Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-04-09 12:00:00

A műszereket elvitték a katonák

Láva az utcákon: egymilló embert fenyeget a vulkán

Bármelyik pillanatban kitörhet a kongói Nyiragongo vulkán. A hatókörzetében teljes kiszolgáltatottságban egymillióan élnek.

A kutatók állítják, a mélyben fortyog a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyiragongo vulkán, amely az elmúlt években kétszer is tüzes kőfolyamot zúdított az alig húsz kilométerre fekvő Goma városára. Ennek ellenére, a belső harcokkal küzdő ország falvaiból napról napra egyre többen keresnek védelmet a mára egymilliós „metropolisszá” duzzadt településen.

A National Geographic magazin legfrissebb számában egy vakmerő, cseppet sem kockázatmentes expedícióról számol be, amelynek eredményétől azt várják a kutatók, hogy legalább hozzávetőlegesen meg lehessen állapítani, igaz-e a gyanújuk, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a vulkán. A tét nem csekély, hiszen a vulkán kitörésével egymillió ember élete kerülhet veszélybe. Az elmúlt években a vulkán kétszer is tüzes kőfolyamot zúdított a városra. Az aggodalom annál is inkább érthető, mivel 1977 január 10-én az óránként csaknem 100 kilométeres sebességgel hömpölygő láva több száz ember életét oltotta ki, pedig a kőzet megszilárdult mielőtt elérte volna Gomát.


   A láva az utcákon megdermedve is ijesztő látvány

Ezt követően, 2002 január 17-én a vulkán ismét föléledt, ezúttal 11 millió köbméternyi lávát zúdított a település belvárosára. Tizennégyezer épület dőlt romba, a megmaradt házak földszintjét pedig láva öntötte el, 350 ezren váltak földönfutóvá. Az, hogy a láva ezúttal nem követelt halálos áldozatokat a gyors kitelepítésnek, és a szerencsének volt köszönhető. A kutatók a 2002-es kitörés óta tudják, hogy a tűzfészek nem csak közel van Gomához, hanem szó szerint a város alá nyúlik. Ugyanis a 3740 méteres csúcs alatt száz méterrel szakadt föl a hegy oldala, és mihelyt megnyílt a repedés, a nyomás hatására másutt is sorra keletkeztek a rések, így a városközpontban is feltépve a földet szökőkútként lövellt a magasba az olvadt kőzetanyag. A kutatások kiderítették, hogy a vulkán belsejének járatrendszere ágas-bogas és szövevényes, akár egy nagy fa gyökérrendszere.
 

A vulkánokkal foglalkozó szakemberek szinte egybehangzóan állítják, ha a Nyiragongo egyszer igazán dühöngeni kezd, az minden eddigi kitörésnél szörnyűbb pusztítást végez. Dario Tedesco olasz vulkánkutató, aki az Európai Unió támogatásával nemrégiben részt vett a vulkán feltérképezésére indított expedícióban, állítja: „A vulkán hamarosan kitör, és akkor modern Pompeji lehet Gomából.” Tedesco csapata előtt, az elmúlt húsz évben nemigen járt a környéken kutatócsoport mivel a térségben húsz éve ropognak a fegyverek. Hiába lép életbe tűzszünet, és ügyeli a rendet húszezer kéksisakos ENSZ békefenntartó, a harcok újra és újra kiújulnak.



Az expedíciót most is hattagú, kalasnyikovokkal felszerelkezett, őrcsapat kísérte. A kutatócsoport célja az volt, hogy a tűzhányó kőzeteiből vett minták és a kráter belsejéből felszabaduló gázok segítségével, az expedíciót követően már olaszországi laboratóriumukban, megállapítsák, mire készül a Nyiragongo, valamint mikorra várható a következő kitörése. Az olasz tudós azonban tisztában van azzal is, hogy egyetlen expedíció adatai nem elegendőek a határozott és tudományos kijelentésekhez. Ehhez rendszeres kutatásra lenne szükség, ami ma még teljesen elképzelhetetlen. A helyi viszonyokat jól jelzi Katcho Karume, a gomai Vulkanológiai Obszervatórium igazgatójának beszámolója: „A föld mozgását érzékelő műszereinket a harcok idején tönkretették, a katonáknak akkumulátorokra fájt a foguk. Újak beszerzésére pedig nem telik. Már aludni sem tudok, milliónyi élet függ tőlük.”

Mintha nem lenne elég bajuk az ott élőknek a Nyiragongo miatt, a környéken ott ketyeg még egy időzített bomba. A város mellett elterülő hatalmas tó, a Kivu 2600 négyzetkilométernyi víztükre rengeteg szén-dioxidot és metángázt tart fogva, és félő, hogy egy nagyobb kitörés kataklizmájában elszabadul a gáz, és Goma fölött felhőként szétterülve megfojt minden élőt.

A Nyiragongo kráterét, amely a világ egyik legnagyobb, 200 méter átmérőjű és egy kilométer mélységű lávatavát fogja közre, sokáig megközelíthetetlennek tartották, mígnem 1948-ban Haroun Tazieff lengyel származású francia geológus-vulkanológusnak első ízben sikerült felkapaszkodnia a kráter szájához. Élményeit és tapasztalatait 1958-ban Rendez-vous avec le diable (Találkozás az ördöggel)című filmjében örökítette meg, amely tudományos szenzációként robbant, és mozisiker lett.

-pogó-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.