Világhír
2011-10-14 15:00:00
A nagykövet meggyilkolásának terve gyorsan eljutott a hatóságokhozMiért nem kell félni az iráni terroristáktól?
Kevéssé hihető az a terv, hogy iráni ügynökök Washingtonban tervezték felrobbantani Szaúd-Arábia nagykövetét, de ha igaz a Nyugatnak talán nem kell félnie az „amatőr” iráni terroristáktól.
Yorkban letartóztattak egy amerikai-iráni kettős állampolgárt, aki vélhetően terrorcselekményt tervezett Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete ellen.
Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint a terv végrehajtására kijelölt Mansur Arbabsiar pár hónapja keresett fel egy keményvonalas mexikói drogkereskedőt azzal, hogy ő és iráni társai megbíznák, hajtson végre néhány erőszakosabb „küldetést” az Egyesült Államok területén belül. A terv az lett volna, hogy a nagykövetet, Adel al-Jubeirt egy washingtoni étteremben robbantják fel, civil áldozatok százaival együtt.
Exportálni a forradalmat
Arbabsiar vesztére a drogkereskedő valójában az Egyesült Államok Drogellenes Ügynökségének egyik fedett embere volt, így a nagykövet meggyilkolásának terve szinte azonnal eljutott a hatóságokhoz.
Az iráni származású autókereskedő kapcsolatai egészen az Iráni Forradalmi Gárda elitalakulatáig, a Kudszig nyúlnak vissza. A közlemény szerint ezt az is bizonyítja, hogy miután a férfi vallomást tett, a hatóságok felhívatták vele az USA-ban tartózkodó iráni felettesét, Gholam Shakurit, aki tudtán kívül megerősítette az amerikaiakat, amikor azt mondta Arbabsiarnak, folytassa gyorsan tovább a terv megvalósítását, hiszen késésben vannak.
Az 1979-es iráni iszlám forradalom után alapított Kudsz nevű alakulatot azért hozták létre, hogy a forradalmat – Khomeini ajatollah eredeti szándékai szerint – külföldre exportálja. A közvetlenül az Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjének, Ali Khamenei ajatollahnak jelentő szervezetet e tevékenység miatt minősítette 2007-ben az USA terrorszervezetnek.
Harminc év terror
A Kudsz erőszakos cselekményei bő harminc évre nyúlnak vissza, a terrorszervezetek listájára azonban azért kerültek, mert pénzzel és fegyverekkel támogatták az afganisztáni Talibánt, valamint az iraki síita felkelőket.
A legtöbb elemző azt várta, hogy a Kudsz Európában csap majd le legközelebb, hiszen a megfigyelt disszidensek nagy része ezen a kontinensen él. Bármilyen abszurd azonban, hogy Irán terrorakciót akart végrehajtani az USA területén, nemcsak elképzelhető, hogy ez mégis igaz, de a Nyugat is ezzel a verzióval jár jobban.
Irán jelenlegi helyzete nem könnyű. Az USA iraki intervenciójával kifejezetten jól jártak, hiszen helyettük hatástalanították azt a szomszédos nagyhatalmat, akivel a síita–szunnita szembenállás miatt 1988-ig nyolc éven át véres háborút vívtak. Irak helyett azonban az arab közösség vezetését egyre inkább átveszi egy még inkább szunnita ország, az iszlám szélsőséges vahabita ágát gyakorló Szaúd-Arábia.
A mexikói szál
Az Afganisztánban és Irakban katonákat állomásoztató Egyesült Államok, valamint a térségben egyre befolyásosabb Szaúd-Arábia és Törökország ölelésében Iránnak sokat kell tennie, hogy megőrizze hatalmát.
Ha viszont az Forradalmi Gárda legfélelmetesebb alakulatának tartott Kudsz vezetőiben egyáltalán felmerült egy ilyen terrorakció végrehajtásának ötlete, akkor a Nyugat fellélegezhet.
Érthetetlennek tűnik például, hogy a térség terrorszervezeteinek túlnyomó többségével jó viszonyt ápoló szervezetnek miért pont egy névtelen mexikói drogkartell vezetőjét bízták meg egy ilyen súlyú akcióval. Ha pedig Arbabsiar akciója magányos kezdeményezés volt, meglepő, hogy a vezetőség – a Kudsz minden szervezetlensége ellenére – nem értesült róla.
Kalkulálható retorzió
Nehezen hihető azonban, hogy egy ehhez hasonló tervet jóváhagyott volna az iszlám köztársaság vezetése. Egy olyan akciót, amelyet Irán legfőbb terrorszervezete hajt végre, és amelynek következtében amerikaiak tucatjai fekszenek holtan egy washingtoni étterem romjai alatt, bizonyosan komoly ellencsapás követett volna.
Hiába óvatos az Egyesült Államok Iránnal, amíg a haderő és a honvédelmi költségvetés jó részét az Irán szomszédaival vívott háborúk kötik le, egy ilyen inzultust, főleg az elnökválasztás előtt, az iráni várakozások ellenére sem hagyna megtorlatlanul.
Akár komoly volt azonban a terv, akár nem, az első ellenlépéseket már megtették az amerikaiak. Az amerikai Államkincstár kedden jelentette be, hogy a tervben érintett négy iráni hivatalnok Amerikában tárolt vagyonát befagyasztotta, és egy szankcióval megtiltotta, hogy bármely amerikai cég üzleteljen velük.
KMZs
|
