelkemet!

    Somogyi Imre
  • 1
  • 2
  • 3
    		•
    Keresés az archívumban
    Regisztráció | Elfelejtett jelszó
    Hírsor
  • Az év legjobb mozifilmjei, kritikákkal
  • Szabadlábon a Viszkis – nézze meg a fotót!
  • Fokozatosan alakítanák át az egyházak finanszírozását
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Rendkívüli hideg: nemcsak a hajléktalanok vannak veszélyben
  • Széthullás fenyegeti az Egyesült Királyságot?
  • Díjat kapott a börtönlelkész
  • további cikkek...
    		•
    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.