Világhír
2011-12-21 21:00:00
Újabb részletek Kim Dzsong-il és családja magánéletébőlDzsucse: terrorvallás Észak-Koreában
Kim Dzsong Il halála után a világ a hatalomátvétel kérdéseire összpontosít, és a kisebbik Kim, akit már a Nagy Utód-ként emleget az északi sajtó, lassan át is veszi az irányítást apja kívánsága szerint. Dzsucse: eszme, ami halhatatlan?
A békés átmenetre voksolók szerint az örökös bábvezérként fogja szolgálni az erős egyszemélyi irányítás után a testületi kormányzást. Ennek oka lehet a mindössze 28 éves Dzsong-un alig egyéves tapasztalata az állam irányításában, valamint nyugati képzettsége. Apja több évtizedes előtanulmánya, és a nagy vezető Kim mellett eltöltött hosszú felkészítése szavatolta a személyi kultusz és a dzsucse-rendszer továbbvitelét és tökéletesítését.
Terror és Disneyland
Kína, a békés hatalomátvétel feltétlen híve kissé késve tette le voksát Kim Dzsong-un mellett a halálhír után. Ennek oka néhány dél-koreai szakértő szerint az lehet, hogy a kínaiak inkább a nagy vezető első fiát látnák szívesen a vezetői székben, aki idősebb lévén, nagyobb tapasztalattal bír és makaói száműzetésében a kínai állam védelmét élvezi, és nem mellesleg Kína-barát felfogású. A legidősebb fiú korábbi támogatói között van az észak-koreai Kommunista Párt második embere, Dzsang Song-taek is, aki a jövő heti temetés ceremoniális listáján – talán nem véletlenül – nincs az első tíz vendég között.
A dél-koreai híradások élénk beszámolót tartanak az elhunyt elnök magánéletéről és családi hátteréről. Kim Dzsong-il mindhárom fiát Svájcba küldte taníttatni bentlakásos iskolába, tehát a nyugati demokráciát jól ismerő generációról beszélhetünk személyükben. A legidősebb fiú kegyvesztése a 2001-es, Japánban tett látogatásával köthető össze, ahol hamis útlevéllel látogatta meg az ott levő Disneyland élményparkot.
Azóta Makaón él, és fiáról rendszeresen jelennek meg az északi vezetést sokkoló képek, amiken szőke hajjal pózol kínai barátnője oldalán. A diktátor-unoka Facebookon leleplezett pszeudo-oldalán a demokrácia mellett teszi le voksát, és a posztjai alapján boszniai bentlakásos iskolába készül. A második fiút nemrég kapták lencsevégre egy shanghaji Eric Clapton-koncerten. A vezető két utódja luxushotelekben tölti mindennapjait, és a nyugati utazások a kedvenc időtöltéseik közé tartoznak.
A dzsucse
A Kedves Vezető 17 éves korában apja tanácsára majdnem a moszkvai egyetemen kezdett el tanulni, melyből azzal az erős érvvel vágta ki magát, hogy a hazai Kim Ir-szen Egyetemnél nincs jobb a világon. Rossz nyelvek szerint az egykori vezető gyenge orosz nyelvtudása volt a legnagyobb probléma. A phenjani egyetemről alkotott ítélet mindenképp gyermekei taníttatásában tükröződik. Szakértők szerint a nyugati neveltetés miatt is kétségessé válik a harmadik, egyébként utazgatni kevéssé szerető és apja tanácsát követő Kim Dzsong-un hosszú távú, keményvonalas vezetői szerepe. A Koreai-félsziget stabilitásának rövidtávú fenntartása érdekében a fiatal vezető fogja azonban átvenni az ország irányítását. Ezt Kína is kifejezte azzal, hogy az örököst meghívta az első tárgyalásokra.
A világ első kommunista dinasztiájának ideológiája a nagyapa által megálmodott dzsucse-ideológia és az apa által továbbfejlesztett, a katonaság erejére támaszkodó kommunista-nacionalista rendszerből épül fel. A XX. századig egységes Korea nagy változásokon ment át az utóbbi évszázadban. A korábban csak Remete királyságnak nevezett országban nagy hagyománya van az elzárkózó, önálló utas politikának. A koreai elit a rendszeres japán és kínai támadások össztüzében elzárkózást hirdetett meg.
Kim Ir-szen forradalmának meghirdetésekor az elzárkózás hagyományos politikáját hirdette meg a kommunista ideológiára alkalmazva. A csak önmagára támaszkodó népi Korea, mely Csoszon néven a korábbi dinasztia örökösének tartja magát, a sztálinista elvek mentén a központi hatalomban, az erős katonai vezetésben és az öneltartásban látja jövőjét.
Ősi kultúra, kasztrendszer
A dél-koreai társadalom a nyugati demokratikus mintát követve, azonban az ősi kultúrára támaszkodva néhány dologban az északihoz hasonló felfogást követ. A tekintély nagyfokú tisztelete, a kasztrendszerszerű hatalmi felépítmény még a déli kereszténységben is jól megfigyelhető. Érdekes momentum a koreai kereszténység vizsgálatában az öntámogatás, önsokszorozódás, önirányítás alapvető elve is, mely a nyugati misszionáriusok tanításai nyomán kulturálisan jól előkészített táptalajon fejlődött ki, és a mai napig meghatározó elv.
Tari Zoltán
|
