Szia Angyal! Igaz én sem Csaba vagyok, de egy pár szót én is mondanék.
Talán azért mert Isten nem személyválogató, és nála nem az dominál, hogy milyen felekezetbe jársz, hanem az, hogy elfogadtad-e Jézus bűnbocsánatát.
Nekem is van több evangélikus, baptista, és katolikus hívő testvérem, annak ellenére, hogy én református vagyok. :)

Szia Csaba!
Mi a véleményed arról hogy miként lehetséges az hogy a Szentlélek benne van egy protestáns hívőben, és benne van a katolikusokban is. Mert a Szentlélek elnyerését eltérően teológizálják.

Reméljük, benne leszünk azokban, akiken/akikben véghezviszi :)

Minden kezdet nehéz, de az Úr ha egyszer elkezd valamit, tetszésének megfelelően végbe is viszi.

Alleluja ! :)) no és nem azért, mert szokatlan volt, hanem hogy így történt :) VÉGRE !

Azért kérdem mert láttam refist és katolikust együtt evangélizálni.
Nagyon szokatlan volt:)

Csabát kérdezted, de szerintem erre válaszolni a Szentlélek tudhat :) persze, Csaba se kizárt, hiszen... :)

Szia Csaba!
Mi a véleményed arról hogy miként lehetséges az hogy a Szentlélek benne van egy protestáns hívőben, és benne van a katolikusokban is. Mert a Szentlélek elnyerését eltérően teológizálják.

A magam részéről ebből a témából nem szeretnék "lövészárkot" csinálni. Ha valaki veszekedni szeretne, ott megteheti. Amennyiben valakit érdekel, hogy hogyan bírkóztam meg az Egyházzal, elmesélem az általam bejárt utat. De nem akarom senkire sem tukmálni.Köszönöm, hogy megértetek!

A magam részéről ebből a témából nem szeretnék "lövészárkot" csinálni. Ha valaki veszekedni szeretne, ott megteheti. Amennyiben valakit érdekel, hogy hogyan bírkóztam meg az Egyházzal, elmesélem az általam bejárt utat. De nem akarom senkire sem tukmálni.Köszönöm, hogy megértetek!

A magam részéről ebből a témából nem szeretnék "lövészárkot" csinálni. Ha valaki veszekedni szeretne, ott megteheti. Amennyiben valakit érdekel, hogy hogyan bírkóztam meg az Egyházzal, elmesélem az általam bejárt utat. De nem akarom senkire sem tukmálni.Köszönöm, hogy megértetek!

Eunike, akkor most hol folytassuk a kérdéseinket? Lezárjátok ezt a topicot, vagy kérdezzek itt?

Kedves Csaba!
Nagy feladatra vállalkoztál. Isten adjon erőt hozzá!
Főleg úgy lesz nehéz, hogy kérdés feltevés sincs. Némelyik protestáns testvérünknek elég a hitük, hogy elítéljenek minket katolikusokat és egyházunkat. Nem igénylik a tudást. Ha valaki érti az ellenfele érveit nehezen tudja támadni azt. Az ismeret zavaró tényező a véleményalkotásban. Engem, mint katolikust az érdekel igazán, hogy mi okozza az 1500 éves történelmi kihagyás vágyát hitükben. A Szentirás Ószövetségi és Újszövetségi részét magukénak érzik. Majd az apostolok, evangélisták halála utáni kereszténységet szeretnék elfelejteni. Pedig protestansizmus értelmezhetetlen enélkül, hisz a keresztény egyáz kritikájával vette kezdetét. Én itt akkora logikai hibát érzek, hogy sem a tanítás, sem a példamutatás ember részéről nem képes áthidalni.
De ne legyen igazam. Örömmel várom én is a kérdéseket.

Szia, örülök hogy itt vagy! Ami a cselekedeteket, és főleg: a szív állapotát illeti, nagyon igazad van. Annak kell átjönnie itt is, kérdés, a "tanok"-nak ilyen környezetben lehet-e?!

Az eddig tapasztaltak alapján...

Jól tette Sándor, h magánlevelez, mindjárt megyek én is :)

Kedves barátaim, ezt a témát azért indítom, hogy a nem katolikus keresztényeknek legyen formális helye annak hogy kérdéseiket az Egyház tanításával kapcsolatban feltegyék.

Mély fájdalommal tölt el az a sok, tudatlanságból fakadó támadás, amely főként a szabadkeresztény gyülekezetek tagjai felől éri egyházamat.

Kérek minden érdeklődőt, akiket az őszinte kíváncsiság és nem a támadás vágya vezet, hogy tegye fel kérdéseit. A többi katolikus testvéremmel együtt megpróbálunk választ adni kérdéseitekre.

Nem vitának szánom a témát, hanem tézis-kifejtésnek. A vitának ugyanis nem sok értelme van, csak a falakat erősíti, de a feleket nem hozza közelebb.

Nem állítom hogy minden kérdésre választ tudok/tudunk adni,
de megpróbálkozok.

Olyan ember vagyok, aki felnőtt korban kezdett megtérni, katolikusnak kereszteltek, de utána 4-5 éven keresztül igen kemény vitáim voltak a katolikus egyházzal, és közben meglehetősen megismertem a pünkösdi gyülekezetek eszmeiségét. A kettő között kellett választanom. És végül döntöttem. Katolikussá lettem, mert megértettem az Egyház tanítását. Szolgálatom az értelmileg sérült emberek közösségéhez köt. Ők az én népem.

Protestáns testvéreimtől sokat tanultam, de jó okom van hogy így döntöttem.

Remélem sikerül megértetni, hogy az Egyház hogyan gondolkodik, és miért teszi így. Nem kell igazat adni, csak hallgassuk meg egymást!

Kedves Sándor!
A katolikus hit ugye nem merül ki Isten igéjének hangos szóval történő hirdetésében?
Esetleg Krisztus követése némi cselekedetet is igényel tőlünk?

"de minket nem érdekel csak a Biblia"
Mi úgy gondoljuk, hogy ezen kívül foglalkoznunk kell még az Egyházunkkal és a Hagyományunkkal is.

Mindez nem kisebbíti Isten igéjének igazságát, de elfogadjuk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére olykor segítségre szorulunk bizonyos kérdésekben és ilyenkor az Egyházra és a Hagyományra tudunk támaszkodni. Ez így, az apostolok példája nyomán biztos bibliai alapon nyugszik.

Olyan háromlábú szék ez amely bármilyen talajon biztosan áll és nem billeg.

"Miben nem értettél egyet a katolikus egyházzal, miben voltak vitáid? "

Mint olyan fiatal ember, aki vallásos nevelés nélkül nőtt fel, egy gyakorlatilag ateista családban, számomra sok minden problémás volt:

1. A szentmise, mint olyan: miért olyan unalmas, miért a sok cikornyás szöveg, a sok népi ének, amelynek szövegétől falra tudtam volna mászni.

2. Mária tisztelete: mit kezdjek vele, ha már Jézust választottam életem urának; borzasztóan zavartak a több kilométeres Mária-litániák; minek annyi Mária-ünnep és oly kevés Jézus és Szentlélek-ünnep

3. A szentek szerepe: minek kérjem az ő közbenjárásukat, pláne hogy sok az Evangéliumi Könyvkiadó által kiadott könyvben olvashattam, hogy ez a halottakhoz való imádság

4. Hogyan fér meg a Tízparancsolatban kimondott képtilalom a katolikus templomok szentképeivel.

És sorolhatnám tovább a kérdéseket, amelyekre akkoriban választ kerestem. Friss megtérőként, aki égtem a tettrekészségtől, hegyeknek tűntek a hagyomány falai: hogyan reformáljam meg ezeket az ósdi szabályokat? Hogyan szolgáljam az Istent ebben a korszerűséget gyakran teljesen nélkülöző, sokszor teljesen anonim masszában?

Mit kezdjek a papok komor és szigorú feketéjével, amikor annak idején minden gyanús volt, ami karizmatikus volt?

Ezek voltak a nagy kérdéseim, úgy 15-16 évvel ezelőtt.

Eunike, akkor most hol folytassuk a kérdéseinket? Lezárjátok ezt a topicot, vagy kérdezzek itt?

A kat-prot lövészárok topikot amikor nyította a testvérünk azért tette, hogy megvitassuk a dolgokat
"Na" nevű urral(?)
Ha elolvasod szerintem ott van minden
de minket nem érdekel csak a Biblia
Már csak ilyenek vagyunk
Együgyűek
Egy Ügyünk van
KRISZTUS

A kat-prot lövészárok topikot amikor nyította a testvérünk azért tette, hogy megvitassuk a dolgokat
"Na" nevű urral(?)
Ha elolvasod szerintem ott van minden
de minket nem érdekel csak a Biblia
Már csak ilyenek vagyunk
Együgyűek
Egy Ügyünk van
KRISZTUS

A kat-prot lövészárok topikot amikor nyította a testvérünk azért tette, hogy megvitassuk a dolgokat
"Na" nevű urral(?)
Ha elolvasod szerintem ott van minden
de minket nem érdekel csak a Biblia
Már csak ilyenek vagyunk
Együgyűek
Egy Ügyünk van
KRISZTUS

"Miben nem értettél egyet a katolikus egyházzal, miben voltak vitáid? "

Mint olyan fiatal ember, aki vallásos nevelés nélkül nőtt fel, egy gyakorlatilag ateista családban, számomra sok minden problémás volt:

1. A szentmise, mint olyan: miért olyan unalmas, miért a sok cikornyás szöveg, a sok népi ének, amelynek szövegétől falra tudtam volna mászni.

2. Mária tisztelete: mit kezdjek vele, ha már Jézust választottam életem urának; borzasztóan zavartak a több kilométeres Mária-litániák; minek annyi Mária-ünnep és oly kevés Jézus és Szentlélek-ünnep

3. A szentek szerepe: minek kérjem az ő közbenjárásukat, pláne hogy sok az Evangéliumi Könyvkiadó által kiadott könyvben olvashattam, hogy ez a halottakhoz való imádság

4. Hogyan fér meg a Tízparancsolatban kimondott képtilalom a katolikus templomok szentképeivel.

És sorolhatnám tovább a kérdéseket, amelyekre akkoriban választ kerestem. Friss megtérőként, aki égtem a tettrekészségtől, hegyeknek tűntek a hagyomány falai: hogyan reformáljam meg ezeket az ósdi szabályokat? Hogyan szolgáljam az Istent ebben a korszerűséget gyakran teljesen nélkülöző, sokszor teljesen anonim masszában?

Mit kezdjek a papok komor és szigorú feketéjével, amikor annak idején minden gyanús volt, ami karizmatikus volt?

Ezek voltak a nagy kérdéseim, úgy 15-16 évvel ezelőtt.

Nekem nincs kérdésem, imádkozom, hogy Térjenek meg
Isten újítsa meg az egyházakat(a reformátust is , nálunk is fontos)

Kedves barátaim, ezt a témát azért indítom, hogy a nem katolikus keresztényeknek legyen formális helye annak hogy kérdéseiket az Egyház tanításával kapcsolatban feltegyék.

Mély fájdalommal tölt el az a sok, tudatlanságból fakadó támadás, amely főként a szabadkeresztény gyülekezetek tagjai felől éri egyházamat.

Kérek minden érdeklődőt, akiket az őszinte kíváncsiság és nem a támadás vágya vezet, hogy tegye fel kérdéseit. A többi katolikus testvéremmel együtt megpróbálunk választ adni kérdéseitekre.

Nem vitának szánom a témát, hanem tézis-kifejtésnek. A vitának ugyanis nem sok értelme van, csak a falakat erősíti, de a feleket nem hozza közelebb.

Nem állítom hogy minden kérdésre választ tudok/tudunk adni,
de megpróbálkozok.

Olyan ember vagyok, aki felnőtt korban kezdett megtérni, katolikusnak kereszteltek, de utána 4-5 éven keresztül igen kemény vitáim voltak a katolikus egyházzal, és közben meglehetősen megismertem a pünkösdi gyülekezetek eszmeiségét. A kettő között kellett választanom. És végül döntöttem. Katolikussá lettem, mert megértettem az Egyház tanítását. Szolgálatom az értelmileg sérült emberek közösségéhez köt. Ők az én népem.

Protestáns testvéreimtől sokat tanultam, de jó okom van hogy így döntöttem.

Remélem sikerül megértetni, hogy az Egyház hogyan gondolkodik, és miért teszi így. Nem kell igazat adni, csak hallgassuk meg egymást!

Kedves barátaim, ezt a témát azért indítom, hogy a nem katolikus keresztényeknek legyen formális helye annak hogy kérdéseiket az Egyház tanításával kapcsolatban feltegyék.

Mély fájdalommal tölt el az a sok, tudatlanságból fakadó támadás, amely főként a szabadkeresztény gyülekezetek tagjai felől éri egyházamat.

Kérek minden érdeklődőt, akiket az őszinte kíváncsiság és nem a támadás vágya vezet, hogy tegye fel kérdéseit. A többi katolikus testvéremmel együtt megpróbálunk választ adni kérdéseitekre.

Nem vitának szánom a témát, hanem tézis-kifejtésnek. A vitának ugyanis nem sok értelme van, csak a falakat erősíti, de a feleket nem hozza közelebb.

Nem állítom hogy minden kérdésre választ tudok/tudunk adni,
de megpróbálkozok.

Olyan ember vagyok, aki felnőtt korban kezdett megtérni, katolikusnak kereszteltek, de utána 4-5 éven keresztül igen kemény vitáim voltak a katolikus egyházzal, és közben meglehetősen megismertem a pünkösdi gyülekezetek eszmeiségét. A kettő között kellett választanom. És végül döntöttem. Katolikussá lettem, mert megértettem az Egyház tanítását. Szolgálatom az értelmileg sérült emberek közösségéhez köt. Ők az én népem.

Protestáns testvéreimtől sokat tanultam, de jó okom van hogy így döntöttem.

Remélem sikerül megértetni, hogy az Egyház hogyan gondolkodik, és miért teszi így. Nem kell igazat adni, csak hallgassuk meg egymást!