Törvény a blaszfémia ellen?

Keresztényüldözés: oroszlánok helyett kötél

A jelentés szerint az istenkáromlást büntető törvények azokban a közel-keleti, észak-afrikai országokban jelentenek veszélyt a keresztényekre és a vallásszabadságra, ahol a muszlimok vannak többségben. A Pew Forum által nemrégiben közzétett jelentésben az áll, hogy 59 országban, köztük Pakisztánban és Algériában gyakorolják valamilyen formában a blaszfémia törvényt, és tízből nyolc közel-keleti illetve nyugat-afrikai országban van valamilyen törvény a blaszfémia illetve aposztázia ellen. Algériától Pakisztánig nagy árat fizetnek hitükért a keresztények.

A blaszfémia-törvény

A Pakisztánban élő keresztények szerint a blaszfémia-törvény súlyos szankciókkal, akár halállal is sújtja azokat, akik vétenek a Próféta ellen. Ez lehet egy konfliktus a szomszéddal vagy kollegával. Sokan inkább elhallgatják hitüket, nem mernek szembeszállni a törvénnyel.

A hetvenes évek végétől 1988-ig hatalmon levő Zia ul-Haq tábornok két cikkellyel egészítette ki a pakisztáni büntető törvénykönyvet, ezáltal a muzulmán vallás egyoldalú védelme került előtérbe.amelyek egyoldalúan védelmezik a muzulmán többségi vallást. Eszerint a 295/B cikkely életfogytig tartó kényszermunkával bünteti a korán megszentségtelenítését, és a 295/C – a sokat hangoztatott blaszfémia-törvény – halálbüntetést ró ki arra, aki valamilyen formában megsérti Mohammed prófétát.

A törvény miatt nemcsak a keresztények szenvednek, hanem az ahmadisták is, akik egy múlt században alakult iszlám közösség tagjai és akiket nem tartanak muzulmánnak. A Fekete Törvényként is ismert blaszfémia törvény ellen már sokszor fellázadtak a keresztények, de mindig falakba ütköztek. Úgy gondolják, hogy a sokat emlegetett 295/C azösszes felekezet érzéseit sérti. A Zia ul-Haq által bevezetett választási rendszer is hátrányosan érinti a vallási kisebbségeket, mindössze 10 nem-muzulmán kap helyet a 217 fős pakisztáni nemzetgyűlésben.

A leghíresebb eset a keresztény Ászja Bibié, akinek annyi volt a bűne, hogy vizet merített faluja, Ittanvali közkútjából. Látva ezt, a helyi muzulmán nők egy csoportja azt állította, hogy ezáltal a kút haram, azaz tisztátalan lett. Szerintük egy keresztény csak bemocskolhatja a tiszta vizet. Ászja válaszul erre azt felelte, hogy Jézus nem ítélkezik úgy, mint Mohamed. Szavaiért a vallását és önmagát védő nőt letartóztatták, 2010 novemberében pedig bűnösnek találták istenkáromlás miatt. A négy gyermekes, férjezett, 38 éves Ászját kötél általi halálra ítélte a bíróság. Családja kénytelen volt elmenekülni a falubóla sorozatos verbális és fizikális támadások miatt. Még XIV. Benedek pápa is szabadon engedését kérte és aggodalmát fejezte ki a keresztényüldözések miatt, de nagy valószínűséggel kivégzik az asszonyt. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy Ászja két védőügyvédjét meggyilkolták a tisztátalan asszony védelmezése miatt. Az asszony lesz az első, akit kivégeznek majd a blaszfémia-törvény alapján.

Hiába minden? Tüntetők Ászja Bibiért. Fotó innen

1986 és 2011 között 1060 embert ítéltek el istenkáromlás miatt, de közülük 46 embert még a tárgyalás előtt megöltek a szélsőségesek. Két éve, 2009-ben Gojra városban 40 házat és egy templomot gyújtottak fel muszlimok, és legkevesebb hét keresztény vesztette életét a tűzben. Az indoklás szerint azért kellett elevenen megégniük, mert megsértették a Koránt.

Kirekesztő egyháztörvény

Algériában is hallgatásra vannak ítélve a keresztények: azországban több mint 100 ezer ember él úgy, hogy nem meri felvállani hitét. Egy 2006-os törvény értelmében a nem-muszlim egyházaknak akkreditálniuk kell magukat ahhoz, hogy szabadon működhessenek. Idén májusban pedig a kormány bejelentette, hogy bezárja a protestáns intézményeket, mert azok nem rendelkeznek az állam által kiadott engedéllyel. Tény az is, hogy hiába is próbálkoznak a keresztény egyházak „legálissá” válni, egész egyszerűen elutasítják kérelmeiket.

A közelmúltban egy algériai férfit azzal vádoltak meg és ítéltek öt év letöltendő börtönre valamint 200 ezer dínár pénzbüntetés megfizetésére, mert kereszténységre akarta téríteni muszlim szomszédját. A férfit, annak ellenére ítélték el, hogy az őt feljelentős szomszédja és ezáltal a legfőbb tanú nem vett részt a tárgyaláson. A bíróság az ítélet kihirdetésekor az algériai büntető-törvénykönyv 144-es cikkelyét idézte, miszerint büntetést érdemel az aza ember, aki szóban, írásban vagy más eszközökkel (akár rajzzal) befeketíti az iszlámot.

Szomorú tény, hogy egyhamar nem lelnek vigaszra azok a keresztények, akik olyan országokban élnek, ahol bűnnek számit nem-muszlimnak lenni. A szankciók súlyosak, a hétköznapok csendben és szenvedések közepette telnek a keresztényeknek.

mi (forrás: Assyrian International News Agency)

A nyitókép innen

• Cimkék:
blaszfémia istenkáromlás pakisztán algéria

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére