A kisebbségi és anyanyelvi jogok érvényesítését is meghatározza az összeírás

Csütörtökön kezdődik a romániai népszámlálás

Romániában a népszámlálás módszertani szabályait ugyan pontosan meghatározták, mégis eltorzíthatja az adatok valódiságát, hogy a kitöltendő űrlapokon nem egyértelmű a nemzetiségi és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés.

Az október 20-tól 31-ig tartó időszakban összegyűjtött adatokból a tervek szerint kiderül majd, miként változott a romániai lakosság létszáma és összetétele a 2002-es legutóbbi felmérés adataihoz képest. Ez utóbbiak szerint a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él, vagyis 6,6 százalékos részaránnyal ez az etnikum az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége. A romák 2,5, az ukránok 0,3, a németek 0,3, az oroszajkúak pedig 0,2 százalékot alkotnak. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében és a szintén tízezresre becsült albánok.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, a katolikus vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok szinte kivétel nélkül magyarok, illetve csángók, míg a görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős, mintegy 800 ezer fős zsidóság élt az országban, tagjai ma már csak mintegy hatezren vannak.

Az elvándoroltakat is beleszámolják?

A népesség Romániában is folyamatosan csökken, főleg az elöregedés és az elvándorlás következtében. Az elmúlt tíz évben az Eurostat szerint kétmillió ember vándorolt ki, de nem hivatalos adatok szerint számuk a hárommilliót is meghaladja.

Bár az Eurostat ajánlásai szerint nem lehet a népszámláláskor a szülőföld állandó népességébe beleszámolni azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, ehhez képest Romániában a legutóbbi népszámláláskor is összeírtak valamennyi ilyen román állampolgárt, és egyes szakértők szerint minden jel arra utal, hogy a román országos statisztikai hivatal most is hasonló módon jár el. A román hatóságok ugyan hangsúlyozzák, hogy a valós állapotokat kell felmérni a mostani népszámláláson, sokan mégis úgy vélik: a román állam számára presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá.

Nagyon is gyakorlati jelentősége van viszont annak, hogy hivatalosan milyen lesz a magyarok részaránya. Egyes magyar lapvélemények szerint az egy-két millió főnyi „fiktív lakossal" felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztését idézné elő a statisztikákban. Ennek lehetőségét növeli az is, hogy a kérdőíveken a „magyar" meghatározás mellett szerepel a „székely", a „csángó" és a „roma" megnevezés is, ami alaposan megoszthatja a magyar ajkú lakosságot.

Fontos, hogy magyarnak mondják magukat

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT-EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a romániai magyar egyházakkal együtt ezért az utóbbi hetekben aktív kampányt folytatott a magyarul beszélő lakosság körében, hogy a székelyek, a csángók, a romák feltétlenül magyarnak vallják magukat.

A székelyek körében ugyanis vannak olyanok, akik a politikusok elleni általános dacból is ragaszkodnak a maguk hivatalosan rögzített székelységéhez, mint ahogy a romák körében is sokan inkább romaként akarják meghatározni saját identitásukat. A szórványvidéken főleg a vegyes házasságban élő, magyarul tudó családtagok érezhetik bizonytalannak nemzeti önazonosságukat, Csángóföldön pedig még mindig él a félelem a magyarul beszélő lakosságban a helyi románság ellenséges magatartása miatt.

A magyar szervezetek ezért a kampány során elsősorban tárgyszerű érvekkel próbálták megértetni: csak akkor lehet biztosítani a magyarság számára a következő tíz évben a már kivívott és a jövőben megszerzendő újabb kisebbségi és anyanyelvi jogok érvényesítését, a magyarság fejlődése szempontjából elengedhetetlen állami pénzeket, a magyarság identitását megőrző kulturális intézményeket, ha a hivatalos statisztikában megfelelő hányadot képeznek az összlakosságon belül.

mti

• Cimkék:
Románia népszámlálás székely csángó székely népesség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére