Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-11-18 09:00:00

Hitel, válság, szakadék

Euró: dőlünk majd, mint a dominó

Az euró részben hibás koncepciója és a hiteleken alapuló növekedés egyaránt hozzájárultak a mostani súlyos helyzet kialakulásához, valamint folyamatos mélyüléséhez.

Egyelőre úgy tűnik, az eurózóna megfékezhetetlenül robog a szakadék felé, mivel a közös fiskális unió hiányában az Európai Központi Banknak (EKB) kéne lépnie, mégpedig a pénzcsapok mihamarabbi megnyitásával. A baj csak az, hogy az euróról eddig mindenkinek az a képe volt, hogy ez egy megbízható, hígítatlan, erős alapokon nyugvó pénz, és ezt a fajta árstabilitást az EKB fenn is kívánja tartani, mind a mai napig.


Hitelből lehet-e növekedni?

A görög adósságválság kirobbanásával azonban, sorra terítékre kerültek olyan nagy gazdaságok problémái is, mint például Olaszország vagy Spanyolország, melyek piaci alapú finanszírozása egyre nehézkesebbé válik. Ezért lenne égetően szükséges az EKB „korlátlan” kötvényvásárlási lépése, mely valószínűleg az euró erőteljes gyengülésével járna együtt, de legalább a pénzügyi rendszer összeomlása elkerülhető lenne. Az euró már így is jóformán trendszerűen gyengül a dollárral szemben, annak ellenére, hogy az USA már többször nyúlt az utóbbi időkben a pénznyomtatás eszközéhez, tehát azt gondolhatnánk, hogy éppen a dollárnak kéne gyengülnie. Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet egy amerikai közgazdász, Daniel Alpert, aki az alapblog-nak adott interjújában kifejti, hogy a pénzpumpának a jelenlegi válság során eddig nem volt inflációs hatása, amitől retteg mindenki.

A bevezetőben már említett egyik fő probléma a hitelből való növekedésre épített gondolkodásmód. A szuverén államadósság problémája csak a jéghegy csúcsát jelenti. Ha megnézzük a nagy gazdaságok teljes eladósodottságát, amiben benne foglaltatik a háztartások, vállalatok és bankok hitelállománya is, a jelenleginél is sötétebb képet kapunk: Japánban és Angliában az így kapott összes adósság a GDP közel 500%-a, a spanyol, francia és olasz hármasnál 350% körüli, míg a németeknél „csupán” 280%-os ez az arány a McKinsey Global Institute felmérése alapján.


Ha beindul a pénznyomda

Az alapprobléma másik forrásának megtalálásához azonban kicsit hátrébb kell lépnünk. Ha visszamegyünk egészen az 1980-as évekig, azt láthatjuk, hogy az euró bevezetésének pillanatáig például a német és olasz gazdaság hasonló szinteken termelt, magyarán nem volt lényegi különbség a két ország ipari termelékenysége között. 2002 után azonban a két gazdaság termelése közötti olló szemmel láthatóan kinyílt, a német ipar látványosan elhúzott az olasz mellett. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a francia, görög, portugál stb., stb. országokkal összehasonlítva is. Az utóbbi államok nem reagáltak helyesen az euró bevezetésére, ezáltal jelentős mértékben nőttek a munkabérek Németországhoz képest. Ezzel együtt a tőke költsége is olcsóbb volt a németeknél, így nem csodálkozhatunk, ha a beruházások, így a termelés a németeknél valósult meg. Tehát a német exportot fogyasztotta Európa lakossága.

A pénzpumpa ugyan megoldás lehet a jelenleg lángoló tűz pillanatnyi csillapítására, de a piacokat nem könnyű becsapni. Valójában olyan szerkezeti reformokra van szükség, ami egy erős gazdaságot tesz például az euró mögé, már ha egyáltalán meg tud maradni a mostani formájában. A pénznyomda beindítása azért szükségszerű, mert ha a kötvényesek nem lesznek kifizetve, akkor az dominó hatás megindulásához fog vezetni, hiszen rengeteg európai befektetési háznak vannak komoly kitettségei a problémás országok kötvényeiben. Az ilyen jellegű körbetartozások nagyságáról a New York Times által készített kiváló grafika segít jobban eligazodni. Bár ezen az ábrán nem vagyunk feltüntetve, de rossz hír, hogy a kártyavár összeomlásából mi, magyarok sem maradhatunk ki. A forint gyengülése, az ország kockázati besorolásának folyamatos romlása, a világ lassulása és az a tény, hogy egy hajszál választ el minket a bóvli kategóriától, már most sem kecsegtet túl sok pozitív jövőképpel.


Szép Olivér

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Európa
  • Portugália bedőlését jósolják
  • „Orbán Viktor keresztes hadjárata”
  • Rabot együnk vagy szabadot?
  • Fejlemény: a magyar kormány azt fogja tenni, amit az EU mond
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A horvátok tudják, mit csinálnak?
  • EU: a világ legnagyobb átverő show-ja?
  • Mégis megegyezik Magyarország az Unióval?
  • Orbán Viktor: „nem látok különösebben nehéz ügyet”
  • Mit ápol Orbán Viktor?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.