Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-11-02 18:30:00

Globális tranzakciós adót követelnek a nizzai tüntetők

Teljes bizonytalanságban kezdődik a G-20-csúcs

Csütörtöktől a dél-franciaországi Cannes-ban egyeztetnek a világ 20 vezető gazdasági hatalmának állam- és kormányfői. A népszerű üdülőhelyen ezúttal nem a pihenésé a főszerep.

Míg a globalizációkritikus aktivisták néhány kilométerrel arrébb, az olaszországi Nizzában
tartják a G–8 és G–20-as csúcstalálkozók idején szokásos tiltakozásukat, Nicolas Sarkozy a
csúcstalálkozó előestéjén mások mellett Angela Merkel, német- és Jeórjiosz Papandreu, görög
kormányfőt látja vendégül a francia üdülővárosban. A hangulatra viszont minden bizonnyal
rányomja a bélyegét a görögországi népszavazás bejelentése utáni bizonytalanság. 

A helyzet az EU szempontjából nem túl fényes. A csúcstalálkozóra a nem európai
vezetők már konkrét cselekvési tervet vártak az EU-tól az adósságválsággal kapcsolatban.
A meglehetősen nehézkesen levezényelt múlt heti Európai Tanács-ülések éppen ezt a célt
szolgálták, és az Európai Unió állam- és kormányfőinek végül sikerült elfogadniuk egy
átfogó válságkezelő csomagot.


Kína így is segít?

A csomag alkalmasnak tűnt arra, hogy az európai vezetők előnyös tárgyalási pozícióból várják a cannes-i találkozót. Kínát és más feltörekvő országokat próbálnának Európa szempontjából fontos lépésekre rávenni. Hétfőn azonban, meglehetősen váratlanul Papandreau bejelentette, hogy népszavazást tartanak országában, gyakorlatilag zárójelbe téve ezzel a tárgyalóasztalnál kialkudott megállapodást néhány nappal a G–20 találkozó előtt. A hír bombaként robbant, óriási bizonytalanságba lökve ezzel az EU-t. A népszavazás, melynek vége akár Görögország kilépése is lehet az eurózónából, egy új tényezőt hozott be az európai adósságválság-kezelésbe.

Az eddig is világos volt, hogy ez a találkozó az EU-ról és az euróról fog szólni. Még az
ülés előtt Barroso és Van Rompuy is levelet írt a G–20 országok vezetőinek. Ezekben az európai
erőfeszítéseket részletezik, amelyekkel a válságot igyekeznek letörni. A csúcs célja európai
oldalról egyértelműen az, hogy a többi Európán kívüli ország belássa, hogy rájuk is szükség
van, és nekik is érdekük segíteni a válságkezelésben.

Sokat várnak például a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező Kínától. A múlt
heti megállapodás lehetővé tenné a keleti ország számára, hogy részt vegyen az európai
válságalap, az EFSF finanszírozásában. Ennek azért is lehet realitása, mert az elmúlt
hónapban az euróválság már a kínai gazdaságba is begyűrűzött, a várttól jelentősen elmaradt
külkereskedelmi többlet szerény eredménye az európai export csökkenésével magyarázható.
Ennek ellenére több szakértő – így a BBC pekingi tudósítója, valamint a Capital Economics
londoni elemzőcég
 – is úgy véli, hogy Kína a magas kockázatok miatt nem fog közvetlenül
részt venni a válság kezelésében.


Tranzakciós adó mindenütt

Fontos téma az EU számára a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) globális szintű kiterjesztése.
Az európai integráció egyre több forrást kíván, annak ellenére is, hogy a tagállamok jelentős része egyre kevesebb hozzájárulást szeretne befizetni a közös kasszába. Ezért ragaszkodik
az Unió a banki tranzakciók megadóztatásához.

Ez viszont jelentős károkat is okozhat Európának, ha az adóteher miatt tömegesen teszik át székhelyüket cégek az EU-n kívülre – hasonló helyzet játszódott le a Tobin-adóval a 90-es évek elején kísérletező Svédországban. Amennyiben globálisan bevezetik ezt az adófajtát, ez a veszély elhárulna. Egyébként a nizzai tüntetők követeléseinek a középpontjában is éppen ez áll.

Az EU eredményt szeretne elérni a pénzügyi szabályozás megerősítésével kapcsolatban is: saját magát állítaná példának a többi ország elé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítése is fontos cél, többek között azért, mert a válságkezelésben eddig is részt vállalt a szervezet.

Konkrét tervekkel érkeznek tehát a cannes-i csúcstalálkozóra az EU, és az európai országok
vezetői, de a görög lépés megnehezíti a dolgukat. A törekvés, hogy a csúcstalálkozóra
a közösség felett lebegő bizonytalansági tényezőt csökkentsék, megfelelő tárgyalási pozíciót
biztosítva így maguknak, a görög lépéssel erősen megkérdőjeleződött.


Bene Márton

Nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.