Világhír
2011-11-30 17:06:00
Vagy erősebb EU, vagy összeomlásTíz nap múlva szétesik az eurózóna?
Radoslaw Sikorski és Wolfgang Münchau különbözően látja az Unió problémáit, de abban megegyeznek, hogy gyorsan kell cselekedni. Nagyobb integráció jöhet, vagy az EU összeomlása.
Nem az adósságok, hanem a hitelvesztés az Európai Unió legnagyobb problémája, mondta Radoslaw Sikorski hétfőn Berlinben. A lengyel külügyminiszter visszaemlékezett arra, hogy 1991-ben, riporterként a Balkánon a Horvát Köztársasági Bank elnöke közölte vele, hogy Szerbia éppen engedély nélkül kezdte el inflálni a dínárt. „Ez Jugoszlávia vége”, közölte akkor a bankár.
Visszaszerezni a hitelünket
Sikorski szerint Jugoszlávia példája arra emlékeztet minket, hogy a pénz, amellett, hogy egy szimpla eszköz, a közösség jelképe is. Ha egy közösség együtt él, akkor az, hogy szabadon kereskedhetnek, értéket teremt. Ezt az értéket pedig a közös pénz szimbolizálja.
A külügyminiszter beszédében sorra veszi, hogy jutott idáig az Unió, mihez kezdjünk most, és hogyan is kellene azt csinálni. Először is leszögezi, hogy a mostani válság sokak állításával szemben nem a legutóbbi bővítés miatt alakult ki. A régi tizenöt és az új tíz tagország közötti kereskedelem ugyanis megduplázódott az elmúlt tíz évben. Országonként még megdöbbentőek az adatok. Nagy-Britannia és Franciaország korábbi exportja a frissen csatlakozott tíz tagállamba megötszöröződött, Németországé pedig majdnem a tízszeresére nőtt. „Ez azért fenntart egy-két állást a régi tagállamokban is”, tette hozzá.
Mi a válság valódi oka? Sikorski szerint nem is maga a valuta, hiszen az euró a dollárhoz és más valutákhoz képest teljesen jól működik. Részben persze ok az adósság is, leginkább a kevéssé hatékony, nagy és drága kormányzatok miatt. Azonban, ha kizárólag ez lenne a hiba, az ember azt várná, hogy a válság csak azokat az országokat érintse, amelyek el vannak adósodva.
Ez pedig nem így van. Bizonyos országok, mint például Nagy-Britannia, alacsony kamatokat fizetnek, annak ellenére, hogy igencsak el vannak adósodva. Velük szemben ott van Spanyolország, ahol annak ellenére nagyon magas kamattal árulják az államkötvényeket, hogy GDP-arányos államadósságuk viszonylag alacsony.
Hiányos hitelesség
Sikorski úgy gondolja, a valódi ok inkább a biztonság, pontosabban a hitelesség hiánya, hiszen minden befektető oda teszi a pénzét, ahol biztonságban érzi azt. A külügyminiszter úgy érzi, minden oka megvan a piaci szereplőknek, hogy ne bízzanak az eurózónában. Csak a Stabilitási és Növekedési Paktumot hatvanszor szegték meg, ráadásul olyan államok, mint Németország, akik az EU legbelsőbb magját képezik.
Ha a probléma a hitelesség hiánya, a hitelesség visszaállítása a megoldás. Olyan intézményeket és rendelkezéseket kell hozni, amelyek visszaszerzik a bizalmat az Unióban. Sikorski szerint az euró tönkremenetele a belső piac végét is jelentené, ezért csak egyetlen választás van: vagy további integráció, vagy összeomlás. A politikus két példát hoz fel. Az Egyesült Államok akkor lett igazi föderáció, amikor a Függetlenségi Háború után a szövetségi kormány felelősséget vállalt az egyéni tagállamok tartozásaiért. Svájc is akkor érte ezt el, amikor szabályokat hoztak a kantonok közti adósságok kezelésére.
Drákói szigor a költségvetésekben
Sikorski szerint a hatos jogszabálycsomag jó kezdet volt, hiszen lehetővé tette, hogy az Unió felülbírálhassa a felelőtlen költségvetéseket. A helyes folytatás az lenne, ha a pénzügyi fegyelem érdekében csak olyan országok férhetnének hozzá a mentőcsomagokhoz, akik cserébe betartják a költségvetést visszafogó szabályokat. A megfelelő plafon a GDP-arányos költségvetési hiányban három százalék, a GDP-arányos államadósságban pedig 60 százalék lenne. Itt az ideje ráadásul, hogy az Európai Központi Bank végre rendes központi bank legyen.
Nem kerülhető el az sem, hogy az Európai Bizottságot erősebbé, de egyben kisebbé is tegyük. A mostani 27 biztos helyett elég lenne 10, a helyeket pedig a tagországok rotálva osztanák fel maguk között. Ez kell ahhoz, hogy a Bizottság tagjai valódi, ne adj isten, karizmatikus vezetőkké váljanak. Ennek persze van még egy feltétele. Minél nagyobb hatalmat kap ugyanis a Unió, annál demokrtatikusabbnak kell lennie. Ezért a költségvetésekre vonatkozó drákói szabályok csak akkor léphetnek életbe, ha az Európai Parlament is jóvá hagyja őket.
„Olaszországot megcsináltuk, most az olaszokat kell megcsinálnunk", hangzanak Massimo D’Azeglio Olaszország egyesítése kapcsán elmondott szavai. Az EU szintén csak akkor működik, ha identitásunk egy részét beletesszük, és valóban az európai véleményeket fejezi ki. A külügyminiszter hozzáteszi, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki posztját is össze lehetne vonni. Angela Merkel még célzott is rá korábban, hogy esetleg elvállalná a szerepet. A legfontosabb azonban, hogy mindezt minél gyorsabban kell megcsinálni, a késlekedés ugyanis komoly politikai károkat okoz.
Tíz napon belül
Hasonlóan gondolkodik erről Wolfgang Münchau is. A Financial Times publicistája szerint, ha nem lép gyorsan az EU az adósságrendezések ügyében, az eurózóna akár tíz napon belül széteshet. Münchau szerint a politikusok hajlamosak csak a legutolsó pillanatban cselekedni, de a fiskális unió elmélyítése egyszerűen nem várhat tovább.
KMZs
Nyitókép innen.
|