(Nép)köztársasági dinasztiák

Luxusban élő diktátor-gyerekek, éhező nép

Észak-Korea: a Disneyland-rajongó, a feminin békeharcos és a Nagy Utód

A világ szinte semmit nem tud Észak-Korea új vezetője, Kim Dzsong Un életéről, aki alig egy hónapja lépett elhunyt apja helyébe, az ő politikai végakaratának megfelelően. A „Nagy Utód” egészen hirtelen emelkedett a hatalom közelébe, 2009-ig szinte senki nem hallott róla, és még életkorát sem lehet biztosan tudni: egyes források szerint 27, míg mások szerint 28 éves. A koreai diktátor egykori japán szakácsa, Fudzsimoto a legtöbbet idézett forrás. Eszerint a fiú Svájcban járt iskolába, angolul és németül is beszél és nagy kosárlabda-rajongó. Fudzsimoto szavahihetőségét azonban sokan kétségbe vonják.

Politikai elemzők sokáig azt gondolták, hogy Kim Dzsong Il két idősebb fia közül választja majd ki utódját. Lánya nem jöhetett szóba a társadalmi és politikai berendezkedés erősen patriarchális jellege miatt. Csakhogy a két idősebb fiú komoly csalódást okozott.

Az elhunyt diktátor elsőszülött fia, a most 40 éves Dzsong Nam 1998-ban kezdte meg politikai karrierjét, és egyre magasabb állami tisztségeket kapott, ami arra utalt, hogy ő lehet apja kiszemeltje. Ám 2001-ben Japánban letartóztatták, majd kiutasították: hamis dominikai útlevéllel próbált bejutni az országba, hogy meglátogassa a Disneylandet. Az eset után a családra irányuló nemkívánatos figyelem miatt kiesett apja kegyeiből, és állítólag ma Makaóban éli aranyifjúként a mindennapjait. Kim Dzsog Il második fiáról, Dzsong Csulról mindössze annyit lehet tudni, hogy Svájcban, Bernben járt iskolába Pak Csul néven, ahol a Newsweek szerint háború- és fegyverellenes verseket is írt. Azt mondják, apja túl lágynak – Fudzsimoto beszámolója szerint nőiesnek – tartotta, ezért fel sem merült, hogy ráhagyja a hatalmat.

Egyes elemzések szerint Kim Dzsong Un „felszentelésének” részben az lehet az oka, hogy hasonlít nagyapjára, Észak-Korea alapító pártvezérére, Kim Ir Szenre – írja a BBC. A találgatások szerint – Dzsong Un tapasztalatlansága miatt – a valódi hatalmat egyelőre Kim Dzsong Il húgának férje, Csang Sung Taek gyakorolja majd, aki egyfajta „régensként” állhat a hivatalos vezető mögött.

Kína: kis hercegek

A Mao 1949-es forradalma utáni évtizedekben a világtól elzártan éltek a kínai pártvezetők gyerekei is. Ma azonban a pártfunkcionáriusok gyerekei már gyakran kisiskolás koruktól svájci, brit vagy amerikai elit magániskolák tanulói, aztán jól jövedelmező gazdasági társaságok vezető pozícióiba térnek vissza, luxusautókat vezetnek, és a legelegánsabb szórakozóhelyeken ütik el szabadidejüket, celebek társaságában.

Kínában gyakran kis hercegekként emlegetik a kommunista vezetők leszármazottait. Az állami médiában a regnáló vezetők mindig úgy szerepelnek, mint akik az általuk hirdetett mértékletes elveknek megfelelően élnek, a valóságban legtöbbjük hatalmas üzleti befolyással rendelkezik, és fényűző körülmények között él.

Elemzők szerint a kínai kommunista párt legnagyobb kihívása, hogy fenntartsa a legitimitását az egyre sokrétűbb és tájékozottabb társadalomban. A kis hercegek, üzleti érdekeltségeikkel és a luxus iránti rajongásukkal nagyobb feltűnést keltenek, közfelháborodás kíséri a korrupcióról és a hatalommal való visszaéléseikről szóló beszámolókat. A kínai közvélemény nagyon dühös amiatt, hogy a „vörös elit” egyszerre tartja a kezében mind a politikai, mind a gazdasági hatalmat.

Castro Kubája: „Ez itt nem királyság”

Az észak-koreai diktátordinasztiához hasonlóan nagyon keveset tudni a Kubát 52 éven át, 2008-ig irányító, így a történelem eddig leghosszabb időn át hivatalban lévő diktátora, Fidel Castro családjának tagjairól is. Castro feleségét, Dalia Soto del Vallét– akit a commandante 1980-ban vett el, de több mint 50 éve élnek együtt – 2003-ban mutathatta először az állami televízió, fiairól pedig mindössze egy-két lesifotó készült az évtizedek során. Amit a világ tud róluk, az két emigráns családtag – nővére, Juanita és törvénytelen lánya, Alina Fernandez – elbeszélésein alapszik. Közeli rokonai közül csak két öccse, Ramon és az utódjául kiválasztott Raúl viselt állami tisztséget és rendelkezett politikai hatalommal.

A commandante gyerekei közül egyedül az első házasságából született legidősebb fiú, Fidelito viselt rövid ideig politikai hivatalt. Fidelito a Szovjetunióban szerzett fizikai doktorátust, szerepelhetett rendszeresen a kubai sajtóban 1980 és 1992 között, amikor a kormány atomenergia-hivatalának vezetőjeként dolgozott. A pozícióból apja rúgatta ki, mivel elégedetlen volt a munkájával. „Nem lemondott – idézi a Newsweek Fidelt –, alkalmatlanság miatt rúgták ki. Ez itt nem királyság.” A Daliával közös Castro-fiúk, Alexis, Alexander, Antonio, Alejandro és Angel sosem szerepelnek a médiában, és valamennyien civil foglalkozást űznek: Alexis és Alejandro állítólag számítógép-programozó, Alex rendszermérnök, Antonio ortopéd sebész.

Líbia: botrányhősök és családi vagyonok

Castróhoz hasonlóan egy sereg utóddal büszkélkedhetett Moammer Kadhafi is, aki Afrika és az arab világ leghosszabb időn át hatalmon lévő diktátora volt: tavaly nyári megdöntéséig 42 éven át irányította Líbiát. A nyolc Kadhafi-gyerek szinte kivétel nélkül magas állami hivatalt töltött be, és hatalmas vagyonokat halmozott fel.

Hannibal ellen, aki hivatalos tisztsége szerint az állami tengeri szállítmányozási vállalatot vezette, Európában több esetben is eljárás indult erőszakos cselekedetek miatt. Egy másik fiú, Al-Szaadi, aki a líbiai labdarúgó-szövetség elnöke lett, focista babérokra tört, és egy-két meccs erejéig még az olasz első osztályban is játszott, míg egy doppingteszten meg nem bukott.

Szejf al-Arab, aki külföldi neveltetést kapott, és apja utódjaként a polgárháború idején már katonatisztként szolgált, korábban egy müncheni szórakozóhelyen keveredett verekedésbe. Kadhafi egyetlen vér szerint lányát, a mindig kifogástalan megjelenésű Ajsát az arab sajtóban Észak-Afrika Claudia Schifferének nevezték, és eleganciájáról legalább annyi szó esett, mint ügyvédi karrierjéről, melynek állomásaként tagja volt a Szaddam Husszeint védő jogászcsoportnak is.

Aranyifjak a családban

A Slate.com jegyzetírója az 1989-ben kivégzett román diktátor fiainak történetéből kiindulva úgy véli, a politikai szerepvállalás és a korrupció a döntő a bukott diktátorok gyerekeinek sorsában.

A Ceausescu-rezsimben pártfunkcionáriusként szereplő Nicut felelősnek tartották, és 20 év börtönt kapott, míg örökbefogadott testvérét, a fizikus Valentint szabadon engedték, és a mai napig kutatóként dolgozik. Valentintől gyakran idézik, hogy „jobb lett volna, ha korábban ölik meg a szüleit". Volt oka a haragra: feleségét és fiát Kanadába száműzte Ceausescu, kénytelen volt elválni tőlük, de a rezsim bukása után újra összeházasodtak.

Nicu Ceausescu, a „playboy", aki politikai szerepvállalása mellett alkoholizmusáról volt ismert, végül májcirrózisban halt meg egy bécsi kórházban, 45 évesen.

A háborús bűnök miatt elítélt szerb elnök, Szlobodan Milosevic fia, Marko, szintén hatalmas vagyont – és népszerűtlenséget – halmozott fel. Végül Oroszországban kapott menedékjogot.

Disszidens diktátor-lányok

A Castro-gyerek Alina Fernandez mellett a leghíresebb diktátor-ivadék, Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva is disszidált. Sosem tudott igazán pszichésen megbirkózni apja szörnyű tetteivel, noha gyerekkoráról – egyebek között édesanyja öngyilkosságáról – beszámolt a médiának. Országról országra vándorolva végül az Egyesült Államokban töltötte élete utolsó évtizedeit, visszahúzódva. Itt is halt meg, 2011-ben. 
 

• Cimkék:
Kadhafi Kim Dzsong-Un Kim Dzsong-Il Sztálin Szvetlana Allilujeva Ceausescu Milosevic

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére