Egyiptom az iszlámból eredetű törvénykezésén változtatnának a liberálisok és a koptok

Keresztényt választottak a Muzulmán Testvériség vezérkarába

Az egyik tekintélyes egyiptomi liberális napilap szalagcímében nemrégiben az állt, hogy „Koptok rabolták el Raghadát!” A cikk szerint az egyiptomi kopt keresztények hurcolták el a fiatal muzulmán nőt, és egy keresztet tetováltak rá. „Megkötöztek, cipőkkel vertek, levágták a hajamat, és arra kényszerítettek, hogy keresztény zsoltárokat olvassak fel!” ˜– mondta a lapnak a 19 éves lány. 


Csalódás és kiábrándultság

Az egyiptomi forradalom óta számos ilyen történet látott napvilágot, és a korábbiakhoz hasonlóan ezt sem lehet bizonyítani. Ám az egyiptomi kopt keresztények szemében maga a szenzációkeltő cím is – amely ráadásul egy tekintélyes lap címoldalán tűnt fel – azt érzékelteti, hogy a forradalom nyomán országuk kevésbé toleráns és veszélyesebb hely lett a vallási kisebbségek számára.

Az arab tavasz kezdetben számukra is kedvezőnek tűnt: az egyre apadó számú arab keresztények, akik évek óta úgy érezték, hogy a társadalom peremére szorítják őket, örömmel csatlakoztak a demokráciát és törvényességet sürgető felhívásokhoz. Ma viszont sok egyiptomi keresztény úgy érzi, hogy a rendőrállam bukása régóta szunnyadó feszültségek felszínre törését tette lehetővé, és veszélybe sodorhatja nemcsak Egyiptom, hanem az egész térség jellegét.


Egyenlőbbek az egyenlők között

„Egyenlő jogokra és teljes értékű állampolgárságra számíthatnak–e a keresztények?” – tette fel a kérdést egy bejrúti keresztény kommentátor, Szárkisz Naum a The New York Timesnak. A kairói vallási erőszakhullám nyomán – 24 halott, több mint 200 sebesült és három felgyújtott templom Hoszni Mubarak elnök bukása óta – a keresztény-muzulmán feszültség a forradalom stabilitását leginkább veszélyeztető tényezővé vált. Egyben döntő próbatételt is jelent a tolerancia, a pluralizmus és a törvény uralma számára.

A forradalom hatalmat adott a többségnek, de egyben új kérdéseket vetett fel az olyan kisebbségi jogok tekintetében, mint a vallás- vagy a szólásszabadság – ugyanis ezeken a területeken az iszlamista csoportok saját igényekkel álltak elő, és politikai erejüket próbálgatják.
A térség keresztényei számára aggasztóak a szíriai események is: ott, akárcsak Egyiptomban, a keresztények és a többi kisebbség a világi diktátor, Bassár el-Asszad védelmét élvezte, aki ellen most népi felkelés van folyamatban. A vallási viszály kezeléséről folyó vitában a felek egymásra mutogatnak, miközben szinte senki sem foglalkozik a mélyebben fekvő okokkal, például azzal, hogy a törvény különböző módon kezeli a muzulmánokat és a keresztényeket.


Eltérő törvények

A 80 milliós Egyiptom lakosságának mintegy 10 százalékát képviselő keresztények számára a forradalom új helyzetet teremtett. Az évtizedeken át elnyomott iszlamisták a politikai színpadra lépve tüstént hitet tettek az egyiptomi alkotmány egyik cikkelye mellett, amely szerint Egyiptom muzulmán ország, és az iszlámból származtatja törvényeit.

A keresztények és a liberálisok bizalmas körben nem titkolják, hogy gyűlölik a szóban forgó paragrafust, amely Anvar el-Szadat néhai elnök populista gesztusaként került a szövegbe. Ám az alkotmányos kitétel olyan népszerű a muzulmánok körében - és jelentése annyira bizonytalan -, hogy a politikai életben szerepet vállaló liberálisok és keresztények zöme vonakodik attól, hogy felemelje a szavát ellene, legfeljebb enyhe módosításokat szorgalmaz, például annak leszögezését, hogy a nem muzulmánok személyes ügyei saját vallásukra tartoznak.

A vallási erőszakot igen gyakran a gyarmati kort lezáró egyiptomi törvények robbantják ki, például azzal, hogy szigorúbb szabályokhoz kötik a templomok, mint a mecsetek építését. A keresztények ezek megkerülésére gyakran "közösségi központnak" nevezik építményeiket, amelyekben oltárt is elhelyeznek. A muzulmánok ezért "megtévesztéssel" vádolják őket, a koptok pedig "megkülönböztetés" miatt panaszkodnak.

A keresztények szinte teljesen kizárják a válást, miközben az iszlám válási törvények fokozatosan egyre liberálisabbá váltak. Sok keresztény ezért áttér az iszlámra, hogy elválhasson, majd megpróbál visszakeresztelkedni. Az emberrablási vádak ezzel is összefüggnek, mivel híresztelések szerint nem ritkán előfordul, hogy így próbálják egyik vagy másik oldalról megakadályozni az áttérést a másik vallásra. A 19 éves Raghada esetében a kairói rendőrség szerint pusztán kitalációról van szó, az anya viszont azt váltig állítja, a lányát olyan sokk érte, hogy nem tud nyilatkozni a sajtónak. Az eltérő törvények megváltoztatása mindenesetre túl kényesnek tűnik mind a koptok, mind a muzulmánok szemében.


Politikai adok-kapok

Egyiptomban, Szíriában és Irakban a kopt vezetők mindig is erősen támaszkodtak országuk világi szemléletű diktátoraira, így amikor azok megbuknak vagy bajba kerülnek, a keresztények veszélyeztetve érzik magukat. „A kopt jogok fenntartott területet jelentettek. Erről mindig Mubarak és III. Senuda kopt pápa tárgyalt egymással, az utóbbi különböző előnyök és védelem fejében politikailag támogatta az elnököt” – magyarázta az amerikai lapnak Mona Makram Ebeid korábbi kopt képviselőnő, aki kilépett a liberális Vafd pártból, amikor annak lapja a Raghadáról szóló írást megjelentette.  

Most, amikor kopt egyházi vezetők szerint az iszlám fundamentalizmus képviselői el akarnak űzni minden keresztényt Egyiptomból, a Muzulmán Testvériség éppen egy keresztényt nevezett ki pártjának helyettes vezetőjévé.Esszam el-Erian, a Testvériség egyik vezetője azt hangoztatja, hogy pártja az iszlám törvényekből a többi nagy vallással közös elemeket kívánja hirdetni és alkalmazni: a vallás és a hit szabadságát, az emberek közötti egyenlőséget, az emberi jogokat és méltóságot.

Sok liberális szerint azonban a vallási konfliktusok azt jelzik, hogy Egyiptomban külön törvénnyel kellene biztosítani a vallási és személyes szabadságjogokat még a választások előtt, amelyek valószínűleg egy iszlám kisebbséget juttatnak majd hatalomra. „Ez kiküszöbölhetné a ma Egyiptomban fennálló aggodalmakat” – idézte a The New York Times Mohamed el-Baradei liberális elnökjelölt egyik szóvivőjének szavait.

(mti)

• Cimkék:
Kopt muszlim Egyiptom keresztény Krisztus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére