Nagyon-nagyon szívesen,ha tiszta szívűek megértik és nem támadásnak,hanem féltő szeretettel tesszük ezt!
Mert széles az az út,és Jézus mondja haladjunk a keskeny kapun befelé :)

Jézus szólt-e szamariai asszonyhoz? (samariai) Volt-e feléjük küldetése?

Jézus az út az Igazság és az élet.Aki Benne él, az az Igazságban él.Még szép hogy vannak különbözőségeink. A jelenések könyvének hét egyháza sem volt egyforma.Különbőzőségük ellenére mégis mindet szerette és olykor megrótta az Úr.Ennek elléne mind Krisztus Testét alkották.A különbőzőségeink felnagyítása nem jöhet a Szentlélektől. A részleteken való "marakodás" másfajta Lélektől származik. Ahogy a mondás is tartja : Az ördög a részletekben rejtőzik" . és az ördög ki is használja az ember tökéletlen, mégis tudásra szomjazó lelkét.
Viszont ahol a Szentlélek megjelenik, ott megnyílik a szemünk békesség születik, a tudásszomj elhalványul, és testvért látok a másik újjászületetben..ahogy az ének is mondja:)

Az elmúlt tízegynéhány évben alakult ki a katolikus egy­ház önálló kezdeményezése a közös imádkozás apropóján, sőt ürügyén. A pápa az olaszországi Assisibe hívja visszaté­rő rendszerességgel a világ összes vallásának vezetőjét, hogy együtt könyörögjenek (kihez? hogyan?) békéért a Föld népei számára. (Közbevetőleg: ezen az alapon én is le­hettem volna pápa, hiszen évtizedeken át érdekelt, melyik világvallás miből áll, hogyan végzik liturgiáját, ha van. Dé­delgetett álmaimban szívesen részt vettem volna iszlám, sintoista, buddhista istentiszteleten. Nem túl régen szembe­sültem az Úr kegyelméből vele, hogy ez bűn, istenkáromlás a féltőn szerető, egyedüli Teremtő Istennel szemben. Meg is bántam, meg is tagadtam.) Ám a pápa - noha tudatlanul ­"vígan" káromkodik. Allah-hoz, Sívához, Buddhához, XY totembálványhoz és az Úr Jézus Atyjához miként lehet egy szellemben és igazságban együtt imádkozni? "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában" (2Korintus 6,14) - szólít fel Pál apostol által Isten Igéje. Mire mond igent, áment, a woo­doo varázsló a pápai ima végén és viszont, amikor kölcsö­nösen tévelygőnek tartják egymást? Isten gyűlöli a bálvá­nyokat! A pápának ez nem számít? Vagy ő jobban tudja, mint a Biblia? Ha Jézus Krisztus ugyanaz, tegnap, ma és mindörökké, akkor nyilvánvalóan az Atyában sincs semmi­féle változás.

Az ima a legbensőségesebb egység-kapcsolat. Miféle szellemiséggel vállal közösséget hát a Vatikán? A Sátán örömtáncához asszisztálnak? Igen, a Pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Jézus mindhiába mondta: "senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam"? A pápa tud egy­szerűbb, vagy kerülőútról? Lehet, hogy II. János-Pál (és a korábbi pápák) nem ismerik a Bibliát?

Kell-e még a költői kérdés: mi a gond az ökumenizmus­sal, mitől is az Ördög csapdája ez? Még ha a fenti katolikus sajátosságtól eltekintenénk is, akkor is tudathasadásos a protestánsok részéről egy szellemben közösséget vállalni azokkal, akikről köztudott, hogy Szűz Máriához, a szentek­hez imádkoznak, hisznek a tisztítótűz létezésében, és un. szent hagyományokat gyakorolnak a Biblia tanítása helyett.

Kivédhető talán az által ez a vis maior, ha azt mondom ne­kik: ezeket, amikkel én nem értek egyet, hagyjátok otthon? Részese az elferdült, megcsalt szellemiségnek mindaz, aki közösséget vállal képviselőjével. És aki korpa közé kevere­dik, azzal a sertések végeznek!

"Részigazságok vannak" - szokták egyesek mondani. Ám, ha minden viszonylagosan igaz, akkor összességében nem egy egész jön létre, ami objektív, hanem egy általáno­san relatív, azaz komplett délibáb, vagyis hazugság! De gondoljuk csak meg, milyen is az, amikor egy alkalmi ven­déglátás, vendégeskedés megy végbe. Az eltérő stílusú, ér­deklődésű résztvevők bizonyos feszélyezettséggel "visel­kednek" egymás jelenlétében, vigyázóan kerülve még a lát­szatát is a másik megbántásának. Így az egész program, együttlét nem őszinte, természetellenes lesz. Ha nem adha­tom egész önmagam, mert az a másikat zavarná, sértené, ak­kor az a közösség mesterkélt, hamis, valamilyen érdekből elszenvedendő, de semmi köze az "oikosz"-hoz, az otthon­hoz. Az ökumenizmus résztvevői ki szokták hangsúlyozni: "szó nincs szinkretizmusról", mindenki sajátosságát megőr­zi, erősíti. Így viszont mi az, amit ki-ki beadhat a közösbe? Nem sokkal több, mint hitvallás a Szentháromságról. Erre viszont a Sátán is képes. Akkor ő is ökumenikus?

IGEN DE MIT JELENT AZ ő NEVÉBEN ÖSSZEJÖNNI?

Ámen! Köszönöm Alex!

Sípos Ete Zoltán (Szeged) írta:
"Vajon nem Krisztus evangéliumának elárulása történik akkor is, amikor némelyek a világ elõtt feladják ezt, mint az üdvösség kizárólagos útjának hirdetését, védelmezését, illetve összeelegyítik a marxizmus tanításával. Az Egyházak Világtanácsa által vezetett ökumenikus mozgalom is ezt teszi. Már évtizedekkel ezelõtt kihirdették, hogy befejezettnek tekintik a missziónak azt a korszakát, amikor a misszionáriusok az embereket az evangéliummal „konfrontálták”; helyette azt tartják feladatuknak, hogy – a ’régimódi’ misszió helyett – elõfeltétel nélküli dialógust folytassanak a különbözõ keresztyén felekezetek, nem keresztyén vallások, sõt, ideológiák képviselõivel. Az általuk megjelentetett írásos dokumentumokból kiderül, hogy az evangélium relativizálása mellett az egész világra kiterjeszthetõ vallási-szellemi egység kimunkálását tekintik céljuknak. A mozgalom szellemi vezetõi a marxizmus ideológiájának elkötelezettjei, akik nagy erõbedobással hirdetik a marxizmus keresztyéniesített változatát, mint biblikus evangéliumot. Ezt a törekvést olvashattuk ki az idei egyetemes imahét programjából is, ahol az az elvárás vált hangsúlyossá, hogy az egyháznak közvetítenie kell a szegény, elnyomott néprétegek kiáltását elnyomóik felé, illetve az elnyomás befejezésére kell felszólítania.
Vajon, az ökumenikusok relativizált és marxizmussal vegyített evangéliuma még azonos a Jézus Krisztus evangéliumával? A bibliai evangéliumot szabad bárkinek is relativizálnia, s ezzel az „emberiség ’krisztushívõ’ vagy vallásos tagjainak egyesülését” szorgalmaznia? Az ökumenikus mozgalom ezt az általa megrontott evangéliumot és igeellenes célkitûzést – sajátos retorikával és propagandával – akarja ráerõltetni az egyházra. Mi ezekben a célkitûzésekben nem lehetünk társai az EVT-nek, illetve magyarországi képviselõjének, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának. Meggyõzõdésem, hogy az imahetek jóhiszemû résztvevõi nem is sejtik, hogy valójában „másfajta evangélium” terjesztéséhez, illetve bibliaellenes célok eléréséhez statisztálnak.
Amikor az egyház, vagy valamelyik felekezet – az említett formák bármelyikével – elárulja az evangéliumot, akkor ez, az általa elkövethetõ legszégyenteljesebb árulás, ami – sajnos, világszerte – a lelkészképzõ intézetekben, a teológiai fakultásokon kezdõdik, majd a szószékeken folytatódik, illetve az egyháztagok tetteivel kiteljesedik ki. Ezzel az egyház megtagadja küldetését, meghasonlik önmagával, elveszti létének értelmét.
Hadd emlékeztessük ebben a formában is a felelõs egyházi vezetõket, tanítókat, hogy elsõrendû feladatuk volna õrizni Jézus evangéliumának tisztaságát, védeni azt az árulás ellen! Bátran képviseljék tehát azt teológiai katedrán, szószéken s az élet különféle területén!"

Jézust, nevezzük most Igazságnak, köztünk van-e ha ketten hárman összejövünk az Ő nevében?.Az ige ezt írja hogy igen. Ilyen egyszerű a képlet, az Úr nevében kell összejönni és már köztünk is az Igazság/Jézus/

Mi tehát az ökumené?

Mindenek előtt válasz Jézusnak a halála előtt kifejezett vágyára: “Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egy mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Ha Jézusnak annyira fontos volt a benne hívők egysége, hogy ezért könyörgött az Atyához, nem állíthatjuk azt, hogy bűn lenne a keresztény egység gondolata, de még csak azt sem gondolhatjuk, hogy beletörődve szemlélhetjük a megosztottságot, amely “botránkoztatja a világot és akadályozza az evangélium hirdetését”

Az ökumené talán mindenek előtt belül kezdődik, abban az őszinte felismerésben, hogy nem üdvözülhetek egyedül, hogy a Krisztusban hívők testvéreim, akik ugyanazt az egy Urat imádják. Továbbá annak a belátása, hogy valamennyi keresztény egyház rendelkezik sajátos adományokkal, hogy a közös krisztusi örökségből ki-ki valamihez talán hűségesebben ragaszkodott és azt felkínálhatja a párbeszéd során. Hiszen emberek között is csak úgy lehetséges a közeledés, ha tudatában vannak értékeiknek és ugyanakkor készek elfogadni mások ajándékait. Benső, imádságos, kitartó Istenhez-fordulást is jelent, azt a vágyat, hogy Ő alakítson át minket és adja meg az egységet, “úgy, ahogy Ő akarja, akkor, amikor Ő akarja.” (Abbé Conturier)

Ha a helyes értéktudat mellett ez a nyitottság és őszinteség kialakult bennünk, akkor helyesen tesszük, ha megpróbáljuk más hagyományhoz tartozó keresztény testvéreink hitét és életét megismerni. Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy “minden vallás egyforma”, nem is saját hitünk feladása árán, hanem azért, hogy közösen keressük az igazság mélyebb megértését és olyan megfogalmazását, amely a különböző, de legtöbbször egymást kiegészítő szempontok szintéziséből születik.

Tehát szintésis és nem szinkretizmus!:)

Amikor ezt mind megtettük és helyes alázattal felismertük, hogy csak “haszontalan szolgák vagyunk, akik kötelességünket teljesítettük” (Lk 17,10), akkor közös imádságaink és istentiszteleteink is sokkal igazabbá és Isten előtt kedvesek lesznek, mert többé nem a közös ellenség hoz össze minket, hanem a vágy, hogy megtegyük Krisztus akaratát. És akkor Isten, akinek “minden lehetséges“ (Mk 10,27), meg fogja valósítani a reménytelenség ellenére reméltet (v.ö. Róm 4,18), a benne hívők egységét.

Amennyiben nincs teljes Igazság közöttünk, márpedig nincs, nincs meg a teljes egység, ezért ezeket a féligazságokat próbáljuk összekeverni. Jézus nem erre a fajta "egységre" biztat bennünket, hanem a teljes Igazság egységére.

Ez mind szépen hangzik csak éppen nem ez az igazság! A törekvés szintjéig megállja a helyét de elementális különbözőségek vannak vallásaink között. Az Igazság pedig csak egy lehet! A féligazság nem Igazság! Mivel közös törekvéseink csak a féligazságokhoz vezetnek el és azon a szinten megakadnak. Pedig akár egyetlen közös imádság is kizárólag a teljes Igazságban imádkozható el.

Mi tehát az ökumené?

Mindenek előtt válasz Jézusnak a halála előtt kifejezett vágyára: “Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egy mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Ha Jézusnak annyira fontos volt a benne hívők egysége, hogy ezért könyörgött az Atyához, nem állíthatjuk azt, hogy bűn lenne a keresztény egység gondolata, de még csak azt sem gondolhatjuk, hogy beletörődve szemlélhetjük a megosztottságot, amely “botránkoztatja a világot és akadályozza az evangélium hirdetését”

Az ökumené talán mindenek előtt belül kezdődik, abban az őszinte felismerésben, hogy nem üdvözülhetek egyedül, hogy a Krisztusban hívők testvéreim, akik ugyanazt az egy Urat imádják. Továbbá annak a belátása, hogy valamennyi keresztény egyház rendelkezik sajátos adományokkal, hogy a közös krisztusi örökségből ki-ki valamihez talán hűségesebben ragaszkodott és azt felkínálhatja a párbeszéd során. Hiszen emberek között is csak úgy lehetséges a közeledés, ha tudatában vannak értékeiknek és ugyanakkor készek elfogadni mások ajándékait. Benső, imádságos, kitartó Istenhez-fordulást is jelent, azt a vágyat, hogy Ő alakítson át minket és adja meg az egységet, “úgy, ahogy Ő akarja, akkor, amikor Ő akarja.” (Abbé Conturier)

Ha a helyes értéktudat mellett ez a nyitottság és őszinteség kialakult bennünk, akkor helyesen tesszük, ha megpróbáljuk más hagyományhoz tartozó keresztény testvéreink hitét és életét megismerni. Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy “minden vallás egyforma”, nem is saját hitünk feladása árán, hanem azért, hogy közösen keressük az igazság mélyebb megértését és olyan megfogalmazását, amely a különböző, de legtöbbször egymást kiegészítő szempontok szintéziséből születik.

Tehát szintésis és nem szinkretizmus!:)

Amikor ezt mind megtettük és helyes alázattal felismertük, hogy csak “haszontalan szolgák vagyunk, akik kötelességünket teljesítettük” (Lk 17,10), akkor közös imádságaink és istentiszteleteink is sokkal igazabbá és Isten előtt kedvesek lesznek, mert többé nem a közös ellenség hoz össze minket, hanem a vágy, hogy megtegyük Krisztus akaratát. És akkor Isten, akinek “minden lehetséges“ (Mk 10,27), meg fogja valósítani a reménytelenség ellenére reméltet (v.ö. Róm 4,18), a benne hívők egységét.

Mi tehát az ökumené?

Mindenek előtt válasz Jézusnak a halála előtt kifejezett vágyára: “Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egy mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Ha Jézusnak annyira fontos volt a benne hívők egysége, hogy ezért könyörgött az Atyához, nem állíthatjuk azt, hogy bűn lenne a keresztény egység gondolata, de még csak azt sem gondolhatjuk, hogy beletörődve szemlélhetjük a megosztottságot, amely “botránkoztatja a világot és akadályozza az evangélium hirdetését”

Az ökumené talán mindenek előtt belül kezdődik, abban az őszinte felismerésben, hogy nem üdvözülhetek egyedül, hogy a Krisztusban hívők testvéreim, akik ugyanazt az egy Urat imádják. Továbbá annak a belátása, hogy valamennyi keresztény egyház rendelkezik sajátos adományokkal, hogy a közös krisztusi örökségből ki-ki valamihez talán hűségesebben ragaszkodott és azt felkínálhatja a párbeszéd során. Hiszen emberek között is csak úgy lehetséges a közeledés, ha tudatában vannak értékeiknek és ugyanakkor készek elfogadni mások ajándékait. Benső, imádságos, kitartó Istenhez-fordulást is jelent, azt a vágyat, hogy Ő alakítson át minket és adja meg az egységet, “úgy, ahogy Ő akarja, akkor, amikor Ő akarja.” (Abbé Conturier)

Ha a helyes értéktudat mellett ez a nyitottság és őszinteség kialakult bennünk, akkor helyesen tesszük, ha megpróbáljuk más hagyományhoz tartozó keresztény testvéreink hitét és életét megismerni. Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy “minden vallás egyforma”, nem is saját hitünk feladása árán, hanem azért, hogy közösen keressük az igazság mélyebb megértését és olyan megfogalmazását, amely a különböző, de legtöbbször egymást kiegészítő szempontok szintéziséből születik.

Tehát szintésis és nem szinkretizmus!:)

Amikor ezt mind megtettük és helyes alázattal felismertük, hogy csak “haszontalan szolgák vagyunk, akik kötelességünket teljesítettük” (Lk 17,10), akkor közös imádságaink és istentiszteleteink is sokkal igazabbá és Isten előtt kedvesek lesznek, mert többé nem a közös ellenség hoz össze minket, hanem a vágy, hogy megtegyük Krisztus akaratát. És akkor Isten, akinek “minden lehetséges“ (Mk 10,27), meg fogja valósítani a reménytelenség ellenére reméltet (v.ö. Róm 4,18), a benne hívők egységét.

Szervusz Alex:)
Nem kérdezel, hanem provokálsz és megalázol. Ez a Te dolgod, nem az enyém.
Ilyen játszmába nem folyok bele, eddig sem tettem.
Szervusz:
Feri

Mi tehát az ökumené?

Mindenek előtt válasz Jézusnak a halála előtt kifejezett vágyára: “Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egy mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17,21)

Ha Jézusnak annyira fontos volt a benne hívők egysége, hogy ezért könyörgött az Atyához, nem állíthatjuk azt, hogy bűn lenne a keresztény egység gondolata, de még csak azt sem gondolhatjuk, hogy beletörődve szemlélhetjük a megosztottságot, amely “botránkoztatja a világot és akadályozza az evangélium hirdetését”

Az ökumené talán mindenek előtt belül kezdődik, abban az őszinte felismerésben, hogy nem üdvözülhetek egyedül, hogy a Krisztusban hívők testvéreim, akik ugyanazt az egy Urat imádják. Továbbá annak a belátása, hogy valamennyi keresztény egyház rendelkezik sajátos adományokkal, hogy a közös krisztusi örökségből ki-ki valamihez talán hűségesebben ragaszkodott és azt felkínálhatja a párbeszéd során. Hiszen emberek között is csak úgy lehetséges a közeledés, ha tudatában vannak értékeiknek és ugyanakkor készek elfogadni mások ajándékait. Benső, imádságos, kitartó Istenhez-fordulást is jelent, azt a vágyat, hogy Ő alakítson át minket és adja meg az egységet, “úgy, ahogy Ő akarja, akkor, amikor Ő akarja.” (Abbé Conturier)

Ha a helyes értéktudat mellett ez a nyitottság és őszinteség kialakult bennünk, akkor helyesen tesszük, ha megpróbáljuk más hagyományhoz tartozó keresztény testvéreink hitét és életét megismerni. Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy “minden vallás egyforma”, nem is saját hitünk feladása árán, hanem azért, hogy közösen keressük az igazság mélyebb megértését és olyan megfogalmazását, amely a különböző, de legtöbbször egymást kiegészítő szempontok szintéziséből születik.

Tehát szintésis és nem szinkretizmus!:)

Amikor ezt mind megtettük és helyes alázattal felismertük, hogy csak “haszontalan szolgák vagyunk, akik kötelességünket teljesítettük” (Lk 17,10), akkor közös imádságaink és istentiszteleteink is sokkal igazabbá és Isten előtt kedvesek lesznek, mert többé nem a közös ellenség hoz össze minket, hanem a vágy, hogy megtegyük Krisztus akaratát. És akkor Isten, akinek “minden lehetséges“ (Mk 10,27), meg fogja valósítani a reménytelenség ellenére reméltet (v.ö. Róm 4,18), a benne hívők egységét.

Ja "keresztény szemmel"
Szörnyű
Mindenféle szinkretizmus

Nincs semmi új a nap alatt

Mindegy csak higgyen az ember valamiben-mondják az "okosok"

Ez van, az sosem lesz, hogy mindenki higgyen, mivel mindenki nem üdvözül mint tudjuk a Bibliából

Ezért kell nagyon komolyan venni az Igét, és nem arra haragudni aki ezt tanítja, hanem a hamisakra akik félre akarnak vezetni

Mk 13,22 Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.

Kedves Alex:)

Ne keverj bele a mondanivalómba olyat, amit látni szeretnél benne. Nem írtam olyasmit, ami ezt a választ érdemelné.

Vádaskodsz, csúsztatsz, valótlanságot állítasz. Már bocsáss meg, néha úgy tűnik elveszíted a kontrollt. jobb ha idézeteket másolsz ide, mert a saját szavaid - enyhén szólva - nem ütik meg a
azt a mércét, hogy érdemes legyen velük vitatkozni.

Ha tudod mi az ökumené, akkor ne vond kétségbe a szavamat. Ha az iszlámról, Buddháról és a többi dolgot amit idelinkeltél az ökumenéhez sorolod, mégsem tudod, hogy mi az ökumené.

Kedves Alex:)
Amennyiben felelős módon szeretnéd isten Országát építeni, ne vádolj hamisan, ne gyűlöld felebarátod, ne vond kétségbe Testvéred hitét!

Itt még senki sem vonta kétségbe a Te hitedet!
Szervusz:
Feri

Látom, Alex:), nagyon foglalkoztat a témára.
Akit még érdekel, ajánlanék 2 könyvet:
Gál Péter: A New Age keresztény szemmel
Kovács Gábor: Mágia és hit
(mindkét könyv megtalálható a neten, letölthető/olvasható).
Továbbá az alábbi cikksorozat:
http://www.magyarkurir.hu/cimke/ezoteria
Ezotéria - keresztény szemmel
A New Age - keresztény szemmel
Inga és varázsvessző - keresztény szemmel
Alternatív gyógymódok - keresztény szemmel
Hellinger-féle családállítás - keresztény szemmel
Homeopátia - keresztény szemmel
Reiki - keresztény szemmel
Fengsui - keresztény szemmel
Bach-virágterápia - keresztény szemmel
Kineziológia - keresztény szemmel

Kedves Alex:)
"Az ökumené pont erről szól: Mindenkinek igazsága legyen,mert addig csavarjuk az álláspontunkat,míg ember az emberhez elkezd közeledni- NEM ISTENHEZ,AZ ABSZOLÚT IGAZSÁGHOZ!-"

Nos, nem erről szól az ökumené, hanem arról, hogy Krisztus köt bennünket össze, mindannyiunknak Őt kell követni.
Szia:
Feri

Kedves Alex:)
"Az ökumené pont erről szól: Mindenkinek igazsága legyen,mert addig csavarjuk az álláspontunkat,míg ember az emberhez elkezd közeledni- NEM ISTENHEZ,AZ ABSZOLÚT IGAZSÁGHOZ!-"

Nos, nem erről szól az ökumené, hanem arról, hogy Krisztus köt bennünket össze, mindannyiunknak Őt kell követni.
Szia:
Feri

Látom, Alex:), nagyon foglalkoztat a témára.
Akit még érdekel, ajánlanék 2 könyvet:
Gál Péter: A New Age keresztény szemmel
Kovács Gábor: Mágia és hit
(mindkét könyv megtalálható a neten, letölthető/olvasható).
Továbbá az alábbi cikksorozat:
http://www.magyarkurir.hu/cimke/ezoteria
Ezotéria - keresztény szemmel
A New Age - keresztény szemmel
Inga és varázsvessző - keresztény szemmel
Alternatív gyógymódok - keresztény szemmel
Hellinger-féle családállítás - keresztény szemmel
Homeopátia - keresztény szemmel
Reiki - keresztény szemmel
Fengsui - keresztény szemmel
Bach-virágterápia - keresztény szemmel
Kineziológia - keresztény szemmel

Boldogok, akik békességet teremtenek, mert ők Istenek fiai!

A jelenések könyvében több gyülekezetről beszél a mi Urunk, és arról is, hogy Ő jár ezekben, azzal a tűz tekintettel, ami a valóságot láttatja.
Egyik gyülekezetnek sem tanácsolja, hogy menjenek át a másikba.
Miért?

(a Péter kavicsot jelet, vagy követ, a kijelentés pedig az Atyától volt, amire már épülhet Az Egyház, amit a Szikla hagyott jóvá)

És nagyon szépen kérlek, ne értékeld a másik véleményét ilyen lélekkel (még ha az Úr szeretete csak pontokkal engedte, amit írtál), mert te is ilyennel ítéltetsz és az nagyon rossz.
Volt benne tapasztalatom. Hidd el, téged féltelek! Sok térden töltött éjszakámba került.
:-(

http://www.parokia.hu/lap/f-e-n-y-s-u-g-a-r/ujsag/cikk/mutat/4000/?i=657

VIGYÁZZ! OKKULTIZMUS!





Vigyázz! Okkultizmus!

Minél távolabb az okultizmustól és a babonától!

Tartalom:

* Mi a nyugtalanító?
* Honnét ered a babona és az okkultizmus?
* Ki áll mindezek mögött?
* Ki hát az ördög?
* Az ördög származása
* Mit akar az ördög?
* Okkultizmus és babona a nevén nevezve
* Mik a következmények?
* Meditációs praktikák
* Jóga
* Transcendentális meditáció (TM)
* Autogén tréning
* Csoportdinamika
* Eredete és terjedése
* Különböző nevei
* Mit várnak a csoportdinamikától?
* A csoportdinamika meghatározása
* A bioritmusok
* Okkult gyógyítási praktikák
* Akupunktúra
* Homeopátia
* Gyógymódok az úgynevezett "modern tudomány" leple alatt
* Mit szól ehhez Isten?
* Reinkarnáció
* Fölismerted már azt a borzalmas veszélyt, amely mindazokat fenyegeti, akik efféle dolgokat cselekedtek és cselekszenek?
* El akarod kerülni Isten haragját?
* A megváltás elvégeztetett - itt a szabadulás!
* Jézus Krisztus a Győztes!
* Gyakorlati tanácsok
* Ajánlott irodalom

Mi a nyugtalanító?

Okkultizmus jelentése: titkos tudomány. Azokat a tanításokat és praktikákat értjük rajta, amelyek érzékfölötti erőkkel foglalkoznak, erre érzékeny személyek (médiumok) segítségével.

Babonának nevezzük azt az Istentől elszakadt hitbeli magatartást és gyakorlatot, amely titkos törvényszerűségekre támaszkodva úgy véli, hogy az ember megbirkózhat az élettel az élő Isten segítsége nélkül.

Ha az emberek tudnák, mi rejlik a babona és a varázslás mögött, borzadállyal fordulnának el tőle.

Mennyi a tudatlanság ezzel a veszélyes területtel kapcsolatban, mennyi a vétkes könnyelműség a démoni hatalmak működésével szemben, amelyek a segítség látszatával oly sok embert, családot, sőt azok utódait is az örök kárhozatba visznek. Milyen sokan lehetnének ismét boldogok, vidámak és egészségesek, ha fölismernék, hogy nyomorúságuk a démoni hatalmakkal való tudatos vagy tudatlan kapcsolatuk rettenetes következménye.

Mert van szabadulás a babona kötelékeiből, és minden démoni megkötözöttségből, amelyben ma ezrek meg ezrek szenvednek, és nyomorúságosan tönkremennek.

Honnét ered a babona és az okkultizmus?

Hogy jött most képbe nálad a pápa? Ilyen sokat gondolsz rá? :):)
Krisztus az Egyház feje. Az általad említett pápa, Róma püspöke, ahogy Péter apostol is volt anno.
Egyházunk Jézus Krisztusban hisz, akiről a bibliánkból tudjuk hogy a kinyilatkoztatott igazság.Meghalt a bűneink eltörléséért, kibékítette az Atyát, elküldte a Szentlelket. Új parancsot adott, a régieket pedig tökéletessé tette.Újjászült minket és meghívott az országába. Arra kért minket hogy az iránta való szeretetünket az embertársainkon keresztül mutassuk meg a világnak. Nem kérte hogy legyünk bonyolultak, ezért meghagyta hogy az 1kor.13 szerint éljünk, higyjünk.
Ma is közbenjár értünk, és minden hívő egységéért imádkozik.
Ugye nem állunk távol egymástól, és az Igazságtól?:):)

Mi az Igazság?

Ha az Igazságban van valaki és onnan fogalmaz meg igazságokat, akkor az érezhető, akkor az gyógyító, akkor az bátorító, akkor az újonnan szülő, akkor az valódi választhatóságot teremtő, azaz szabadító és nem megkötöző!

Boldogok, akik békességet teremtenek, mert ők Istenek fiai!

A jelenések könyvében több gyülekezetről beszél a mi Urunk, és arról is, hogy Ő jár ezekben, azzal a tűz tekintettel, ami a valóságot láttatja.
Egyik gyülekezetnek sem tanácsolja, hogy menjenek át a másikba.
Miért?

(a Péter kavicsot jelet, vagy követ, a kijelentés pedig az Atyától volt, amire már épülhet Az Egyház, amit a Szikla hagyott jóvá)

És nagyon szépen kérlek, ne értékeld a másik véleményét ilyen lélekkel (még ha az Úr szeretete csak pontokkal engedte, amit írtál), mert te is ilyennel ítéltetsz és az nagyon rossz.
Volt benne tapasztalatom. Hidd el, téged féltelek! Sok térden töltött éjszakámba került.
:-(

A pápa legfeljebb a saját bűneivel hivatott foglalkozni. Viszont még azok felett sincs hatalma, sem elengedni azokat. Még az Ő bűneit is Krisztus elé kell vinnie. Azt amit Krisztus elvégzett a kereszten érettünk, sem pápa, sem senki ember a földön nem jogosult az irányítása alá vonni! Nem is tudja, nem is teheti, legfeljebb abban ringathatja magát!:)

Mi az Igazság?

Ha az Igazságban van valaki és onnan fogalmaz meg igazságokat, akkor az érezhető, akkor az gyógyító, akkor az bátorító, akkor az újonnan szülő, akkor az valódi választhatóságot teremtő, azaz szabadító és nem megkötöző!