Kik nyertek a referendummal?

Válás Máltán: nem lesz könnyű

Málta apró sziget a Földközi-tengeren. Sorsa sajátosan kapcsolódott össze Európával – hol angol, hol olasz gyarmatnak minősült, mindkét nyelvet a mai napig használják. A jogrendszer nagyjából az európai normákat követi, de erős katolikus befolyással. Most ennek ellenében, a szavazók 54 százaléka a válás engedélyezése mellett tette le a voksát.  A döntést a lakosság az ország 1964-es függetlenné válása óta a legjelentősebb eseménynek tekinti, egyenrangúnak a szigetország 2004. évi EU-csatlakozásával.

Most a politikusokon a sor

Deborah Schembri, a Moviment Iva elnevezésű mozgalom és a válás bevezetéséért folytatott kampány vezetője elégedett a referendumon elért eredménnyel. A lakosság igennel szavazott, így most a politikusokon a sor: a vezető nagy reményekkel tekint a közelgő parlamenti ülésszak elé, amikor a törvénytervezetről fognak vitázni a honatyák.

A törvénytervezetet előkészítők négy fő pontban összegezték a válás engedélyezéséhez szabott feltételeket: a házaspár legalább négy évig külön éljen a válás kimondása előtt; a házastársaknak ki kell jelenteniük, hogy nincs remény a házastársi kapcsolat helyreállítására; a feleknek kötelességük a megfelelő házastársi tartásdíj megfizetése és a gyermekek testi-lelki épségének, egészséges nevelésének garantálása.

Történelmi döntés, sok kérdéssel

A máltai Cana, a katolikus egyház támogatásával működő önkéntes szervezet elnökhelyettese a családi élet helyreállításáért aggódik. Marthese Borg szerint a népszavazás a máltai családok számára elszomorító eredménnyel végződött. „Mélyen hiszem, hogy a válás nem megoldás, és országunk ettől a törvénytől semmi jót nem remélhet. De nincs értelme a sebeinket nyalogatni. A Cana, a katolikus egyház és a kormány együttes feladata most az lesz, hogy megerősítse és támogassa a házasság intézményét. Különösen az egyházra hárul nagy feladat ebben” − foglalta össze a teendőket a katolikus szervezet elnökhelyettese, miközben reményét fejezte ki, hogy a parlament nem járul hozzá a közös megegyezéssel záruló váláshoz, tehát ahhoz az egyszerű eljáráshoz, amikor a felek nem hibáztatják egymást, csak a bíró előtt közlik: itt a vége, másfelé indulnának.

„Meglehetősen embertelen megoldás, amikor valaki feláll, és közli: no én megyek. Itt a vége. Az is kérdéses, hogy vajon megkapja-e a másik házastárs és különösen a gyermekek a megfelelő anyagi támogatást. Ha a férjnek új kapcsolata lesz, és a következő családban is születik gyermeke, nehézségei lehetnek mindegyikük támogatásával. Mi történik a családokkal ezután? Az ilyen átgondolatlan törvény kétségkívül nem segít a szociális problémák megoldásában” − tette fel a nehéz kérdéseket Marthese Borg.

Támogatók és ellenzők

Az ország ellenzéki vezetője, a munkáspárti Joseph Muscat a válás mellett voksolt, bár pártja hivatalosan egyik vélemény mellett sem foglalt állást. „Málta a mai napon megmutatta, hogy a dolgok megváltoztak. A népszavazás nem hozott sem győzteseket, sem veszteseket, hanem bebizonyosodott, hogy egy toleráns nemzet tiszteletben tartja a polgári szabadságjogokat. A többség akaratát tiszteletben kell tartanunk, és törvényt kell alkotnunk, a kisebbség akaratát is figyelembe véve. A Munkáspárt mindkét oldal nézeteit tiszteletben tartja” − nyilatkozta a pártvezető.

Málta miniszterelnöke ellenzi a házasság felbontását, de a felmerült kérdések rendezéséért támogatta a népszavazás kiírását. Lawrence Gonzi nyilatkozatában kijelentette: a válás bevezetése nagy kihívás elé állítja az országot. „A válás engedélyezése melletti szavazatok nem az én véleményemet tükrözik, de végre kell hajtanunk a többség akaratát, ezért meg fogunk fogalmazni, el fogunk fogadni egy válásengedélyező törtvényt. Nem lesz könnyű folyamat” − vallja a miniszterelnök.

F.V.

• Cimkék:
Málta válás népszavazás katolikus Moviment Iva Cana

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére