Senki nem tudja bizonyítani, hogy Rómában járt

Jézus mindenesetre nem oda küldte

Jel 22:13 Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.

Jel 21:6 És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.

Jel 2:8 A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt...

Jel 1:17-18 Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.

Jel 1:8 Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.

"semmi köze Rómához
a zsidók apostola"

Érdekes, bár a történelmi tények nem támasztják alá ezt a tévhitedet sem. Meleg van, borogasd magad! A hőség csűnya dolgokra ragadja az embert. Pihenjél! Ilyenkor veszélyes a gyűlölködés, inkább hagyd a hideg téli hónapokra. :)

Amikor az Iskarióti (skarja=áruló) Júdás elbukik, megüresedett helyét hogyan pótolják? Vajon nem a már meglévő apostolok imádkoznak, vetnek sorsot és választanak a már meglévő tanítványok közül? Csak úgy fejetlenül választanak valakit? A válasz nem. A pápaválasztás vajon nem ugyanezt a szentírási gyakorlatot követi-e immáron 2000 éve? Tehát az utódlás láncolata szentírási alapokon nyugszik!

Amikor az Iskarióti (skarja=áruló) Júdás elbukik, megüresedett helyét hogyan pótolják? Vajon nem a már meglévő apostolok imádkoznak, vetnek sorsot és választanak a már meglévő tanítványok közül? Csak úgy fejetlenül választanak valakit? A válasz nem. A pápaválasztás vajon nem ugyanezt a szentírási gyakorlatot követi-e immáron 2000 éve? Tehát az utódlás láncolata szentírási alapokon nyugszik!

Az igen, de Jézus Pétert nevezi kősziklának. A két idézet semmilyen kapcsolatban nem áll egymással. A pusztai vándorlás során Jézusnak számos előképe jelenik meg, többek között a rézkígyó is, és a szikla is, de az újszövetségi részben arról van szó hogy egy házat (Egyházat) építő ember megfog egy általa kiválasztott téglát és alapozásra használja. Abszolut szöveg idegen az a megközelítés, hogy Jézus, aki épít, önmagát használja épületanyagnak. Mire való az apostolok toborzása, ha nem emberekre, emberekből akarna építeni? Még mi is emberekre alapozzuk hitünket: azoknak a tanúságtételére, akik által hívőkké lettünk. Még ha mindennek a mozgató ereje is a Szentlélek, hús-vér nyersanyag nélkül még Ő sem dolgozik.

De még ha meg is engedjük, hogy Jézus Péterre építette az egyházát, nem találjuk a nyomát az Újszövetségben, hogy bárki is bevezette volna az apostoli utódlás intézményét.
/De nem engedjük meg/:) Krisztus nem engedi át a kezéből!

"Az a kőszikla pedig a Krisztus volt." (1Kor 10,4

"semmi köze Rómához
a zsidók apostola"

Érdekes, bár a történelmi tények nem támasztják alá ezt a tévhitedet sem. Meleg van, borogasd magad! A hőség csűnya dolgokra ragadja az embert. Pihenjél! Ilyenkor veszélyes a gyűlölködés, inkább hagyd a hideg téli hónapokra. :)

"semmi köze Rómához
a zsidók apostola"

Érdekes, bár a történelmi tények nem támasztják alá ezt a tévhitedet sem. Meleg van, borogasd magad! A hőség csűnya dolgokra ragadja az embert. Pihenjél! Ilyenkor veszélyes a gyűlölködés, inkább hagyd a hideg téli hónapokra. :)

36. És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!
37. És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust.
38. Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik:
39. Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?
40. Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra.
41. A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.
42. Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus);
43. És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (arám)

semmi köze Rómához
a zsidók apostola

Simon Jóna fia
János-meghallgatás fia

de, vannak szörnyű protestáns lelkészek, súlyos bűnökkel....

Csak a pápák lehetnek rosszak? Protestáns lelkész vagy szuperintendens, esetleg lelkésznő vagy püspök nem is lehet rossz? Vagy esetleg valahol dogma az, hogy az Antikrisztust tolvaj protestáns lelkész, esetleg nyíltan meleg püspök nem személyesítheti meg?

A Messiási csodákból viszont rájöhettek, sőt

halott feltámasztás
lepra gyógyítás

" Én Ő vagyok"
Ami- hú

hanyat is estek(Gecsemáné)

de így kellett lennie

de nem az egész nép volt ott gondolom
sokan sírathatták


Jn 11,50 Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen.


Amúgy az a nemzettség el is pusztult 70 ben


a pusztában is Mózes idejében az a generáció amelyik vétkezett elpusztult

Lk 13,34 Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok!

de szó nincs arról, hogy Isten elvetette volna a népét
Ő (Isten)magát nem hazudtolja meg, meg fog térni aki el van rendelve ott is

Plusz a hivatkozásaidhoz még adalékul: ami az utólag megírt Evangéliumokból kiderül, azt akkor leadták a judeai tv-ben, átvette a galileai is és fizetett kommentátorok magyarázták a népnek, hogy: értsétek meg zsidók, Jézus az, akit ti messiásként vártok és ő maga is Isten, egyike a majd később megalkotandó Szentháromság fogalomnak, sőt maga az isten fia. És megírta a Jerusalem Post is és olvasta mindenki, sőt tananyag volt a héber népiskolákban. Ezért aztán tényleg annak tudatában végeztették ki Krisztust, hogy ő maga a megtestesült Isten, a második isteni személy, ezért helytálló az a megállapítás, hogy a zsidók kivétel nélkül istengyilkosok. Ezt akartad mondani?

Csak a pápák lehetnek rosszak? Protestáns lelkész vagy szuperintendens, esetleg lelkésznő vagy püspök nem is lehet rossz? Vagy esetleg valahol dogma az, hogy az Antikrisztust tolvaj protestáns lelkész, esetleg nyíltan meleg püspök nem személyesítheti meg?

Plusz a hivatkozásaidhoz még adalékul: ami az utólag megírt Evangéliumokból kiderül, azt akkor leadták a judeai tv-ben, átvette a galileai is és fizetett kommentátorok magyarázták a népnek, hogy: értsétek meg zsidók, Jézus az, akit ti messiásként vártok és ő maga is Isten, egyike a majd később megalkotandó Szentháromság fogalomnak, sőt maga az isten fia. És megírta a Jerusalem Post is és olvasta mindenki, sőt tananyag volt a héber népiskolákban. Ezért aztán tényleg annak tudatában végeztették ki Krisztust, hogy ő maga a megtestesült Isten, a második isteni személy, ezért helytálló az a megállapítás, hogy a zsidók kivétel nélkül istengyilkosok. Ezt akartad mondani?

Sorolni tudnám a tévedéseket, ki sem nyitom a Bibliát:
"TE vagy-e az eljövendő vagy mást várjunk" - kérdezték János tanítványai, mert a Keresztelő ezt kérdezte a börtönben.
Csak a szamariai asszony, ő is tudta, hogy "majd eljön" a Messiás, Jézus neki megmondta: Én vagyok, aki veled szólok.
Aztán, a Tábor hegyről lejövet, megkérdezte Jézus, hogy kinek tartják őt az emberek, "van, aki Keresztelő Jánosnak, van aki Illésnek, vagy egynek a próféták közül." - mondták. "Hát ti kinek tartotok engem? - kérdezte Jézus. A Messiás vagy - felete Péter."
Ekkor mondta Jézus, hogy "boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér jelentette ki neked, hanem az én mennyei Atyám."

Ugyanígy még az elején, amikor a tanítványok - mégis megnéztem, János 1.44-46. "Fülöp, aki Betszaidából, Andrásnak és Péternek a városából való volt, találkozott Natáneéllel és azt mondta neki: "Akiről Mózes a törvényben és a próféták írtak, azt megtaláltuk: a Názáreti Jézust..." ezután jött a kétely: "Jöhet valami jó Názáretből?"

A zsidók mint tudjuk, azért nem fogadták el Jézust, mert megszabadítani akarták magukat a római iga alól (is) - alapvetően: nem ILYEN Messiást vártak, ugye.

De értelmetlennek tartom a vitát. Szia!

mind a négy evangélium, így Jánosé is, nem Jézus működése idején, hanem jóval később íródott. Ott, akkor, Jézus működésének idején, még nem volt sem a feltámadásról, sem a mennybemenetelről, sem a szentlélek első pünkösdi megvilágító tevékenységéről szó. utólag, összefoglalva olvasva, persze mondhatjuk, hogy láthatták volna, felismerhették volna, stb. De ők nem ilyen megváltót vártak. az ő világképükben egy olyan messiás élt, aki kiveri a rómaiakat. Jézus nem ez volt. Az, hogy csodákat tett? Még ha látták, sem hitték el, pl. Lázár feltámasztása. Legfeljebb asszonyok üres fecsegésének tartották, annak pedig nem volt bizonyító ereje.
Jézussal más volt a baj, őt úgy látták, hogy a vallás és az ehhez kapcsolódó hagyomány, ezer szabály betartása, stb. ellen lázít, ezzel érdekeket sért. Borítja a megszokottat, ma úgy mondanánk, veszélyezteti a köznyugalmat. Nem az államhatalmat, hanem azon belül az éppen érvénysülő leosztást. Ez pedig nem volt a zsidó vallási vezetőknek az érdeke és persze, így, ebben a felfogásban nem volt érdeke Pilátusnak sem. Végül is Pilátus szempontja érthető: ha ez kell a lelki békétekhez, nekem mindegy, a ti fajtátok, egy zsidóval több vagy kevesebb, nem oszt, nem szoroz. A katonák pedig szórakoznak egyet, legalább nem esnek ki a gyakorlatból. Ennyi, a történelmi Jézusra nem vonatkozik lényegesen több. Még a tanítványai sem gondoltak lényegesen többet, lásd Apostolok Cselekedetei, feltámadása után a beszélgetés az emmauszi úton.

Nem voltak hívők(nem igazi papok)
Nem Áron papság

Pénzen vásárolták meg vagy gyilkossággal (ilyent a mi történelmünkben is lehet látni-Sátán emberei, lásd rossz pápák)

Az esszénusok azért vonultak ki és éltek szektába
Nem voltak pap ellenesek csak az Áron papságot kívánták volna amit a Biblia ír
Lévitákat(vidéki papok) is megszüntették


Ma is kivonulnak a szekták és gyűlölik a papságot
csakhogy ők minden papot gyűlölnek a megtérteket is

De már előbb is minden erre mutatott, hogy "milyen hatalommal teszed ezeket" - mármint a csodákat?
Pontosan Lukács 20. 1-8-ban olvasható.
Jézusunk akkor egy kérdéssel válaszolt, nem nevezte meg amit állandóan kerülgettek, mint a forró kását, népiesen legyen mondva.
A vakon született meggyógyítása azonban hitelesítette, hogy Ő Isten Fia. János 9. 1-41. - Ez a csoda minden kétséget kizár, a farizeusok nem is tudják megcáfolni, ezért az embert, aki meggyógyult, KIDOBJÁK (valószínűleg kizárták a zsinagógából - a vallási közösségből is, írja Dr.Szörényi Andor a magyarázatokban - Szörényi-Gál fordításban)

De még előbb: "Szemmel tartották és cselvetőket küldtek ki. Ezek becsületes embereknek tettették magukat, hogy szaván fogják, s így kiszolgáltatssák a hatóságnak és a helytartó hatalmának." Lukács 20.20.
Ez az adófizetés kérdése volt, melyre Jézus megfelelt: "Adjátok meg a császárnak ami a császáré, és az Istennek ami az Istené" Lukács 20.25.

Hogyhogy fel sem merült elítélésekor, hogy Jézus Isten Fia?
PONTOSAN azért adták a zsidó főpapok Pilátus kezébe, aki azt mondta: "Vigyétek el ti és feszítsétek meg, én ugyanis semmi bűnt nem találok benne" János 19.6. és a 7-ben: "A zsidók azonban tovább erősködtek: 'Nekünk törvényünk van s a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát'" - aztán ügyes trükkel ítéltették el Pilátussal mint tudjuk,
"Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja..." ez a pol.húzás hatott...

Lényegtelen ebből a szempontból, hogy mi volt a főpap vagy a Tanács tagjai. Az évente cserélődő főpap, mint szakrális vezető részben a vallás legfőbb reprezentánsa volt, és egyidejűleg részben a kultúrhagyományból adódóan a nép egyik fontos reprezentánsa volt.
A fő szabály itt az, hogy a rómaiak nem avatkoztak be helyi vallási kérdésekbe és nem foglalkoztak a helyi joggal sem, amennyiben az nem állt ellentétben a római joggal. A Jézus elleni, a nagytanács által felhozott vádak, a római jog értelmezési tartományán kívül álltak, Pilátus ezért ódzkodott Jézus elítélésétől. még az sem lett volna elítélési indok, - utalok most a kérdésre, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak -, ha Jézus az adó megtagadást hirdette volna, mert nem a rómaiak szedték be az adót. A vámos azt jelenti, hogy adóbérlő. ez azt jelenzi, hogy valaki egy adott területre és egy adott időszakra vonatkozóan egy fix összegért megvette az adó beszedésének a jogát, a fix összeget befizette a provincia kasszájába ő pedig annyit szedett be, amennyit tudott. Ez utóbbi már nem nagyon érdekelte a helytartót és a rómaiakat. Az ellenállás, a felkelésszítás érdekelte a rómaiakat, de Jézus nem szított és robbantott ki ellenük felkelést. Ezért ebben a tárgykörben sem tudták elítélni. ha egyszer sok időt lesz és tanulmányozod a római jogot, fogod látni, hogy a büntetőjog (ilyen egyébként nem is létezett a római jogon belül) úgy fogható fel, mint a tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény. A felkelés is az, a császár, a szenátus, stb. tulajdona (ez a provincia) ellen elkövetett cselekmény. De Jézus nem tett és nem tanított olyat, ami ebbe a kategóriába tartozna, ezért a római jog látókörébe nem került, így nem került sem a praetori, sem a konzuli ítélkezési hatalom alá.
Az, hogy utólag, elítélése, halála és feltámadása után ki mit mondott és tanított, ez megint egy más kérdés, pl., hogy bűneinkért szenvedett, stb. De ott, akkor, abban a konkrét helyzetben, ez fel sem merült, mint ahogyan Jézus istensége sem, így az istengyilkosság fogalma sem. Mert innen indultunk ki. Ez későbbi eredetű fejtegetés, ehhez Jézusnak istenné kellett a tanításban is válnia, ehhez pedig legalább három dologra volt szükség:
- meg kellett halnia és feltámadnia,
- el kellett hagynia a látható világot látható módon,
- meg kellett alkotni Jézus emberi és isteni természetéről a tant, valamint a Szentháromság dogmát. Nos, az utóbbiakhoz kellett egy kis idő. nem azonnal jött, nem volt magától érthető még az őskeresztények számára sem, tanúsítják pl. az apostoli levelek.

Lényegtelen ebből a szempontból, hogy mi volt a főpap vagy a Tanács tagjai. Az évente cserélődő főpap, mint szakrális vezető részben a vallás legfőbb reprezentánsa volt, és egyidejűleg részben a kultúrhagyományból adódóan a nép egyik fontos reprezentánsa volt.
A fő szabály itt az, hogy a rómaiak nem avatkoztak be helyi vallási kérdésekbe és nem foglalkoztak a helyi joggal sem, amennyiben az nem állt ellentétben a római joggal. A Jézus elleni, a nagytanács által felhozott vádak, a római jog értelmezési tartományán kívül álltak, Pilátus ezért ódzkodott Jézus elítélésétől. még az sem lett volna elítélési indok, - utalok most a kérdésre, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak -, ha Jézus az adó megtagadást hirdette volna, mert nem a rómaiak szedték be az adót. A vámos azt jelenti, hogy adóbérlő. ez azt jelenzi, hogy valaki egy adott területre és egy adott időszakra vonatkozóan egy fix összegért megvette az adó beszedésének a jogát, a fix összeget befizette a provincia kasszájába ő pedig annyit szedett be, amennyit tudott. Ez utóbbi már nem nagyon érdekelte a helytartót és a rómaiakat. Az ellenállás, a felkelésszítás érdekelte a rómaiakat, de Jézus nem szított és robbantott ki ellenük felkelést. Ezért ebben a tárgykörben sem tudták elítélni. ha egyszer sok időt lesz és tanulmányozod a római jogot, fogod látni, hogy a büntetőjog (ilyen egyébként nem is létezett a római jogon belül) úgy fogható fel, mint a tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény. A felkelés is az, a császár, a szenátus, stb. tulajdona (ez a provincia) ellen elkövetett cselekmény. De Jézus nem tett és nem tanított olyat, ami ebbe a kategóriába tartozna, ezért a római jog látókörébe nem került, így nem került sem a praetori, sem a konzuli ítélkezési hatalom alá.
Az, hogy utólag, elítélése, halála és feltámadása után ki mit mondott és tanított, ez megint egy más kérdés, pl., hogy bűneinkért szenvedett, stb. De ott, akkor, abban a konkrét helyzetben, ez fel sem merült, mint ahogyan Jézus istensége sem, így az istengyilkosság fogalma sem. Mert innen indultunk ki. Ez későbbi eredetű fejtegetés, ehhez Jézusnak istenné kellett a tanításban is válnia, ehhez pedig legalább három dologra volt szükség:
- meg kellett halnia és feltámadnia,
- el kellett hagynia a látható világot látható módon,
- meg kellett alkotni Jézus emberi és isteni természetéről a tant, valamint a Szentháromság dogmát. Nos, az utóbbiakhoz kellett egy kis idő. nem azonnal jött, nem volt magától érthető még az őskeresztények számára sem, tanúsítják pl. az apostoli levelek.

Lényegtelen ebből a szempontból, hogy mi volt a főpap vagy a Tanács tagjai. Az évente cserélődő főpap, mint szakrális vezető részben a vallás legfőbb reprezentánsa volt, és egyidejűleg részben a kultúrhagyományból adódóan a nép egyik fontos reprezentánsa volt.
A fő szabály itt az, hogy a rómaiak nem avatkoztak be helyi vallási kérdésekbe és nem foglalkoztak a helyi joggal sem, amennyiben az nem állt ellentétben a római joggal. A Jézus elleni, a nagytanács által felhozott vádak, a római jog értelmezési tartományán kívül álltak, Pilátus ezért ódzkodott Jézus elítélésétől. még az sem lett volna elítélési indok, - utalok most a kérdésre, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak -, ha Jézus az adó megtagadást hirdette volna, mert nem a rómaiak szedték be az adót. A vámos azt jelenti, hogy adóbérlő. ez azt jelenzi, hogy valaki egy adott területre és egy adott időszakra vonatkozóan egy fix összegért megvette az adó beszedésének a jogát, a fix összeget befizette a provincia kasszájába ő pedig annyit szedett be, amennyit tudott. Ez utóbbi már nem nagyon érdekelte a helytartót és a rómaiakat. Az ellenállás, a felkelésszítás érdekelte a rómaiakat, de Jézus nem szított és robbantott ki ellenük felkelést. Ezért ebben a tárgykörben sem tudták elítélni. ha egyszer sok időt lesz és tanulmányozod a római jogot, fogod látni, hogy a büntetőjog (ilyen egyébként nem is létezett a római jogon belül) úgy fogható fel, mint a tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény. A felkelés is az, a császár, a szenátus, stb. tulajdona (ez a provincia) ellen elkövetett cselekmény. De Jézus nem tett és nem tanított olyat, ami ebbe a kategóriába tartozna, ezért a római jog látókörébe nem került, így nem került sem a praetori, sem a konzuli ítélkezési hatalom alá.
Az, hogy utólag, elítélése, halála és feltámadása után ki mit mondott és tanított, ez megint egy más kérdés, pl., hogy bűneinkért szenvedett, stb. De ott, akkor, abban a konkrét helyzetben, ez fel sem merült, mint ahogyan Jézus istensége sem, így az istengyilkosság fogalma sem. Mert innen indultunk ki. Ez későbbi eredetű fejtegetés, ehhez Jézusnak istenné kellett a tanításban is válnia, ehhez pedig legalább három dologra volt szükség:
- meg kellett halnia és feltámadnia,
- el kellett hagynia a látható világot látható módon,
- meg kellett alkotni Jézus emberi és isteni természetéről a tant, valamint a Szentháromság dogmát. Nos, az utóbbiakhoz kellett egy kis idő. nem azonnal jött, nem volt magától érthető még az őskeresztények számára sem, tanúsítják pl. az apostoli levelek.

A főpap edomita volt
amúgy mi is meggyilkoltuk a büneinkkel sokszor

szevasztok,
1. valóban, nem az új és szélsőséges jobboldal képviselőjétől kellene ebben a témában tájékozódni.
2. az istengyilkosság egy történelmi kategória volt, meghaladta az idő.
3. Jézus Krisztust a zsidó főpapok gyilkoltatták meg, ezt jól leírják az evangéliumok. De a főpapság nem azonos a néppel.
4. Pilátus szerepe: egyrészt segítenek a római jogi ismeretek. Másrészt az akkori korra vonatkozó történelem. Pilátusnak majdnem teljesen mindegy volt, hogy mi történik Jézussal. Sőt, még védte is, amikor választást adott: Barabás vagy Jézus. A római jog alapján nem tudta elítélni, nem is akarta.
5. egyszer valahol részletesen és szabatos magyar nyelven le kellene ezeket a dolgokat írni.
6. a megváltásról akkor egy szó sem esett. arról sem, hogy Jézus a mi bűneinkért halt meg. ehhez kellett a feltámadás is.
7. a későbbi, történelmi, nem minden érdek nélküli rárakódást, ami az úgy nevezett istengyilkosságra vonatkozik, helyes lenne egyszer valahol leírni. Jézust mint embert feszítették meg, és ez a lényege.

Alex! Kérlek hallgasd meg. Tőlem neked. Nem tehetek róla én szeretlek téged.
http://youtu.be/cPqKzDYOAaQ

Galatáknak 5.6. "Krisztus Jézusban ugyanis nem számít, hogy valaki körülmetélt vagy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretetben teljesedik ki."

máté 9.37. - válasz erre 2011-05-28 19:04:28
http://www.youtube.com/watch?v=BqNvAMi--9o&feature=related

Ezt magyarázza Joyse Meyer pontosan a 20.perctől: még 5 percet sem kell szánni rá :) de egy kis figyelmet.

Kedves Bence,levontam a konzekvenciát! Bűntettelenül senkivel sem tréfálkozhatók, rosszalkodhatok. Bevallom őszintén csak a képre fókuszáltam,az írást mellőztem,mivel,ezen a helyen volt.....
De Isten ezáltal megmutatta,"ember ne tedd".Tehát ebből is tanultam,és köszönöm az Úrnak,hogy mindig megint,és megfedd!

Jaj.

Aki ezt írta, csúnyán félreértelmezi az Evangéliumot, és sandán ferdítve félre is magyarázza. Itt most mcsabával értek egyet: bizony a zsidók felelősek voltak Krisztus Urunk haláláért, pont ugyanannyira, mint Te vagy én. Mert nincs különbség: mindnyájan vétkeztünk.

http://stud-theol.blogspot.com/2011/03/ratzinger-lustiger-es-deicidium.html

Ratzinger, Lustiger és a deicídium

Jaj.

Aki ezt írta, csúnyán félreértelmezi az Evangéliumot, és sandán ferdítve félre is magyarázza. Itt most mcsabával értek egyet: bizony a zsidók felelősek voltak Krisztus Urunk haláláért, pont ugyanannyira, mint Te vagy én. Mert nincs különbség: mindnyájan vétkeztünk.

Jaj.

Aki ezt írta, csúnyán félreértelmezi az Evangéliumot, és sandán ferdítve félre is magyarázza. Itt most mcsabával értek egyet: bizony a zsidók felelősek voltak Krisztus Urunk haláláért, pont ugyanannyira, mint Te vagy én. Mert nincs különbség: mindnyájan vétkeztünk.