- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Világhír
2011-05-07 20:06:00 Észak-Koreában a foglyok negyven százaléka éhen halBorzalom: szaporodnak a koncentrációs táborokTerjeszkednek az észak-koreai titkos fogolytáborok a nehezen megközelíthető hegyekben – jelentette az elmúlt napokban az Amnesty International. Az istentelen diktatúrából sokkoló beszámolók szivárognak ki.Műholdfelvételekkel bizonyították amerikai jogvédők, hogy a kelet-ázsiai sztálinista ország koncentrációs táboraiban kétszázezer politikai foglyot tartanak bezárva, és ezek száma folyamatosan növekszik. Az amerikai szervezet szerint három tartományban építettek fel Észak-Koreában az 1950-es években fogolytáborokat, amelyek a jelek szerint egyre inkább terjeszkednek. Jogsértések teljes palettája
A jogvédőknek egykori foglyok és őrzőik egybehangzóan állították, hogy embertelen kínzásoknak és körülményeknek tették ki őket a gulágokban. Egyikük szerint az élelem olyannyira kevés volt, hogy kénytelenek voltak patkányokat és állati ürülékekben épen maradt kukoricamagokat enni a túlélésért. Az Amnesty jelentése szerint 1999 és 2001 között a foglyok csaknem negyven százaléka éhezésbe halt bele Yodokban. Kim, a yodoki láger egyik túlélője szerint minden kivégzést a foglyok előtt tartottak meg. „Némely bebörtönzöttet hosszasan faggattak rendszerellenes cselekedeteiről, majd simán kivégezték” – mesélte az egykori fogoly. Jeong Kyoungil, a kwanlisoi gulág egyik túlélője is gyakran látott kivégzéseket. Jeong egy ötven négyzetméteres helyiségen harminc-negyven társával osztozott, miközben tizennégy órán át dolgoztatták naponta. Mint mesélte, csak akkor kaphatott tíz-húsz deka puliszkát, ha elvégezte minden feladatát, másként ennivaló nélkül maradt.
A koreai zsarnokok nem kegyesek a szabadon élő, de a börtönben tartottakhoz hasonlóan alultáplált és tuberkulózissal küszködő állampolgárokkal sem. Tavaly az Amnesty International azért emelte fel szavát, hogy az ország egészségügyi rendszere súlyos krízisbe jutott. Miközben Phenjan azt állította, hogy az állam biztosítja az orvosi ellátás ingyenességét, az AI kiderítette: évente egy dollárt költenek egy-egy páciensre, és a betegektől pénzt követelnek a gyógyításért. Negyven észak-koreai disszidenstől a jogvédők megtudták, hogy az elmúlt húsz esztendőben minden beteget fizetésre kötelezett az állam. A legtöbb nyilatkozó szerint inkább nem mentek orvoshoz, ha nem volt pénzük. Egy 56 éves nő elmesélte, miként operálták ki érzéstelenítés nélkül a vakbelét. „A műtét hetven percig tartott. Úgy üvöltöttem a fájdalomtól, hogy azt hittem, meghalok. Kezeimet, lábaimat megkötözték, hogy ne mozogjak” – mesélte sokkoló történetét az asszony.
Nyilvános kivégzéseket nem csak a fogolytáborokban tartanak Észak-Koreában. Januárban ötszáz ember előtt öltek meg egy férfit és egy nőt, aki Dél-Koreából a határon átjuttatott röplapokat gyűjtött össze. Az egyik kivégzett az észak-koreai hadsereg katonája volt, aki még a röplapok mellé rejtett pénzt is zsebre tette. A másik, a 45 éves nő, el is rejtette a megtalált röplapot. Mindkettőjüket január 3-án lőtték agyon a fővárostól, Phenjantól 45 kilométerre fekvő Szarivonban. A gyilkolást megelőzte egy ideológiai oktatás a Dél-Koreából többnyire léggömbökkel eljuttatott röplapokról. A két kivégzett ember hat családtagját a fogolytáborokba küldték. Phenjan ma így akar elrettentő példát mutatni a lakosságnak. A rendszer igyekszik szorosabbra vonni ellenőrzését ideológiai téren olyan időszakban, amikor a jelenlegi észak-koreai vezető legkisebb gyermeke a hatalom átvételére készül. A 28 éves Kim Dzsong Unt tavaly ősszel hivatalosan is apja, az ingatag egészségi állapotban lévő Kim Dzsong Il utódjának jelölték.
Hargitai Mátyás
|
Hírsor
A hét java
|
|