Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-08-06 22:00:00

Naponta hárman esnek áldozatul a brutális és megalázó támadásnak

Férfiak elleni szexuális erőszak: több ezer eset történik

A nemi erőszak áldozataira gondolva védtelen nőket látunk magunk előtt, ezrével erőszakolnak meg azonban férfiakat is, s nem csak olyan távoli helyeken, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság.

Lara Stemple a Férfiak elleni nemi erőszak és az emberi jogok című tanulmányában ír az ilyen atrocitásokról. A Kaliforniai Egyetem kutatója egyike azon keveseknek, aki a férfiak sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozik. Tanulmányában a tettek helyszínei közt a Kongói Demokratikus Köztársaság mellett Chilét, a Dél-afrikai Köztársaságot, Iránt, Srí Lankát, Kuvaitot, a volt Szovjetuniót, a volt Jugoszláviát és Görögországot említi. Egy szarajevói börtön egykori foglyai között a jugoszláv háború idejéről végzett kutatása szerint a 6000 fogoly 80 százalékát érte szexuális erőszak. Az érintettek egy része börtönökben szenvedte el a bántalmazást, sokuk pedig a háborúban vált áldozattá.


Számottevő kisebbség

A problémáról azonban senki nem beszél: sem az elkövetők, sem az áldozatok, sem a szexuális erőszakkal foglalkozó segélyszervezetek, sem a kormányzati szervek. A témában születő civil szervezeti (NGO-) jelentésekben legfeljebb az utolsó oldalon, majdnem zárójelben írják, hogy „férfiak is áldozatául eshetnek a szexuális erőszaknak”. Ennyi, adatokat és bővebb beszámolókat ne várjunk. Mindez nem meglepő, hiszen a kapcsolódó nemzetközi egyezmények is a nőkre és a gyerekekre vannak kihegyezve: a 2000. évi 1325-ös BT-határozat például a háborúban elkövetett nemi erőszak kapcsán csak a nők áldozati szerepére tér ki.

A szexuális erőszak áldozatainak a többsége természetesen nő, de a becslések szerint a férfiak nem elhanyagolható kisebbséget képviselnek, jelenleg azonban nem tudunk részleteket, és statisztikák sincsenek az őket ért bántalmazásról. A téma teljesen tabu az érintettek körében. Tudvalevő, hogy sok esetben a nők sem vállalják a nyilvánosságot, inkább eltitkolják az őket ért sérelmet, nehogy a tradicionális, patriarchális berendezkedés szigorú törvényei alapján kiközösítsék őket. A férfiaknál a gátlás fokozottan jelentkezik, hiszen éppen férfiúi lényegük, erejük és hatalmuk kérdőjeleződne meg azzal, ha felvállalnák az őket ért erőszakot. A hagyományos nemiszerep-felfogás szerint a férfinak erősnek, sebezhetetlennek kell mutatkoznia, ellenkező esetben nem lehet a család és a közösség vezetője.

Az áldozatok attól is tartanak, hogy a társadalom és a hatóságok homoszexuálisnak fogják őket tekinteni, ami Afrikában különösen is veszélyes, hiszen a kontinens államainak a kétharmadában börtönnel büntetik a homoszexualitást, nem beszélve a társadalmi kirekesztés kockázatáról. Az sem segít a problémakör feltárásában, hogy a szexuális erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó négyezernél is több szervezetnek csak a három százaléka foglalkozik a férfiak ilyen bántalmazásával.


Napi háromszori erőszak

A Guardian újságírója, Will Storr Ugandába utazott, hogy személyesen találkozzon egy férfi sértettel. A szexuális erőszak túlélője mérnökként tanult egy kelet-kongói egyetemen, amikor gazdag helyi üzletember apját egy lázadó milícia tagjai meggyilkolták. Ő éppen menekült, amikor egy fegyveres banda elkapta, és akkor kezdődött a rémálom. Miután a foglyokat sorba állították, a fegyveresek vezetője rábökött. „Vedd le a ruháid, és térdelj le, mint egy muszlim ember” – szólt a parancs. Nem engedelmeskedett, erre egy tíz évnél nem idősebb gyerekkatona elkezdte puskatussal ütlegelni, aztán két idősebb katona meztelenül a földre kényszerítette, átadva őt a parancsnoknak, aki ütlegelve és énekelve megerőszakolta. Aztán még 11 másik katona következett. Három éven keresztül napi háromszor erőszakolták meg őt és társait, további megalázó és fájdalmas tortúra mellett: például köveket kellett cipelniük a péniszükre kötözve, a nemi szervüket tűz fölé kellett tartaniuk, orálisan is ki kellett elégíteniük katonák sorát, és botokkal, csavarhúzókkal is beléjük hatoltak. Végül sikerült elszöknie.

A szégyentől azonban nem tud szabadulni. Hiába talált rá feleségére, miután kiderült, hogy min ment keresztül, a nő elhagyta őt. A kórházi kezelések ellenére máig erős vérzései vannak, Ugandában ráadásul a hatóságok elől is bujkálnia kell: a homoszexualitás ellen előkészületben lévő törvény akár halálbüntetést is kiróhat azokra, akiket egy bíróság melegnek talál, és nincs biztosíték arra, hogy a testület elfogadja egy szexuális bántalmazáson átesett férfi érveit.

Hosszú távú megoldás az lehetne, ha végre megindulna a közbeszéd a témáról. A tabut oldani, a társadalmi megbélyegzést pedig eltörölni kell, amihez azonban világossá kell tenni, hogy az erőszak bárkivel megtörténhet, és arra kell ösztönözni az áldozatokat, hogy nyíltan beszéljenek az átélt borzalmakról. Mindenekelőtt azonban a hagyományos, patriarchális nemiszerep-felfogást kell megváltoztatni, miszerint a férfi mindig csak az erőszak elkövetője lehet, és mindig nő a védtelen áldozat.


Tóth Miklós


Roos Kemp videói a dél-afrikai börtönökben elkövetett szexuális erőszakról

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Afrika
  • Valóban emberrablás történt?
  • Hamis és életveszélyes gyógyszerek kerültek forgalomba
  • Afrikai történet: magukra hagyták a menekülteket?
  • Ki állítja meg a kereszténygyűlölőket?
  • Milliárdok tűnnek el
  • Népirtás után megtérés Ruandában
  • Újabb Mohamed-karikatúra miatt égtek a koptok házai
  • Megtért a kannibál tömeggyilkos
  • Jólét és demokrácia Afrikában?
  • Véres karácsony: tizenkilencen meghaltak

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.