Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-12-30 10:00:00

Egész városrészek váltak néptelenné a kiújuló harcok következtében

Vallásháború a láthatáron?

A nigériai karácsonyi merényletben, amit az ezer ember részvételével tartott ünnepi misén öngyilkos robbanószerkezettel követtek el az iszlám szélsőségesek, sokan meghaltak és súlyosan megsebesültek.

Az ország elnökének felhívása ellenére újabb merénylet történt egy Korán iskola ellen Nigériában. Egy négytagú keresztyén családot is kiirtottak. Bosszú vagy provokáció ez, vagy a vallásháború folytatása? Az egyre veszélyesebbé váló nigériai helyzetről külföldi politikusok, vallási vezetők is nyilatkoztak, és sürgetik az ENSZ közgyűlési határozatát.


A „karácsonyi” erőszak folytatódik

Amint arról már korábban írtunk, az afrikai fővárosban és az ország más vidékein a Boko Haram szélsőséges iszlám szervezet tagjai brutális ünnepet „csaptak” a keresztyén karácsonyból, halottakkal, súlyos sebesültekkel. A nemzetközi felháborodást az újabb erőszakos cselekmények tovább fokozták. A Niger folyó deltájánál, ahol a keresztyének alkotják a lakosság többségét, ismeretlen tettesek kedden este gyújtóbombát dobtak az egyik Korán iskolára, aminek következtében hét gyermek súlyosan megsérült. A közép-nigériai Jos város közelében pedig a muszlim Fulani nomádok egy négytagú keresztyén családot irtottak ki.


A Boko Haram radikális iszlám mozgalom. Fotó innen

Az még nem tisztázott, hogy ez a gyilkosság összefüggésben áll-e a karácsonyi vérengzéssel, vagy inkább etnikai konfliktus húzódik meg a háttérben. Közben a Damaturu nevű északkeleti városból és környékéről, ami a katonák és a Boko Haram radikális iszlám mozgalom visszavonulási területe, közel 90 000 ember menekült el. A BBC jelentése szerint egész városrészek váltak néptelenné a kiújuló harcok következtében. A szakértők és a nemzetközi megfigyelők és vallási vezetők óva intenek attól, hogy a konfliktus ne vezessen vallásháborúhoz a keresztyének és muszlimok között. Ugyanis az ismétlődő provokációk és a kilátásba helyezett újabb erőszakos cselekmények mintha a vallási konfliktust akarnák kiterjeszteni, jóllehet, a háttérben másfajta politikai és katonai spekulációk állhatnak.


Keresztyén államelnök és muszlim szultán próbálja elejét venni a vallásháborúnak

Nigéria elnöke, a keresztyén Jonathan Goodluck már az első, vasárnapi súlyos merénylet után megszólalt a rádióban és a televízióban, s a keresztyéneket felszólította, hogy tartózkodjanak a bosszútól, az erőszakra erőszakkal való válaszolástól, mivel ez nem old meg semmit. A nigériai iszlám vallási vezetője, Sokoto szultánja, Mohammed Saad Abubakar az elnökkel történt találkozás és megbeszélés után kijelentette: az országban nincs vallási konfliktus.


Jonathan Goodluck, Nigéria keresztyén elnöke. Fotó innen

Az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva a szultán így fogalmazott: „Minden nigériait biztosíthatok arról, hogy semmiféle konfliktus sincs a muszlimok és a keresztyének, az iszlám és a keresztyénség között”. A muszlim vallási vezető a konfliktust inkább a jó és a gonosz emberek között véli fennállni. „A jó emberek sokkal többen vannak, mint a gonoszok, ezért a jó embereknek össze kell tartaniuk, hogy legyőzzék a gonoszokat” – fogalmazott a szultán.

Viszont az államelnök, Jonathan a szultánnal 90 percen át folytatott megbeszélése után nem nyilatkozott a sajtónak. A Nigériai Keresztyén Egyesülés nevű szervezet északi területi titkára, Saidu Dogo viszont arra szólította fel a kormányt, hogy annál többet tegyenek meg, mint a keresztyének és a muszlimok egymás mellett élésének biztosítását. Nemcsak a puszta egymás mellett élést, hanem a normális együttélést is biztosítani kell. Ha ez nem sikerül, akkor Dogo szerint nem lesz ember, aki megakadályozza a vallásháborút.


Német politikusok: az ENSZ is foglalkozzon a keresztyénüldözéssel

A német politikusok közül Volker Kauder, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője 2012 elején Nigériába utazik, hogy a szégyenletes események után személyesen segítse a kialakult helyzet normalizálását. Az iszlám vezetőknek ebben a helyzetben nem tanácsos hallgatniuk, hanem világszerte a muszlimok békekészségét kellene hangsúlyozniuk – mondta a politikus a Deutschlandfunknak. Hozzátette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a keresztyénüldözés témájával mind az Európa Tanácsban, mind az ENSZ közgyűlésén foglalkozzanak.

A bombamerényleteket a német sajtó a keresztyénüldözés újabb véres jeleként értelmezi. A szövetségi elnök, Christian Wulff nyilatkozatában elmondta: a durva erőszakot nem lehet semmiféle vallással igazolni. Guido Westerwelle német külügyminiszter pedig egyenesen világméretű összefogást sürgetett a terrorizmus, az erőszak és elnyomás egyre inkább elhatalmasodó jelenségével szemben, kiváltképpen Afganisztánban, Szíriában, Fehéroroszországban vagy éppen Nigériában.


Iszlám istenállam véres eszközökkel?

A nigériai főváros római katolikus érseke, John Olorunferni Onaiyekan szerint az újabb iszlám terrorhullám nem pusztán a keresztyének, hanem az egész ország ellen irányul. A jelenlegi helyzetben az iszlám vezetőknek különleges felelőssége van abban, hogy a Boko Haram szélsőségeseinek a „lelkiismeretére hassanak”. A vatikáni missziós újságnak, a Fidesnek szerdán a nigériai érsek kijelentette: Nem elég a muszlim vezetőknek a merényletet elítélni, s annyit mondani, hogy a tettesek nem tartoznak az igazi iszlámhoz. Hiszen akárhogyan is nézzük, ők is muszlimok. A vallási vezetőknek sokkal aktívabban kell fellépniük a terror ellen.

Emlékeztetett arra, hogy a vasárnapi robbantásnak nemcsak keresztyén, hanem muszlim áldozatai is voltak, járókelők, akik éppen a templom környékén tartózkodtak. Itt a terrorizmus nyers és brutális változatával állunk szemben, ami senkit sem kímél – mondta az érsek. „Ha ezek az emberek iszlám istenállamot akarnak ilyen eszközökkel létrehozni, akkor abban még a muszlimoknak sem lesz maradásuk” – tette hozzá Onaiyekan nigériai katolikus érsek.

A Vatikán nigériai apostoli nunciusa, Augustine Kasujja érsek rádiónyilatkozatában elmondta: működik az országban egy Állami Vallásközi Bizottság. Most kell megmutatnia, mit tud tenni az igazságosságért és a békéért a felzaklatott országban. Ő is megállapította: a támadások és a robbantások hátterében első renden politikai, s nem vallási megfontolások és motívumok húzódnak meg.

 

Dr. Békefy Lajos (forrás: medienmagazin-pro.de; dpa.de; epd.de; idea.de; KAP.com; rv.it; fides.va)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Keresztényüldözés
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Kína: gyülekezeti ház falára feszítették fel a hívőket
  • Újabb 178 keresztény vértanú
  • Ijesztő titkosszolgálat a keresztény egyház?
  • Kilövési engedélyek az egyházra
  • Ki állítja meg a kereszténygyűlölőket?
  • Katolikus rendeket is diszkriminált a kormány
  • Munkatáborokra ítélik, vagy lemészárolják őket
  • Az ország, ahol a legnagyobb veszélyben vannak a keresztények
  • Egyre durvább világszerte a keresztényüldözés

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.