Az erősödő frank svájci szemmel

Sárguló éden: a svájciak életében is megjelentek a nehézségek

A válság a mentsvárnak tekintett Svájcba is lassan begyűrűzik, a helyi termelők bajban vannak, de mit sem tehetnek a nemzetközi pénzügyi piacokkal szemben. A befektetők még mindig bíznak az alpesi ország sikerességében, de politikájukkal ellehetetlenítik az ország gazdaságának hagyományos működését.

A kiskereskedők nehézségei: visszaeső export, csökkenő belkereskedelem

Hans Stadelman saját sajtüzemében beszélt a nehézségeiről, miközben egy szelet, általa gyártott Apenzeller illatozott a teremben, ahol öt munkása folyamatosan a kazánoknál dolgozott, hogy a németek kedvenc sajtját elkészítsék. A gyártó termékeinek 40 százalékát európai országokba exportálja, ezért a frank euróval szembeni folyamatos erősödése nagy hatással van sikerére. – Az általam készített sajt ára frankban változatlan, de ez euróban magasabb árat jelent, amit a külföldi vevők közül többen nem tudnak megfizetni – magyarázza Stadelman.

– Már most kevesebbet keresek és félek, hogy ez tovább romlik. Azonban ettől nem csak az én megélhetésem függ, hanem azé az 50 családé, akik kistermelőként a tejet beszállítják nekem – folytatja aggódva az üzletember. Tudja, hogy tehetetlen a pénzügyi piacokkal szemben, de aggódik. Ráadásul elmondása szerint az is tovább rontja a helyzetet, hogy a svájciak is egyre többször választják az olcsóbb import termékeket, szemben a helyi termelők áruival.

A nagyüzemek is bajban vannak

Joseph Hardegger, sajtkereskedő, évi 8000 tonna sajtot exportál, száz embernek ad közvetlenül munkát. – Fél éve csak az árakról tárgyalok – mondja. – Reggeltől estig csak az árfolyamot figyelem és próbálok megegyezni az európai vevőkkel. Mire sikerül megállapodnunk, már annyit erősödött a frank, hogy oda a profit. Olyan boldog lennék, ha csak néhány hónapig változatlan lenne az euró-frank árfolyam – álmodozik Hardegger.

A Rivella helyzete sem jobb. A hagyományos svájci üdítőital-gyártó néhány évvel ezelőtt határozta el, hogy növelni kívánja exportját és az uniós piacokon, főleg Németországban megszeretteti termékét. Az alpesi országban nagyon sikeresek, a helyiek évente fejenként átlagosan 10 liter Rivella üdítőt fogyasztanak. A határhoz közeli területeken már komoly eredményeket értek el, de a frank erősödése tovább drágítja az amúgy sem olcsó terméket. A literenként másfél euróba kerülő ital már most is a drágábbak közé tartozik. Axel Kuhn, a Rivella nemzetközi kereskedelmi vezetője számára a legnagyobb gondot a több éves terv megvalósítása okozza. – A frank mozgása miatt egyre nehezebb tervezni – magyarázza a szakember. – Ráadásul mivel a vállalat költségei frankban jelennek meg, ezért nehéz az egyre gyengülő euró mellett az exportálással nyereséget termelni. A termelés külföldre költöztetése megoldást jelenthetne, azonban ezt a Rivella nem engedheti meg a kialakult imázsa miatt. A Rivella mindenben svájci – mondja Kuhn.

A vendéglátósok bevételei csökkennek, a téli kilátások még rosszabbak

Az exportiparágak mellett a turizmus is óriási károkat szenved az erős valutától. Svájc mindig is drága úticélnak számított, de mostanra „luxusdesztinációvá” vált. – Már öt százalékkal csökkent a turizmus bevétele – állítja Jürg Schmid, a Svájci Turisztikai Egyesület munkatársa. – Az ágazat visszajelzései alapján valószínűsíthető, hogy a helyzet télen tovább romlik. A síparadicsomokban valószínűleg még nagyobb lesz a visszaesés – jósolja Marcel Parren, luzerni turizmusigazgató.

– Nem vagyunk varázslók, az árak ugyan frankban változatlanok, de ez így is 20 százalékos növekedést jelent az euróövezetbeliek számára. Egy éttermi étkezés körülbelül 50 euróba kerül, ami a duplája a németországinak, ezért kevesebb érkeznek Luzernbe – magyarázza Parren. A vendégéjszakák száma az előző évihez képest 10 százalékkal csökkent, az olaszok látogatásai 20 százalékkal estek vissza. Ugyan Luzern még tudja kompenzálni a veszteségét, a növekvő ázsiai vendégszámnak köszönhetően. Kínai, tájföldi és indiai vendégek rohamozták meg az utóbbi időben a régiót. Az ázsiai vendégek többet költenek luxusórákra, de csak egy-két csillagos szállodákban laknak és nem költenek sokat az éttermekben sem. A változásokat Heidi Vogt, idegenvezető is érzi. – Egyre kevesebb olasz és angol érkezik hozzánk – mondja.

Noha a csapatában hárman is beszélnek kínaiul, egyre kevesebb a megrendelés. – A kínaiak saját vezetőt hoznak magukkal – meséli Vogt. Perren eközben arra törekszik, hogy a frank erősödését, mint kihívást kezeljék a helyiek és kreativitásukkal megpróbálják ellensúlyozni negatív hatásait.

A svájciak a sikertörténet végétől félnek

Svájc a világ egyik leggazdagabb országa. Az egy főre jutó GDP 73 ezer frank, az államadósság a GDP 38,3 százaléka és a munkanélküliségi mutató körülbelül 3 százalék. A frank rohamos erősödését azonban ez a sikeres gazdaság sem képes hosszútávon kezelni. Júniusban négy milliárd frankkal csökkent Svájc exportja, az Unióba irányuló kivitel 15 százalékkal esett vissza. – A frank legfeljebb 2-5 százalékos erősödését tudja elviselni a gazdaság, de ez idén már 20 százalék volt, amit képtelenség ellensúlyozni – magyarázza Jan-Egbert Sturm, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet gazdasági kutatója. Ezért kellett a Svájci Jegybank beavatkozni a folyamatokba, hogy még elfogadható szinten tartsa az euró-frank árfolyamot.

spiegel.de/~mi~

A nyitókép innen.

• Cimkék:
svájci frank gazdaság kereskedelem export Svájc turizmus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére